Székelykeresztúr

Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc, Szeklerkreuz)
A város látképe
Székelykeresztúr címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Rang	város
Beosztott falvak	Betfalva, Fiatfalva
Polgármester	Rafai Emil, 2008
Körzethívószám	0x66
Népesség
Népesség	8572 fő (2002) +/-
Község népessége	9672 (2002)
Magyar lakosság	8286
Földrajzi adatok
Terület	53,95 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Székelykeresztúr Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 17′ 24″, k. h. 25° 2′ 24″46.29, 25.04

Székelykeresztúr (románul Cristuru Secuiesc) város Romániában, Hargita megyében.

Fekvése

A város Székelyudvarhelytől 26 km-re nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik. A Székelykeresztúri-medence központja, egykori járási székhely.

Nevének eredete

Nevét onnan kapta, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. (1333: de Sancta Cruce, 1459: Keresthwr, 1630: Székely Keresztur). A megkülönböztető szerepű Székely-előtag a Székelyföldre utal. A román Cristuru Secuiesc magyar mintára alkotott átvétel-fordítás.

Története

Szitáskeresztúr környéke 1769-1773 között

1333-ban S. Cruce néven említik először. A mai város a központi Székelykeresztúrból, Keresztúrfalvából és Timafalvából alakult ki. Ma Fiatfalva és Betfalva is hozzá tartozik. A Sóskút melletti Melegvölgyben 8. századi telep nyomaira bukkantak. Már a 11. – 12. században volt román stílusú temploma. 1395-ben Zsigmond király moldvai hadjáratakor több oklevelet keltezett itt. Híres szitakészítőiről korábban Szitáskeresztúrnak is hívták. 1459-ben már mezőváros volt, ezt a rangját egészen 1886-ig megőrizte. 1559-ben Izabella királyné kiváltságlevelet adományozott a városnak. Katolikus iskolája 1646-ban létesült. A Gyárfás udvarházban töltötte a segesvári csata előtti utolsó éjszakát 1849. július 30-án Petőfi, az emléktáblát 1928-ban avatták. A kertben álló körtefa alatt írta utolsó versét. A timafalvi temetőben a költőnek „legendai sírja” áll. 1910-ben a településnek 3886 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1956-óta ismét város. 2002-ben 9672 lakosából 9201 magyar, 239 cigány 220 román és 12 német volt.

Látnivalók

Népi ház a múzeumban

A katolikus templom

• Római katolikus temploma 15. századi gótikus stílusú, szentélyén 1458-as évszám áll, de ekkor valószínűleg csak a korábbi, 12. századi templomot építették át. Az 1904-es átépítéskor a 12. századi templomból származó freskótöredékeket találtak. Tornya 1779 és 1821 között épült. 1929-ben renoválták és bővítették.
• Unitárius temploma 1781 és 1792-ben épült, gimnáziuma 1793-ban nyílt meg.
• Református temploma 1822 és 1834 között épült, az 1632 és 1644 között épített korábbi templom helyére, tornyát 1866-ban magasították.
• A Berde Mózes Unitárius Gimnáziumot 1793-ban alapították.
• Orbán Balázs Gimnázium 2011. szeptemberben nyílt meg.
• Ortodox temploma 1938-ban épült.
• A Molnár István Múzeum a térség tájmúzeuma, törtémeti és néprajzi gyűjteménnyel.
• A várostól délre fekvő Sóskút a város gyógyfürdőtelepe.

Híres emberek

A Kossuth negyed a Jézuskiáltó előtt

• Itt született 1857-ben Bálint Lajos főesperes, csíksomlyói prépost.
• Itt született 1865-ben Csifó Salamon unitárius teológus, dékán.
• itt született 1887-ben Nagy Elek református lelkész.
• Itt született 1891-ben Sándor Jenő zeneszerző.
• Itt született 1906-ban Gyallai-Pap Sándor költő.
• Itt született 1914-ben Márkos Albert zeneszerző, karnagy, tanár († 1981).
• Itt született 1921-ben Kovács András villamosmérnök, az 1956-os forradalom mártírja.
• Itt született 1928-ban Fodor László történész.
• Itt született 1929-ben Kiss Ervin az OGYI Járványtani Tanszékének vezetője, orvosi szakíró, grafikus.
• itt született 1971-ben Rafai Emil erdélyi magyar politikus
• Itt látható Petőfi Sándor körtefája és legendás sírja. A fehéregyházi csata előtt Bem József seregével itt pihentek meg a Gyárfás Kúriában, majd a legenda szerint a sebesült Petőfi ide menekült vissza, itt halt meg és itt, a timafalvi temetőben temették el. A legenda valódiságát a szakértői vizsgálat már nem bizonyította, a helyiekben azonban megmaradt a legendás hit, miszerint itt van eltemetve nemzetünk költője.

Testvérvárosai

Kossuth Lajos utca

• Ajka, Magyarország (1992)
• Csurgó, Magyarország
• Derecske, Magyarország
• Dévaványa, Magyarország (1994)
• Dunakeszi, Magyarország
• Kalocsa, Magyarország
• Karcag, Magyarország (1990)
• Kunszentmiklós, Magyarország
• Lánycsók, Magyarország
• Zenta, Szerbia
• Budapest XX. kerülete, Magyarország

Külső hivatkozások

• Képek Székelykeresztúrról a www.erdely-szep.hu
• Székelykeresztúr város honlapja.
• Székelykeresztúr.lap.hu linkgyűjtemény.
• Székelykeresztúri Egyesülés honlapja.
• A székelykeresztúri római katolikus templom leírása a Romániai magyar lexikonban.

	Erdőszentgyörgy (22 km)	Szováta (34 km)	Gyergyószentmiklós (64 km)
	Segesvár (21 km)	Székelykeresztúr	Székelyudvarhely (21 km)
	Szentágota (46 km)	Fogaras (51 km)	Kőhalom (31 km)