Nagykörű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykörű
Utcakép Nepomuki Szent János-szoborral és templomtoronnyal
Utcakép Nepomuki Szent János-szoborral és templomtoronnyal
Nagykörű címere
Nagykörű címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállásközség
PolgármesterTúri Tibor (független)[1]
Irányítószám5065
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség1581 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″
Nagykörű (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Nagykörű
Nagykörű
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Nagykörű weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykörű témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagykörű község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Szolnoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Tisza mellett fekszik, Szolnoktól mintegy 25 kilométerre északkeletre. Teljes belterülete és közigazgatási területének nagy része is a folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de egyes területrészei [jellemzően holtágak által közrefogott, hajdan úgyszintén jobb parti területek] ma már a Tisza túlpartjára esnek (ami által megközelítésük és hasznosításuk sem könnyű).

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Tiszabő, kelet felől Fegyvernek, dél felől Törökszentmiklós, délnyugat felől ez utóbbi városhoz tartozó Óballa (az eddigi négy mind a Tisza túlpartján), nyugat felől Csataszög, északnyugat felől Hunyadfalva, észak-északnyugati irányból pedig Kőtelek.

Megközelítése[szerkesztés]

A vízi és kerékpáros túraútvonalakat leszámítva leginkább csak közúton érhető el: a Szolnok-Tiszasüly közt húzódó 3224-es útról Tiszasüly és Hunyadfalva közt nagyjából félúton keletnek letérve, a 3223-as úton, vagy ugyanezen az útvonalon Fegyvernek irányából, a Tiszán kompátkelés beiktatásával. Több buszjárat és a Tisza érvízvédelmi töltésén kialakított kerékpárút is érinti.

Közélet[szerkesztés]

Önkormányzat[szerkesztés]

1977 és 1988 között Nagykörű, Kőtelek és Tiszasüly közös tanácsot alkotott, melynek székhelye Kőteleken volt. 1989 januárjától szétváltak, ekkor Nagykörű tanácselnökévé Barát Józsefet választották.[3] (Ő 1967 és 1985 között volt már tanácselnöke a falunak, illetve az egyesített tanácsnak.)

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Veres Nándor Túri
Tibor
NKB[4] – –

Választások[szerkesztés]

1990 őszén dr. Veres Nándort választották polgármesterré, a Nagykörű Barátainak Köre nevű szerveződés jelöltjeként.[4][5]

Polgármester-választási eredmények (1994-2019)[6]
Év Megválasztott polgármester Szavazat Előny
a 2. előtt
(%p)
név szervezet db jogosultak
arányában 		szavazók
arányában 		érvényes
szavazatok
arányában
1994[11] Dr. Veres Nándor független 787 53,9% 86,8% 88,0% 81,9
1998[12] Dr. Veres Nándor független 617 42,6% 94,5% 100,0% -
2002[13] Dr. Veres Nándor független 614 44,0% 69,0% 69,9% 43,7
2006[14] Dr. Veres Nándor független 477 34,0% 62,2% 63,5% 27,0
2010[15] Dr. Veres Nándor független 530 37,5% 70,0% 70,5% 41,0
2014[16] Dr. Veres Nándor független 367 26,0% 55,4% 55,9% 38,4
2019[1] Túri Tibor független

Története[szerkesztés]

A település nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbefogta a folyó. A folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A falunak, pontosabban a falu monostorának első fennmaradt írásos említése 1212-ből származik. A falu az 1300-as évek elején alakult, a monostorral együtt a Gutkeled nemzetségbeli Lothar bán tulajdonában volt. 1318-ban Károly Róbert a birtokot Kompolty Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A török uralmat a település fekvésének köszönhetően sikerrel átvészelte. A hagyomány szerint a török csapatok 1530. július 19-én, Illés napján az ártér mocsarába vesztek. A török kiűzése után a kincstár és egy Enczinger nevű osztrák katonatiszt lett a falu birtokosa.

