Jászjákóhalma
| Jászjákóhalma | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Kistérség | Jászberényi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | ifj Lukácsi Pál (Független)[1] | ||
| Irányítószám | 5121 | ||
| Körzethívószám | 57 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3116 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 69,18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 45,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Jászjákóhalma weboldala | |||
Jászjákóhalma község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Jászjákóhalma Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Jászságban található, Budapesttől kb. 85 km-re, a legközelebbi várostól, Jászberénytől kb. 6 km-re, a megyeszékhelytől, Szolnoktól pedig kb. 45 km-re. A község a Tarna bal partján fekszik. Ugyanakkor a településtől néhány száz méterre található a Zagyva is, illetve a Zagyva és a Tarna folyók összefolyása. (Érdekesség, hogy bár a Tarna a nagyobb, az egyesült folyó a Zagyva nevet viseli tovább.) Területén belülre esik (mérések szerint) a Jászság közepe. A községet a legtipikusabb jász településként tartják számon halmazos, kertes jellege miatt. Szomszédos települések: nyugatra Jászberény (kb. 6 km), délre Jásztelek (kb. 5 km), keletre Jászapáti (kb. 10 km), észak-északnyugatra Jászdózsa (kb. 7 km).
[szerkesztés] Megközelítése
Közúton a 31-es főúton érhető el, Budapesttől kb. 85, Jászberénytől kb. 6 km-re. Elérhető még Jászdózsa, illetve a 32-es főútról Jászteleken keresztül, mellékutakon.
A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik, de érinti a települést a Volánbusz Zrt. és a Mátra Volán Zrt. néhány járata is.
Vasútvonala nincs a településnek.
[szerkesztés] Önkormányzat
- Cím: 5121, Jászjákóhalma, Fő út 27.
- Tel.: (06-57) 438-002
- Fax: (06-57) 438-001
- E-mail: jaszjakohalma@vnet.hu
- Honlap: www.jaszjakohalma.hu
[szerkesztés] Története
Jászjákóhalma határát már 10-13 ezer évvel ezelőtt járta a mezolit kori ősember, mint ezt a Jászberény határán lezajlott ásatás leletei bizonyítják. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
A mai községet is valószínűleg magyarok lakták eredetileg, majd a tatárjárás után jászok telepedtek ide. 1357-ben már egy határperben említik Berénnyel, mely szerint Csupor Domonkos már régóta birtokolta a falut. Később több birtokosról van említés, 1550 körül a török összeírása szerint kb. 100 fő lakta.
A templom legrégebbi - gótikus - része a hagyomány szerint Zsigmond király idejében épült az 1400-as évek első felében. 1701-ben bővítették barokk stílusban a régi templomot, miután egy erős földrengés ledöntötte az eredeti tornyot. Az új toronyra a pénzt a jákóhalmiak gyűjtötték össze. A török időkben Mehmed Mahmud, a berényi palánkvár parancsnoka birtokolta a falut, amely ebben az időben sem néptelenedett el teljesen. A török időket nehezen, de átvészelte, nem úgy mint több környékbéli település. (például Borsóhalma, vagy Négyszállás)
Miután I. Lipót eladta a Jászságot, a jákóhalmiak is csatlakoztak Rákóczi szabadságharcához , tőle várván a felszabadítást, ez azonban csak saját erejükből történhetett meg, a Redemptió során, amikor is a jászok visszavásárolták magukat a Német Lovagrendtől. Jákóhalmán 129 redemptus volt. A település határán állt egy kétszáz év körüli kőhíd , amelyet sajnos több mint 20 éve elbontottak.
1854-ben a községben, már több mint 2400-an laktak. 1928 előtt a község neve: Jákóhalma volt. Iparos településként tartották számon. A településre 1928-ban vezették be az áramot, s 1963-ban csinálták meg a Főutca kivilágítását.
Jászjákóhalmának is megvan a II. világháborús története. Sok jákóhalmi harcolt a frontokon, emlékmű is őrzi a hősiességüket. A háború vége felé volt olyan nap, amikor 50 ezer német katona vonult át a településen. Ekkor zajlott le a jákóhalmi légi csata. Kb. 12 szovjet gép kezdte el bombázni a német katonákat. Azok légvédelmi ütegekkel és kézifegyverekkel viszonozták a tüzet. A postánál pedig a vadászgépek a várakozó tömeg közé lőttek. 1944-ben megérkeztek a szovjet alakulatok a Jászságba. Jászjákóhalmát hét német katona védte. A szovjetek Jásztelek felől akartak támadni, mert nem voltak tisztában az útviszonyokkal. A T-34-esek elakadtak a sárban, így kitűnő célpontot nyújtva a németeknek. Több mint egy hétig képesek voltak tartani a falut. Végül visszavonultak Berénybe, s felrobbantották a Tarna-hidat. Ezután bevonultak a szovjet csapatok Jákóhalmára.
A település 1956-ból is kivette a részét. A forradalom idején ledöntötték a jákóhalmi szovjet emlékművet, majd több jákóhalmi is csatlakozott a felkelőkhöz.
A település védőszentje Szent Jakab.
