Telecskai-dombság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A dombság Szivácnál

Telecskai-dombság; Telecska[1] – A Duna-Tisza közének pleisztocén időszaki, löszös felszínű maradványa Szerbiában, a Vajdaság északi peremén, a Bácskában. Területe a mai szerbiai határvidéktől délre a Ferenc-csatornáig terjed. Nagy része mentes a magyarországi Duna-Tisza köze homoktakarójától. A Telecskai-dombság északi homokosabb és a déli – néhány méter vastagságú – löszös felszín szintkülönbsége tetemes. A nyugaton a Duna völgysíkja fölé emelkedő meredekebb részt Telecskai-peremnek is nevezik. – A lösztábla erősen feltagolódott mélyutakkal, dolinákkal és kisebb üregekkel, amelyek hullámossá teszik a felszínt. A dombság, átlagosan 20 méterrel a síkság fölé emelkedő déli peremét a Ferenc-csatornához tartó aszóvölgyek szabdalják fel. A Bácskában ezek a löszfelszíni formák ismételten és koncentráltan jelentkeznek a Duna-Tisza összefolyása felett emelkedő Titeli-löszplatón[2] is. – A dombság lösztakarója tápanyagokban gazdag, mészlepedékes csernozjom – kitűnő gabonatermő – talaj.[3]

A telecskai dombok és homokbuckák aljában erek, patakok fakadnak: Bács-ér vagy más néven Kanyarodó/Krivaja, Csík-ér(en), Béla-bara, Kőrös-ér, Bundzsák-ér stb.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Révai nagy lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. – 18. kötet, Tarján-Vár – Révai testvérek Irodalmi Intézet, Budapest, 1925, 59. o. – Hasonmás kiadás, Babits Kiadó, [Szekszárd], 1995. – ISBN 963-8318-68-6.
  • Révai új lexikona XVII. kötet (Sz–Toa) – főszerkesztő: Kollega Tarsoly István – Babits Kiadó, Szekszárd, 2006. 793. o. – ISBN 963-9556-36-X.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ma „Телечка/Telečka/Telecska” a szerb-neve Bácsgyulafalva településnek is. A község 1922-ben kapta az új, a szerb nevét. – A község a Telecskai-dombság északnyugati peremén, Zombor közelében, a város közigazgatási körzetében található; nevét nem szabad összetéveszteni a dombság nevével.
  2. Titeli-löszplató (Kis-plató, Titeli-fennsík): A Bácska déli részén, a Duna- mellék alacsony, alluviális síkságából a Duna és a Tisza összefolyásánál 50 méterrel magasodik a környezete fölé. A síkságból szigetszerűen emelkedő plató legmagasabb pontja annak északi szegélyén Mozsortól keletre a Tiszához közel 127 méter. – A Titeli-löszplatót a Duna vágta le a jobb parton lévő nagyobb Szerémségi-löszplatóról. A folyók összefolyásánál a szerémségi oldalon Szalánkemén és vára már a nyugati irányba, Ruma városáig húzódó Nagy-platón van. – A löszplató talapzata vízáteresztő kavics és homok. A felszínén löszdolinák, peremén aszóvölgyek, löszkutak találhatók.
  3. A Révai nagy lexikona 1925-ös kiadásának leírása: „Telecska: Duna-Tisza közti hátság. Déli végződése a dél-bácskai terasz alacsony síksága felé. A hátság löszből van. Északon legnagyobb részét futóhomok fedi. Bácskában már elmarad a homok, a tiszta lösz felszín szolgáltatja a kitűnő búzatermő talajt. Ennek egyszerre vége van, a Telecska lejtőjén eljutunk a Ferenc-csatornához, más természetű síkságra. A Telecska nyugaton felkanyarodik Baja, keleten Szeged felé. Keleti részét Orompartnak nevezik. A Telecska síksága a Ferenc-csatorna síksága fölött átlag 20 méter.”

Kiegészítő információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hovány Lajos: Vízeink nyomában: különös tekintettel Északkelet-Bácskára – Grafoprodukt, Szabadka, 2002. 324 o. – ISBN 86-83135-10-1.
  • Nebojszki László: A Telecskai-dombok lábánál – Természet Világa, 136. évfolyam, 2005. 9. szám, szeptember – A hozzáférés ideje: 2012. november 5.
  • Szabados Klára: A Bácskai löszhát völgyei – In: Ismerd meg Vajdaság növény- és állatvilágát – Szerkesztő: Muhi B. Béla – Vajdasági Magyar Tankönyv Tanács – Hozzáférés ideje: 2012. november 12.
  • Tanács István: A húszezer éves Telecskai-dombok – Népszabadság, 2003. június 14. – A hozzáférés ideje: 2012. november 9.
  • Telecska – Pallas Nagy Lexikona – XVI. kötet Téba–Zsuzsok – Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Budapest, 1893–1897. – A hozzáférés ideje: 2012. november 9.