Tiszaszentimre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaszentimre
Tiszaszentimre címere
Tiszaszentimre címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Tiszafüredi
Kistérség Tiszafüredi
Jogállás község
Polgármester Koczúrné Tóth Ibolya Rozália (Független)[1]
Irányítószám 5322
Körzethívószám 59
Népesség
Teljes népesség 2148 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 32,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 65,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaszentimre (Magyarország)
Tiszaszentimre
Tiszaszentimre
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 20° 43′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 20° 43′ 30″
Tiszaszentimre (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszaszentimre
Tiszaszentimre
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Tiszaszentimre weboldala

Tiszaszentimre község Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tisza-tótól délkeletre, Tiszafüredtől 14 km-re délre, Abádszalóktól 10 km-re keletre fekszik. Közúton Tiszafüred vagy Kunhegyes felől közelíthető meg, vasútállomása a Karcag–Tiszafüred vonalon van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település ősi múltjára utal, hogy itt 1870-ben bronzkori karpereceket, vésőt és egy feldolgozatlan érctömböt találtak.

A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak Szent Imre herceg szentté avatását követően, 1136-ban keletkezett. Oklevelekben először 1325-ban említették, Zenthemreh alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is. 1570-ben a terület a Losoncziaké volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.
A szolnoki vár 1552-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett. 1706-ban a Rákóczi-szabadságharc idején a „labanc” Jean Rabutin tábornok, a kíséretében lévő rácokkal felgyújtatta a falut. Mária Terézia alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod vármegyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza. Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit 1896-ban adtak át. Legnagyobb népességét 1949-ben érte el, 3949 fővel. A település 1995-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.

Tiszaszentimre légifotója

2007. június 2-án és 3-án, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján a település ünnepi rendezvénysorozat szervezett, melyen beszédet mondott Lezsák Sándor a magyar Országgyűlés alelnöke és a Millenniumi Emlékbizottság elnöke, valamint Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke. A település lakói zenész-táncos műsort rendeztek, Bölcskei Gusztáv püspök és Bereczkei Miklós esperes ökumenikus istentisztelet tartott és ekkor avatták fel Szent Imre mellszobrát is.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát[3], de kisebb roma közösség is él itt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 18. századi református templom
  • 18. századi, barokk, klasszicista lelkészlak
  • Szent Imre szobra a templomkertben
  • Faluház

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszaszentimre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]