Nagykörű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykörű
Nagykörű címere
Nagykörű címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Szolnoki
Kistérség Szolnoki
Jogállás község
Polgármester Dr. Veres Nándor Mihály (Független)[1]
Irányítószám 5065
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 1606 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 38,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 42,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykörű (Magyarország)
Nagykörű
Nagykörű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″
Nagykörű (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Nagykörű
Nagykörű
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Nagykörű weboldala

Nagykörű község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykörű a Tisza jobb partján, Szolnoktól 25 km-re északkeletre található. Megközelíthető rendszeres buszjárattal, illetve Fegyvernek felől komppal, vagy kerékpárral a Tisza-gáton.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbefogta a folyó. A folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A falunak, pontosabban a falu monostorának első fennmaradt írásos említése 1212-ből származik. A falu az 1300-as évek elején alakult, a monostorral együtt a Gutkeled nemzetségbeli Lothar bán tulajdonában volt. 1318-ban Károly Róbert a birtokot Kompolty Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A török uralmat a település fekvésének köszönhetően sikerrel átvészelte. A hagyomány szerint a török csapatok 1530. július 19-én, Illés napján az ártér mocsarába vesztek. A török kiűzése után a kincstár és egy Enczinger nevű osztrák katonatiszt lett a falu birtokosa.

A falu a 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt báró Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely a 19. század második felétől Petrovay György földbirtokos jóvoltából a híres germersdorfi cseresznye termőhelye lett. Nagykörű "az ország cseresznyéskertje" címmel rendelkezik: itt található Magyarország legnagyobb cseresznyéskertje, több mint 200 hektáron. A nagykörűi cseresznye védett márkanév.

Korábban Nagykörű része volt Csataszög is, ez a település 1994-ben önálló község lett.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Jelen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu lakóinak fő megélhetési forrása a világhírű nagykörűi cseresznye, amit elsősorban exportra termelnek. Ugyanakkor fellendülőben van a falusi turizmus is, sok vendéglátásra szakasodott, régi ház várja az odalátogatókat. Az őslakosok száma egyre csökken, minden negyedik ház mint nyaraló működik. A környék igazi horgászparadicsom.

Cseresznyevirágzás

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köztéri szobrok

  • Tisza-szobor, a 2000. évi árvíz emlékére
  • Nepomuki Szent János szobra
  • I. világháborús emlékmű
  • II. világháborús emlékmű
  • Tájház

Módos gazda háza, ajándék a falunak.

  • Temető

Felújitott zsidó temető

  • Múzeum

A faluban található a Nagykörűi Fegyver- és Haditengerészeti Gyűjtemény.[4]

  • Templom

Már 1330-ban állt. Az évszádok megviselték az épületet, így 1776-ban Haller Sámuel közreműködésével annak újjáépítésébe kezdtek. Az újjáépült templomot, mely egyszerű barokk épület, 1785-ben szentelték fel. Legutóbb 1994-ben újíttatta fel az önkormányzat. A templomkertben található Magyarország legnagyobb, több mint 100 fajtát felsorakoztató cseresznyegyűjteménye, mely génbankként is szolgál.

  • Tiszavirág

A tiszavirág nevű kérészek rajzása látványos természeti jelenség.

  • Hagyományok

Az Illés-kő története a török időkig nyúlik vissza. A portyázó csapatok a falut soha nem érték el, hanem belevesztek a mocsárba. Ennek emlékére állították az emlékművet. Az évforduló napját (július 19-ét) a mai napig megünneplik.

  • Fesztivál

Az első fesztivál hagyományteremtő, turisztikai termékfejlesztés céllal került megrendezésre. A Cseresznyefesztivál egyik alapító tagja a Gasztro-feszt Egyesület. 2006-ban már a X. Cseresznyefesztivál zajlott le. A fesztiválra változatos, sokrétű programok sorozata jellemző: éppúgy megtalálhatók hagyományőrzők, mint íjászverseny, szalmabáb-készítés, táncbemutatók, ételkészítés (cseresznyéből), képzőművészeti kiállítások. Több éve ad helyet az önkormányzat alkotótábornak, melyre főleg Erdélyből jönnek képzőművészek.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. A Császári és Királyi Haditengerészet Egyesület weboldala V.3.0

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]