[szerkesztés] Külterülete
Jászjákóhalma határa kb. 45 km2 Ezen a nagyjából sík terület. Azonban jellemzőek itt is az egész Jászságban fellelhető halmok. (A halom a sík környezetétől jól elkülöníthető tájképi elem, amit a történelem során valamilyen névvel illettek. Halmok csak az alföldi, sík területeken találhatók.) Vannak természetes és mesterséges eredetű halmok. A természetesek alapanyaga a pleisztocén végi és a holocén eleji folyóvíz (esetünkben a Tarna) szállította homok, mely anyag vagy hamar kötötté vált, vagy a szél átrendezte, s a széliránynak megfelelő dűnesorokat hozott létre. Ilyen dűne az alapja a település névadójának a Jákó halomnak, amelyet később mesterségesen megmagasítottak, s temetkezésre használtak. Így az már kunhalomnak tekinthető, azon belül is kurgánnak (sírdomb). Jászjákóhalma területén 15 halom található. Ebből 11 természetes, és 4 db mesterséges kunhalom.
| név | y koordináta | x koordináta | Település | relatív magasság (m) | alak | állapot | felszíni objektumok | növényzet, gazdálkodástipus | van út rajta | természetes v mesterséges | típus | geodéziai pont | szántó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Egyeshatár halom | 727805 | 238726 | Jászjákóhalma | 2 | kör | roncsolt | erdő | HAMIS | mesterséges | határhalom | HAMIS | HAMIS | |
| Ereszkedő Part | 725252 | 241312 | Jászjákóhalma | 2 | elnyúlt ÉNY-DK | megbontott | szántó | IGAZ | természetes | dűne | HAMIS | IGAZ | |
| Félegyháza Part | 723161 | 243283 | Jászjákóhalma | 6 | elnyúlt | roncsolt | vegyes fás cserjés növényzet | IGAZ | mesterséges | tell | HAMIS | HAMIS | |
| Guta halom | 721551 | 241061 | Jászjákóhalma | 3 | elnyúlt ÉNY-DK | ép | magassági pont | szántó | HAMIS | természetes | dűne | IGAZ | IGAZ |
| Hármashatár halom | 729325 | 237200 | Jászjákóhalma | 2 | kör | ép | határkő | vegyes fás cserjés növényzet | HAMIS | mesterséges | határhalom | HAMIS | HAMIS |
| Hegyes halom | 724133 | 240898 | Jászjákóhalma | 4 | elnyúlt ÉNY-DK | ép | háromszögelési pont | szántó | HAMIS | természetes | dűne | IGAZ | IGAZ |
| Jákó halma | 720883 | 242473 | Jászjákóhalma | 9 | kör | ráhordott | templom | gyeppel borított, vegyes fás cserjés növényzet | IGAZ | mesterséges | kurgán | HAMIS | HAMIS |
| Koldus halom | 727363 | 237344 | Jászjákóhalma | 2 | elnyúlt ÉNY-DK | roncsolt | vegyes fás cserjés növényzet | IGAZ | természetes | dűne | HAMIS | HAMIS | |
| Magos határ | 724756 | 242774 | Jászjákóhalma | 2 | elnyúlt ÉNY-DK | elhordott | vegyes fás gyepes növényzet | IGAZ | természetes | dűne | HAMIS | HAMIS | |
| Retek halom | 727612 | 238400 | Jászjákóhalma | 3 | elnyúlt ÉK-DNY | megbontott | szántó | IGAZ | természetes | homokzátony | HAMIS | IGAZ | |
| Sigi halma | 726510 | 240062 | Jászjákóhalma | 5 | elnyúlt ÉNY-DK | ép | szántó | HAMIS | természetes | HAMIS | IGAZ | ||
| Sóskás Part | 721727 | 242953 | Jászjákóhalma | 4 | elnyúlt ÉNY-DK | ép | kereszt | szántó | IGAZ | természetes | dűne | HAMIS | IGAZ |
| Szemölt halom | 724042 | 239108 | Jászjákóhalma | 6 | elnyúlt ÉK-DNY | megbontott | magassági pont | gyeppel borított, szántó, vegyes fás cserjés növényzet | IGAZ | természetes | homokzátony | IGAZ | IGAZ |
| Szőke halom | 722198 | 242212 | Jászjákóhalma | 5 | elnyúlt ÉNY-DK | roncsolt | temető | vegyes fás cserjés növényzet | IGAZ | természetes | dűne | HAMIS | HAMIS |
| Tolvajos halom | 725261 | 239276 | Jászjákóhalma | 4 | elnyúlt ÉNY-DK | megbontott | szántó | IGAZ | természetes | dűne | HAMIS | IGAZ |
A falu határában sok volt és néhány ma is létező tanya található, s néhány egykori TSZ. épület. Két erdő fekszik ezen a területen: Kapitányréti erdő, Makkos erdő.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus (Szent Jakab-) templom: Eredetileg a XV. században épült, gótikus stílusban. 1778-ban barokk stílusban átalakították, és az eredeti, gótikus templom az új épület oldalkápolnája lett.
- Római katolikus plébánia: 1904-ben épült.
- Nepomuki Szent János szobra: 1902-ben állították.
- Szent Kereszt-kápolna és Kálvária: 1884-ben épült.
- Szűz Mária-szobor: 1761-ben készült, rokokó stílusban.
- Bánkódó Krisztus szobra: A XVIII. században készült.
- Szent Vendel szobra: A jellegzetesen jászsági szobor 1902-ben készült.
- 1848-as emlékoszlop: 1989-ben készült.
- Tóth Imre András emlékműve: 1991-ben készült.
- Széchenyi-emlékoszlop: 1991-ben készült.
- Horváth Péter Helytörténeti Gyűjtemény: 1998-ban nyílt meg.
- I. világháborús emlékmű: 1923-ban készült.
- II. világháborús emlékmű: 1990-ben készült.
- Kőkereszt: 1827-ben készült.
- "Kakasos" Jézus-szobor: A XIX. században készült.
- Tarna-híd (kanyarhíd)
- Laki Ida Képtár
- 18. századi istálló
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Híres szülöttek
- Kőhalmi Horváth Péter: A jászok és a Jászság első történetírója.
- Dr. László István Péter: Aranytollas író, a település díszpolgára.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||

