Öcsöd
| Öcsöd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Kistérség | Kunszentmártoni | ||
| Rang | nagyközség | ||
| Polgármester | Molnár Bálint (Független)[1] | ||
| Irányítószám | 5451 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3313 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 31,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 103,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Öcsöd
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Öcsöd
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
|
|||
Öcsöd nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kunszentmárton és Békésszentandrás között található, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén a Hármas-Körös mellett. Vasútvonal nem érinti, de a településen áthaladó 44-es főút mind Kecskemét, mind Békéscsaba irányából jó elérhetőségi lehetőséget biztosít.
Folyami átkelőhely, északi irányban közút köti össze a megye északabbra fekvő vidékeivel, mely a Körös-hídon halad át.
Határa gyengén tagolt, alacsony, ármentes síkság, melybe a Körös elhagyott-kiszáradt folyómedrei és a tájból kiemelkedő kunhalmok visznek változatosságot. Eredetileg élővíz mellett, a Körös egyik éles kanyarulata mentén települt, mely a folyó szabályozása óta holtág. A Körös hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. Háborítatlan erdői, ártéri legelői, lefűződött, levágott holtága nemcsak tájképileg festőiek, hanem biztonságos élőhelyet jelentenek számos védett és ritka növénynek és állatnak is.
[szerkesztés] Története
Öcsöd a váradi vegestrumban már mint falu szerepel 1217-ben. Ezt az első települést valószínűleg a tatárjárás pusztította el. 1421-ben Zsigmond király Öcsöd pusztát a Neczpáliaknak és a velük rokonságban álló Bethleneknek adományozta.
A Neczpáli család kihalásával Öcsöd egyedül a Bethleneké lesz. A puszta újból benépesül s egy 1555-ös összeírás már adózó községként említi. Ezt a második falut a török háborúk pusztítják el és a XVII. század elejéig csupán romokat jelent.
Amikor Öcsöd a Rédeyeké lesz, harmadszor települ újra a falu 1612-től. Az új lakosság Heves illetve Békés vármegyei, akikhez Abauj megyéből felsődobszai reformátusok csatlakoznak. Ez a falu a Rákóczi szabadságharc alatt újra elpusztul. A szatmári béke után újratelepül a környékbe szétszóródottakból. 1715-ben a szegedi királyi kamarától védlevelet is szereznek.
A Körös az akkori közlekedési lehetőségek közül kedvező szállítási lehetőséget, míg a relatíve magas terepszint az árvizek elleni védettséget, és kedvező átkelési lehetőséget biztosított a Körösön.
A Körös szabályozása a települést folyópart nélkülivé tette, s a környék is árvízmentessé vált, az új közlekedési lehetőség a vasút elkerülte a települést. Ezek összességében hátrányosan hatottak a település fejlődésére.
1950-ben a települést Békés megyéből Szolnok megyéhez csatolták át.
Öcsöd határa bővelkedik honfoglalás- és Árpád-kori lelőhelyekben, hiszen területén öt középkori falu is létezett a XVI. század végéig. Az ármentesítő és vízszabályozó munkák következtében megnövekedett szántóterületen jelentős tanyásodás indult meg a XIX. században. A település egész történetében a mezőgazdaság meghatározó. Népessége a századforduló óta apad, de különösen erős a csökkenés az utolsó 3 évtizedben.
Kiemelt épületei közül műemléki országos védettséget élvez az 1784-ben épített református templom. Helyi védettséget élvez a József Attila Múzeum épülete valamint a zsidó temető. A gyermek József Attila két esztendőt töltött a községben. Védettség alá vonták a lelkészi hivatalt, a községháza épületét, valamint a település belső területét, mely még őrzi a régi település "zugos" voltát, a halászfalut.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom
- Egykori Kun-ház, a jelenlegi orvosi rendelő
- Zsidó temető, a kunszentmártoni út mellett
- Holokauszt-emlékmű, a Zsidó temető előtti téren.
- József Attila Emlékmúzeum, ahol József Attila tanult, amíg Öcsödön lakott (1910-1912 között).
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Jász-Nagykun-Szolnok megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
|||||||
|
||||||||||||||||
