Titeli-fennsík

Titeli-fennsík

A Titeli-fennsík, más nevein: Titeli-hegy, Titeli-löszplató, Kis-plató (szerbül Тителски Брег / Titelski Breg) a Bácska délkeleti szegletében, Titel városánál, a Duna-Tisza találkozásánál alluviális síkságból kiemelkedő, nagyjából kör alakú fennsík, amely szigetszerűen áll a tájban. A plató összterülete 94 km², 16 km hosszú és 4-6 km széles, a 77 méter tengerszint feletti magasságú környező síkságból kb. 50 méterre emelkedik ki. Így a titeli-fennsík tetejének tengerszint feletti magassága 110-127 méter között változik, a legmagasabb pont a fennsík északi szegélyén Mozsortól keletre található közel a Tiszához.

Keletkezése

A Titeli-löszplatót a Duna vágta le a jobb parton lévő nagyobb Szerémségi-löszplatóról. A folyók összefolyásánál a szerémségi oldalon Szalánkemén és vára már a nyugati irányba, Ruma városáig húzódó Nagy-platón van. – A löszplató talapzata vízáteresztő kavics és homok. A felszínén löszdolinák, peremén aszóvölgyek, löszkutak találhatók.

Történelme

A régészeti feltárások alapján már a kőkorszakban is lakott volt. A fennsíkon heves harcok dúltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, ugyanis a délvidéki szerb felkelés során a lázadók egyik legerősebb bázisát itt alakították ki. A magyar honvédsereg 1849-ben Guyon Richárd vezetésével kétszer is megostromolta a fennsíkot, de azt a szerb felkelők Ðorđe Stratimirović és Stevan Petrović Knićanin irányítása alatt mindkétszer meg tudták tartani az egykori római sáncok segítségével.

Települések

A fennsíkot körbeveszik a dél-bácskai körzet falvai, így északról Mozsor, nyugatról Tündéres, délnyugatról Sajkáslak, délről pedig a névadó város, Titel. Keletről a Tisza határolja. A műholdképek alapján a fennsík tetején intenzív mezőgazdasági művelés folyik, amely nagyrész sík, csupán apróbb töbrök helyezkednek el rajta.

Források

• Új magyar lexikon VI. (S–Z). Szerk. Berei Andor et al. Budapest: Akadémiai. 1962. 450. o.