Bácskossuthfalva
| Bácskossuthfalva | |
 |
|
| A református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bácskai |
| Község | Topolya |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 24340 |
| Körzethívószám | +381 24 |
| Testvértelepülései |  Jászkisér Karcag Mélykút |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5699 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 4795 fő fő |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 88,3 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Bácskossuthfalva
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 52′ 05″, k. h. 19° 27′ 35″ | |
Bácskossuthfalva (másként Kossuthfalva, korábban Ómoravica, szerbül Стара Моравица / Stara Moravica) helység Bácskában, Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben. Jórészt magyarok lakta település.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A Krivaja folyó (melyet a helyiek "Nagy Árok"-nak neveznek) partján, a Telecskai-dombok nyúlványánál fekszik. A folyó teljes egészében átszeli a falut.
Története[szerkesztés]
A történelem során többször telepítettek be és néptelenedett el a falu. Legutóbb 1786-ban települt újra a falu. Akkor 334 jász és kun család költözött ide a Nagykunságból: Karcagról, Jászkisérről és Kunmadarasról. Az új hazát létesítő ősök első dolga a templom és az iskola létrehozása volt. Az akkori otthonalapítók reformátusok voltak, később katolikusok, még később pedig zsidó vallásúak is jöttek a faluba. A falualapítást követően dinamikusan fejlődött a település.
Neve a történelem során sokszor változott vagy 20 változatát lehet felsorolni. A történet az avar kori településektől kezdődik: Okor, Omár, majd Omárica, Omaricsa, Omorovics, Omarocsa. A török időkben bukkant fel az Omorovica névváltozat. Ehhez hasonló változatok egészen a századfordulóig szerepeltek: Omorovicza, Bács-Omorovicza, Ómorovicza. 1907-től Kossuthfalva, 1912-től pedig Bácskossuthfalva volt a falu hivatalos neve.
.
A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kezdetétől Stara Moravica. A második világháború ideje alatt Bácskossuthfalva, a határmódosítást követően pedig szerbül Stara Moravica, magyarul Ómoravica, vagy Moravica.
A Magyar Nemzeti Tanács döntése értelmében 2003 óta ismét a Bácskossuthfalva név van hivatalos használatban.
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 6919 | 6682 | 6904 | 6737 | 6449 | 6266 | 5699[1] |
Kultúra[szerkesztés]
Az Ady Endre művelődési központ keretén belül működik a Cimborák néptáncsoport 2004 óta, 30-40 fős létszámmal. Művészeti vezetöjük Auntonovic Karolina, koreográfusaik Kisimre Árpád és Kisimre Szerda Anna. Felléptek már Szegeden az országos Gyermek és Ifjusági Néptánc Fesztivál gálamüsorán is, valamint a Szegedi Nemzeti Szinházban 2011-ben.
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 4795 | 84,13 |
| Szerbek | 505 | 8,86 |
| Horvátok | 67 | 1,17 |
| Jugoszlávok | 54 | 0,94 |
| Cigányok | 36 | 0,63 |
| Szlovének | 13 | 0,22 |
| Montenegróiak | 11 | 0,19 |
| Bunjevácok | 8 | 0,14 |
| Albánok | 8 | 0,14 |
| Németek | 6 | 0,10 |
| Románok | 4 | 0,07 |
| Macedónok | 4 | 0,07 |
| Goránok | 3 | 0,05 |
| Csehek | 2 | 0,03 |
| Szlovákok | 1 | 0,01 |
| Ruszinok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[2] |
Testvérvárosai[szerkesztés]
Hírességek[szerkesztés]
- A Vajdaság két Kossuth-szobra közül az egyik itt található. (A másik Magyarittabén.)
- Bácskossuthfalván játszódtak Mikszáth Kálmán a Noszthy fiú esete Tóth Marival c. regényének ötletet adó események. A regényben szereplő Aranyfácán kocsma Aranyhordó néven még az 1990-es években is működött. Az épület ma is áll, mint ahogyan Tóth Mari családjának (a valóságban Ungár bárói család) a háza is.
Bácskossuthfalvi származású ismert művészek[szerkesztés]
- Papp Dániel író
- Torok Sándor (1936–2006) festőművész, a pasztellkréta virtuóza
- Dormán László (1944) fotóművész, a Magyar Rádió (Kossuth Rádió) szerkesztője, újságírója
- Majoros Sándor (1956) író, József Attila-díjas
- Szakmány György (1977) író, a szerbiai magyar ifjúságnak a '90-es évek Balkán-háborúi alatti hányattatásait elbeszélő Apu nem megy sehová c. felkavaró regény szerzője (Palatinus Kiadó, Budapest, 2007)
Források[szerkesztés]
- ^ a b Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Bácskossuthfalva hivatalos honlapja
- Láncember.net - A Bácskossuthfalviak honlapja
- A Vajdaság települései és címerei – Bácskossuthfalva
|
|||||||||||
