Tiszatenyő

Tiszatenyő címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Jász-Nagykun-Szolnok

Kistérség 2012-ig

Törökszentmiklósi

Jogállás

község

Polgármester

Kazinczi István (Fidesz)^[1]

Irányítószám

5082

Körzethívószám

56

Népesség

Teljes népesség

1667 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

70,79 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

23,55 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Tiszatenyő

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 8′ 13,20″, k. h. 20° 22′ 40,80″

Tiszatenyő

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

é. sz. 47° 8′ 13,20″, k. h. 20° 22′ 40,80″

Tiszatenyő weboldala

Tiszatenyő község Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi kistérségében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Megközelítése
3 Önkormányzat
4 Története
- 4.1 Népcsoportok
5 Gazdasága
- 5.1 Mezőgazdaság
- 5.2 Ipar
6 Vallás
7 Nevezetességei
8 Jegyzetek
9 Forrás
10 További információk

Fekvése [szerkesztés]

Tiszatenyő Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tiszától keletre, Törökszentmiklós közvetlen szomszédságában található.

Megközelítése [szerkesztés]

Szolnokról kiindulva 4 módon lehet megközelíteni: a 4-es főúton Törökszentmiklós felől, a 442-es úton Martfű felől, és vasúton a 120-as Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalon és 130-as Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vonalon (a két vonal Szolnoktól Tiszatenyőig közös). Vasúton 17 km, közúton 27–30 km-re van Szolnoktól.

Önkormányzat [szerkesztés]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 10 főből áll.

Története [szerkesztés]

A település környékén megtalálták mind a körösi, mind a hatvani kultúra nyomait, így a vidék már az ősidőktől kezdve bizonyítottan lakott.

A települést (ami tulajdonképpen csak egy uradalmi major cselédházakkal) és egy kolostort írásos források először csak 15. században említik meg. Később a területen egy szétszórt tanyákból álló település volt. Többek úgy gondolják, hogy ez a település nem azonos a maival, és nem tekinthető az elődjének sem, mert a mai település szerintük csak a 20. században, 1950. február 15-én vált önállóvá. Ekkor változott meg a település neve Pusztatenyőről Tiszatenyőre.

Tiszatenyő község neve székely-magyar rovással.

A vidék kétszer is elnéptelenedett: először a török hódoltság alatt, másodszor a Rákóczi-szabadságharc alatt. 1703-tól többször is kifosztották a települést a rácok. A terület csak 1720 után kezdett el újra benépesünlni.

A vidék hosszú ideig az Almássy család, majd a Léderer család birtoka volt.

A mai településen (aminek utcái, házai, telkei szabályos tervezésűek) a tornác nélküli lakóházak, apró melléképülettel és kis udvarral a régebben beépített porták jellemzői.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Gazdasága [szerkesztés]

Mezőgazdaság [szerkesztés]

Tiszatenyő lakóinak a kezdetektől kezdve javarészt a mezőgazdaság jelenti a megélhetési forrást. A település egykor önálló termelőszövetkezetét összevonták a törökszentmiklósi Béke termelőszövetkezettel, de 2001-ben az akkor már a földtulajdonosok szakszervezeteként működő társulást is felszámolták. Manapság a helybeliek őstermelőként és magánvállalkozóként művelik földjeiket. A legjellemzőbb a kalászos gabona és olajnövények termesztése.

Ipar [szerkesztés]

A négy nagyobb település közelsége megnehezítette az ipar elterjedését Tiszatenyőn, hosszú ideig csak az uradalmak és a majorságok mesteremberei végeztek ilyen jellegű munkákat.

Vallás [szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 31,8%-a római katolikus, 15,6%-a református, 0,4%-a evangélikus, 0,3%-a pedig görög katolikus vallású. A lakosság 1,1%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 46,2% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezthez sem. 4,6% ismeretlen, vagy nem válaszolt.^[4]