Székelykeresztúr
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc) | |||
 |
|||
| A város látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Megye | Hargita | ||
| Rang | város | ||
| Beosztott falvak | Betfalva, Fiatfalva | ||
| Polgármester | Rafai Emil, 2008[1] | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 9672 fő (2002) +/- | ||
| Magyar lakosság | 9201 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,95 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Székelykeresztúr
|
|||
Székelykeresztúr (románul Cristuru Secuiesc) város Romániában, Hargita megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város Székelyudvarhelytől 26 km-re nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik. A Székelykeresztúri-medence központja, egykori járási székhely.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét onnan kapta, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. (1333: de Sancta Cruce, 1459: Keresthwr, 1630: Székely Keresztur). A megkülönböztető szerepű Székely-előtag a Székelyföldre utal. A román Cristuru Secuiesc magyar mintára alkotott átvétel-fordítás.
[szerkesztés] Története
1333-ban S. Cruce néven említik először. A mai város a központi Székelykeresztúrból, Keresztúrfalvából és Timafalvából alakult ki. Ma Fiatfalva és Betfalva is hozzá tartozik. A Sóskút melletti Melegvölgyben 8. századi telep nyomaira bukkantak. Már a 11. – 12. században volt román stílusú temploma. 1395-ben Zsigmond király moldvai hadjáratakor több oklevelet keltezett itt. Híres szitakészítőiről korábban Szitáskeresztúrnak is hívták. 1459-ben már mezőváros volt, ezt a rangját egészen 1886-ig megőrizte. 1559-ben Izabella királyné kiváltságlevelet adományozott a városnak. Katolikus iskolája 1646-ban létesült. A Gyárfás udvarházban töltötte a segesvári csata előtti utolsó éjszakát 1849. július 30-án Petőfi, az emléktáblát 1928-ban avatták. A kertben álló körtefa alatt írta utolsó versét. A timafalvi temetőben a költőnek „legendai sírja” áll. 1910-ben a településnek 3886 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1956-óta ismét város. 2002-ben 9672 lakosából 9201 magyar, 239 cigány 220 román és 12 német volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Római katolikus temploma 15. századi gótikus stílusú, szentélyén 1458-as évszám áll, de ekkor valószínűleg csak a korábbi, 12. századi templomot építették át. Az 1904-es átépítéskor a 12. századi templomból származó freskótöredékeket találtak. Tornya 1779 és 1821 között épült. 1929-ben renoválták és bővítették.
- Unitárius temploma 1781 és 1792-ben épült, gimnáziuma 1793-ban nyílt meg.
- Református temploma 1822 és 1834 között épült, az 1632 és 1644 között épített korábbi templom helyére, tornyát 1866-ban magasították.
- A Berde Mózes Unitárius Gimnáziumot 1793-ban alapították.
- Ortodox temploma 1938-ban épült.
- A Molnár István Múzeum a térség tájmúzeuma, törtémeti és néprajzi gyűjteménnyel.
- A várostól délre fekvő Sóskút a város gyógyfürdőtelepe.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1857-ben Bálint Lajos főesperes, csíksomlyói prépost.
- Itt született 1865-ben Csifó Salamon unitárius teológus, dékán.
- Itt született 1891-ben Sándor Jenő zeneszerző.
- Itt született 1906-ban Gyallai-Pap Sándor költő.
- Itt született 1914-ben Márkos Albert zeneszerző, karnagy, tanár († 1981).
- Itt született 1921-ben Kovács András villamosmérnök, az 1956-os forradalom mártírja.
- Itt született 1928-ban Fodor László történész.
- Itt látható Petőfi Sándor körtefája és Legendás Sírja. A fehéregyházi csata előtt Bem seregével itt pihentek meg a Gyárfás Kúriában, majd a legenda szerint a sebesült Petőfi ide menekült vissza, halt meg és itt, a Timafalvi temetőben temették el. A legenda valótlanságát utóbb szakértői vizsgálat bizonyította. Sok keresztúriban azonban megmaradt a legendás hit, miszerint itt van eltemetve nemzetünk költője.
[szerkesztés] Testvérvárosai
Ajka, Magyarország (1992)- Csurgó, Magyarország
- Derecske, Magyarország
- Dévaványa, Magyarország (1994)
- Dunakeszi, Magyarország
- Kalocsa, Magyarország
- Karcag, Magyarország (1990)
- Kunszentmiklós, Magyarország
- Lánycsók, Magyarország
Zenta, Szerbia
[szerkesztés] Lábjegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
Erdőszentgyörgy (22 km) | Szováta (34 km) | Gyergyószentmiklós (64 km) |  |
| Segesvár (21 km) |
|
Székelyudvarhely (21 km) | ||
| Szentágota (46 km) | Fogaras (51 km) | Kőhalom (31 km) |
