Székelykeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc, Szeklerkreuz)
Sudika Székelykeresztúr 4.jpg
A város látképe
Székelykeresztúr címere
Székelykeresztúr címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang város
Beosztott falvak Betfalva, Fiatfalva
Polgármester Rafai Emil, 2008[1]
Körzethívószám 0x66[2]
Népesség
Népesség 7836 fő (2011. október 31.)[3]
Község népessége 9650 (2011)[4]
Magyar lakosság 8286
Földrajzi adatok
Terület 53,95 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Székelykeresztúr  (Románia)
Székelykeresztúr
Székelykeresztúr
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 17′ 24″, k. h. 25° 02′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 24″, k. h. 25° 02′ 24″
Régi Városház

Székelykeresztúr (románul Cristuru Secuiesc) város Romániában, Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Székelyudvarhelytől 26 km-re nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik. A Székelykeresztúri-medence központja, egykori járási székhely.

A Küküllő Székelykeresztúrnál

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét onnan kapta, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. (1333: de Sancta Cruce, 1459: Keresthwr, 1630: Székely Keresztur). A megkülönböztető szerepű Székely-előtag a Székelyföldre utal. A román Cristuru Secuiesc magyar mintára alkotott átvétel-fordítás.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szitáskeresztúr környéke 1769-1773 között

1333-ban S. Cruce néven említik először. A mai város a központi Székelykeresztúrból, Keresztúrfalvából és Timafalvából alakult ki. Ma Fiatfalva és Betfalva is hozzá tartozik. A Sóskút melletti Melegvölgyben 8. századi telep nyomaira bukkantak. Már a 11. – 12. században volt román stílusú temploma. 1395-ben Zsigmond király moldvai hadjáratakor több oklevelet keltezett itt. Híres szitakészítőiről korábban Szitáskeresztúrnak is hívták. 1459-ben már mezőváros volt, ezt a rangját egészen 1886-ig megőrizte. 1559-ben Izabella királyné kiváltságlevelet adományozott a városnak. Katolikus iskolája 1646-ban létesült. A Gyárfás udvarházban töltötte a segesvári csata előtti utolsó éjszakát 1849. július 30-án Petőfi, az emléktáblát 1928-ban avatták. A kertben álló körtefa alatt írta utolsó versét. 1910-ben a településnek 3886 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1956-óta ismét város. 2002-ben 9672 lakosából 9201 magyar, 239 cigány 220 román és 12 német volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népi ház a múzeumban
A katolikus templom
  • Római katolikus temploma 15. századi gótikus stílusú, szentélyén 1458-as évszám áll, de ekkor valószínűleg csak a korábbi, 12. századi templomot építették át. Az 1904-es átépítéskor a 12. századi templomból származó freskótöredékeket találtak. Tornya 1779 és 1821 között épült. 1929-ben renoválták és bővítették.
  • Unitárius temploma 1781 és 1792-ben épült, gimnáziuma 1793-ban nyílt meg.
  • Református temploma 1822 és 1834 között épült, az 1632 és 1644 között épített korábbi templom helyére, tornyát 1866-ban magasították.
  • A Berde Mózes Unitárius Gimnáziumot[5] 1793-ban alapították.
  • Orbán Balázs Gimnázium 2011. szeptemberben nyílt meg.
  • Ortodox temploma 1938-ban épült.
  • A Molnár István Múzeum a térség tájmúzeuma, történeti és néprajzi gyűjteménnyel.
Molnár István Múzeum
  • A várostól délre fekvő Sóskút a város gyógyfürdőtelepe.
  • A Gyárfás kúria ahol Petőfi Sándor utolsó estéjét töltötte.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kossuth negyed a Jézuskiáltó előtt
  • Itt született 1857-ben Bálint Lajos főesperes, csíksomlyói prépost.
  • Itt született 1865-ben Csifó Salamon unitárius teológus, dékán.
  • itt született 1887-ben Nagy Elek református lelkész.
  • Itt született 1891-ben Sándor Jenő zeneszerző.
  • Itt született 1906-ban Gyallai-Pap Sándor költő.
  • Itt született 1914-ben Márkos Albert zeneszerző, karnagy, tanár († 1981).
  • Itt született 1921-ben Kovács András villamosmérnök, az 1956-os forradalom mártírja.
  • Itt született 1928-ban Fodor László történész.
  • Itt született 1929-ben Kiss Ervin az OGYI Járványtani Tanszékének vezetője, orvosi szakíró, grafikus.
  • Itt született 1935-ben Székely Attila történész, régész.
  • Itt született 1936-ban Molnár Kálmán néprajzkutató.
  • Itt született 1938-ban Ughy István festő, grafikus, muzeológus.
  • Itt született 1971-ben Rafai Emil erdélyi magyar politikus, polgármester[6]
  • Itt látható Petőfi Sándor körtefája és legendás sírja. A fehéregyházi csata előtt Bem József seregével itt pihentek meg a Gyárfás Kúriában, majd a legenda szerint a sebesült Petőfi ide menekült vissza, itt halt meg és itt, a timafalvi temetőben temették el. A legenda valódiságát a szakértői vizsgálat már nem bizonyította, a helyiekben azonban megmaradt a legendás hit, miszerint itt van eltemetve nemzetünk költője.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kossuth Lajos utca

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Román Központi Választási Hivatal honlapja
  2. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  5. Berde Mózes Unitárius Gimnázium
  6. Rafai Emil. RMDSZ. (Hozzáférés: 2012. március 12.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelykeresztúr témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Erdőszentgyörgy (22 km) Szováta (34 km) Gyergyószentmiklós (64 km) Héraldique meuble compas.svg
Segesvár (21 km)

Észak
Nyugat  Székelykeresztúr  Kelet
Dél

Székelyudvarhely (21 km)
Szentágota (46 km) Fogaras (51 km) Kőhalom (31 km)