A falu a 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt báró Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely a 19. század második felétől Petrovay György földbirtokos jóvoltából a híres nagykörűi ropogós cseresznye termőhelye lett. Nagykörű "az ország cseresznyéskertje" címmel rendelkezik: itt található Magyarország legnagyobb cseresznyéskertje, több mint 200 hektáron. A nagykörűi cseresznye védett márkanév, 2016. óta a HÍR-védjegy használatára jogosult, 2017-ben nemzeti oltalmat kapott. Szintén 2017-ben a NÉBIH a Petrovay ropogós tájfajtát államilag elismert tájfajtává nyilvánította. 2018-ban kérelmezték a „Nagykörűi ropogós cseresznye” oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzését az Európai Unióban.[17]

Korábban Nagykörű része volt Csataszög is, ez a település 1994-ben önálló község lett.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1624
1606
1579
1590
1569
1581
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 14,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45%, református 5,5%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 35,1% (12,8% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% cigánynak, 1% németnek, 0,9% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, örménynek, bolgárnak, ruszinnak és szerbnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,5% volt római katolikus, 3,8% református, 0,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 23,5% felekezeten kívüli (35,9% nem válaszolt).[20]

Jelen[szerkesztés]

A falu lakóinak fő megélhetési forrása a világhírű nagykörűi cseresznye, amit elsősorban exportra termelnek. Ugyanakkor fellendülőben van a falusi turizmus is, sok vendéglátásra szakasodott, régi ház várja az odalátogatókat. Az őslakosok száma egyre csökken, minden negyedik ház mint nyaraló működik. A környék igazi horgászparadicsom.

Cseresznyevirágzás

Nevezetességei[szerkesztés]

Köztéri szobrok
  • Szent-István öröksége szobor
  • Tisza-szobor, a 2000. évi árvíz emlékére
  • Nepomuki Szent János szobra
  • I. világháborús emlékmű
  • II. világháborús emlékmű
Tájház

Módos gazda háza, ajándék a falunak.

Temető

Felújitott zsidó temető

Múzeum

A faluban található a Nagykörűi Fegyver- és Haditengerészeti Gyűjtemény.[21]

Templom

Már 1330-ban állt. Az évszázadok megviselték az épületet, így 1776-ban Haller Sámuel közreműködésével annak újjáépítésébe kezdtek. Az újjáépült templomot, mely egyszerű barokk épület, 1785-ben szentelték fel. Legutóbb 2014-ben újíttatta fel az önkormányzat. A templomkertben található Magyarország legnagyobb, több mint 100 fajtát felsorakoztató cseresznyegyűjteménye, mely génbankként is szolgál.

Tiszavirág

A tiszavirág nevű kérészek rajzása látványos természeti jelenség.

Hagyományok

Az Illés-kő története a török időkig nyúlik vissza. A portyázó csapatok a falut soha nem érték el, hanem belevesztek a mocsárba. Ennek emlékére állították az emlékművet. Az évforduló napját (július 19-ét) a mai napig megünneplik.

Fesztivál

Az első Cseresznyefesztivál fesztivál hagyományteremtő, turisztikai termékfejlesztés céllal került megrendezésre 1991-ben. Egyik alapító tagja a Gasztro-feszt Egyesület. 2006-ban már a 10. Cseresznyefesztivál zajlott le. A fesztiválra változatos, sokrétű programok sorozata jellemző: éppúgy megtalálhatók hagyományőrzők, mint íjászverseny, szalmabáb-készítés, táncbemutatók, ételkészítés (cseresznyéből), képzőművészeti kiállítások. Több éve ad helyet az önkormányzat alkotótábornak, melyre főleg Erdélyből jönnek képzőművészek.

A Nagy Befőzés fesztivál az őszi falusi kiskonyhai hagyományokat ápolja, eleveníti fel, igazi hagyományos vásári hangulatban, kisbíróval, népzenével, tökárveréssel, terményáldással 2009-óta. Szlogenje: “Sütés, főzés, füstölés, savanyítás, préselés”.[22]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ „Megválasztották a tisztségviselőket, megalakult Nagykörű tanácsa”, Szolnok Megyei Néplap, 1989. január 6., 3. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.) 
  4. ↑ a b Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ „Hatvan településnek van polgármestere”, Új Néplap (Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap), 1990. október 4., 3. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.) 
  6. ↑ a b c Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019
  7. ↑ A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.)
  8. ↑ A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.);
  9. ↑ 1994-ben Nagykörűből kivált a korábbi külterületi részként nyilvántartott Csataszög, a népességcsökkenés nagyobb része ebből fakad. Helységnévtár: Nagykörű. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2016. december 7.)
  10. ↑ A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
  11. ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  12. ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  13. ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  14. ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  15. ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  16. ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  17. ↑ OFJ kérelem benyújtása (EU DOOR adatbázis)
  18. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. ↑ Nagykörű Helységnévtár
  20. ↑ Nagykörű Helységnévtár
  21. ↑ A Császári és Királyi Haditengerészet Egyesület weboldala V.3.0. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 9.)
  22. ↑ Nagy Befőzés Archiválva 2020. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben(Nagykörű honlapja, Hozzáférés: 2020. január 12.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagykörű&oldid=26867090”