Zalánkemén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szalánkemén szócikkből átirányítva)
Zalánkemén (Stari Slankamen)
Stari Slankamen1.jpg
Kilátás a Dunára a Zalánkeméni várromból
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Körzet Szerémségi
Rang falu
Irányítószám 22323
Körzethívószám +381 22
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Terület 49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalánkemén  (Szerbia)
Zalánkemén
Zalánkemén
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 08′ 00″, k. h. 20° 14′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 00″, k. h. 20° 14′ 00″

Zalánkemén (korábban Szalánkemén, szerbül Стари Сланкамен / Sztari Szlankamen / Stari Slankamen) falu Szerbiában, Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újkarlócától északkeletre a Duna jobb partján a Tisza torkolatával szemben fekszik. Közigazgatásilag Ingyijához tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár maradványai
A zalánkeméni ütközet korabeli rajza

1210-ben Zoloncaman néven említik először. A rómaiak idején Acumincum nevű település állott itt.

Egykor Titel réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely.

A hagyomány szerint Zalán vezér székhelye Titel volt. Várát 1442-től említik, amikor Brankovics György szerb despotáé volt. 1451-ben Hunyadi János tartotta megszállva, de még ebben az évben visszaadta a despotának.

1456. július 14-én itt ütköztek meg Hunyadi seregei a Vidinből Nándorfehérvár alá igyekvő török hajóhaddal.

1691. augusztus 19-én az itteni csatában mért súlyos vereséget Bádeni Lajos őrgróf 80 000 főnyi serege a zimonyi tábor felől oda érkezett és jól elsáncolt 100 000 főnyi török hadseregre. A véres csatában 20 000 török esett el, köztük Köprülü Musztafa nagyvezír. Itt esett el magyar zászlósúrként Zrínyi Ádám, Zrínyi Miklós egyetlen fia is.

1739. július 17-én itt győzött a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen.

Vára romként áll a Duna mellett a mai település területén.

1918-ig közigazgatásilag Szerém vármegyéhez tartozott.

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
925 928 778 756 638 575 674[1]


Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 485 71,95
Horvátok 108 16,02
Szlovákok 19 2,81
Jugoszlávok 18 2,67
Magyarok 8 1,18
Montenegróiak 4 0,59
Szlovének 2 0,29
Bunyevácok 1 0,14
Bolgárok 1 0,14
Egyéb/Ismeretlen[2]

Acumincum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Acumincum-ot, az ókori Alsó Pannoniában, a Duna jobb partján álló római telep nevét Ptolemaeus (II, 15, 3) említette Akouminkon formában. Az Itinerariumban, Ammianusnál s a Notitiában Acimincum, a Tabula Peutingerián pedig Acunum volt a neve.

A Tabula adatai szerint Acumincum Taurunumtól (Zimony) 31 római mérföldre feküdt, körülbelül a mai Szlankamen helyén. Ammianus Marcellinusnál (19, 11, 8) vallo prope Acimincum locato olvasható s a Notitia Dignitatum szerint (Seeck, 189. l.) a IV. században egy cuneus equitum constantium s az equites sagittari képezték Acumincum helyőrségét.

A Szalkamen területén fekvő Acumincumról kevés adatunk van, mivel még alig van átkutatva Mindössze két, régebbi időben napfényre került felirat ismert, melyek állítólag onnan származnak. Ezek oltárkövek (CIL, III, 3252–3253) s a vallási viszonyokra annyiban jellemzők, hogy mindkettőt Jupiter Dolichenus tiszteletére emelték hívei. Az egyiken (3252) az ala Pannoniorum egy decuriója s egy duplicariusa szerepelnek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ókori Lexikon [1]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalánkemén témájú médiaállományokat.