Cibakháza

Cibakháza címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Jász-Nagykun-Szolnok

Kistérség 2012-ig

Kunszentmártoni

Jogállás

nagyközség

Polgármester

Hegyes Zoltán (Független)^[1]

Irányítószám

5462

Körzethívószám

56

Népesség

Teljes népesség

4327 fő (2012. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

115,83 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

38,21 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Cibakháza

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,9532°, k. h. 20,2010°

Cibakháza

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

é. sz. 46,9532°, k. h. 20,2010°

Cibakháza nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérségben.

Fekvése[szerkesztés]

A megyeszékhely Szolnoktól délre a Tisza folyó bal partján, a megye délnyugati részén a Tiszazug kistérségében fekszik. A Tisza szabályozása óta az élő folyó távolabb került tőle.

Megközelítése[szerkesztés]

A település megközelíthető a Martfű és Cserkeszőlő között található régi 4633. számú úton. Miután a főutat másik nyomvonalra helyezték át jelentősen lecsökkent a településen áthaladó forgalom. A távolsági autóbuszforgalomba megfelelően be van kapcsolva a település.
Az autóbuszok a (Kunszentmárton)-Cibakháza-Tiszaföldvár-Martfű-Szolnok útirányon közlekednek leginkább.

Története[szerkesztés]

Cibakháza katolikus temploma

Első okleveles említése csak 1465-ből való, de a forrásokból következtetni lehet, hogy már az Árpád-korban lakott hely volt. A XVI. század elejétől mezővárosként emlegetett Cibakháza a török hódoltság alatt elpusztult, újjátelepítése 1717 után indult meg, mint a Tiszazug legjelentősebb katolikus települése, a környék egyházi központjává vált.

A korábbi mezővárosi rangját 1832-ben szerezte vissza a fontos tiszai átkelő- és vámszedőhely. Az 1848–49-es szabadságharc alatt többször kiemelt stratégiai szerepet játszott: 1849 januárjában Perczel, átkelve a Tiszán, megállította Windischgraetz seregét, februárban a honvédsereg innen támadta meg Nagykőrös környékén lévő osztrákokat , március 5-én Damjanich itt átkelve került az ellenség hátába.^[3]

A XIX. századi tiszai szabályozás után átkelőhelyét elvesztette, ugyanis a kanyarulatok levágásával messzire került a folyó. Az elszegényedő település városi rangját is elvesztette.

Népcsoportok[szerkesztés]

2009-ben a település lakosságának 99,98%-a magyar, 0,02%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

a Tisza szabályozása után megmaradt Cibaki Holtág (16,7 km hosszúságban) a nagyközség alatt
XVIII. században épült műemlék jellegű templom
Kossuth – Damjanich emléktábla
Az 1849-es cibakházai csata során a magyar honvédség által készített hatszögletű sánc a Tisza gátja közelében az ártéri réten található, közelében a gáton kívül egy másik sáncrészlet maradványa. Hadtörténeti emlékhely.
turul emlékmű

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Dékány Kálmán (Cibakháza,1921) - író itt született a településen.
Simonyi János (1784. december 13. - 1853. augusztus 30.) - Kecskeméten városi tanácsnok, országgyűlési képviselő. Részt vett a szabadságharcban, ezért halálra ítélték, de egy véletlen folytán megmenekült. Cibakházára vonult vissza, itt halt meg.- Az ő fia Simonyi Antal, a tehetséges festő és fényképész, aki az 1855-ös Párizsi Világkiállításon aranydíjat kapott.