Szalánkemén
| Szalánkemén (Stari Slankamen) | |
 |
|
| Kilátás a Dunára a szalánkeméni várromból | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Körzet | Szerémségi |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 22323 |
| Körzethívószám | +381 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 49 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Szalánkemén
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 08′ 00″, k. h. 20° 14′ 00″ | |
Szalánkemén (szerbül Стари Сланкамен / Sztari Szlankamen / Stari Slankamen) falu Szerbiában, Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Újkarlócától északkeletre a Duna jobb partján a Tisza torkolatával szemben fekszik. Közigazgatásilag Ingyijához tartozik.
Története [szerkesztés]
.jpg)
1210-ben Zoloncaman néven említik először. A rómaiak idején Acumincum nevű település állott itt.
Egykor Titel réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely.
A hagyomány szerint Zalán vezér székhelye Titel volt. Várát 1442-től említik, amikor Brankovics György szerb despotáé volt. 1451-ben Hunyadi János tartotta megszállva, de még ebben az évben visszaadta a despotának.
1456. július 14-én itt ütköztek meg Hunyadi seregei a Vidinből Nándorfehérvár alá igyekvő török hajóhaddal.
1691. augusztus 19-én az itteni csatában mért súlyos vereséget Bádeni Lajos őrgróf 80 000 főnyi serege a zimonyi tábor felől oda érkezett és jól elsáncolt 100 000 főnyi török hadseregre. A véres csatában 20 000 török esett el, köztük Köprülü Musztafa nagyvezír. Itt esett el magyar zászlósúrként Zrínyi Ádám, Zrínyi Miklós egyetlen fia is.
1739. július 17-én itt győzött a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen.
Vára romként áll a Duna mellett a mai település területén.
1918-ig közigazgatásilag Szerém vármegyéhez tartozott.
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 925 | 928 | 778 | 756 | 638 | 575 | 674[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 485 | 71,95 |
| Horvátok | 108 | 16,02 |
| Szlovákok | 19 | 2,81 |
| Jugoszlávok | 18 | 2,67 |
| Magyarok | 8 | 1,18 |
| Montenegróiak | 4 | 0,59 |
| Szlovének | 2 | 0,29 |
| Bunjevácok | 1 | 0,14 |
| Bolgárok | 1 | 0,14 |
| Egyéb/Ismeretlen[2] |
Források [szerkesztés]
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
|
|||||||||||||||||||||||
