Nagy Elek (lelkész, 1887–1957)
| Nagy Elek | |
| Született | 1887. június 7. Székelykeresztúr |
| Elhunyt | 1957. december 20. (70 évesen) Nagybacon |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | lelkész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagy Elek (Székelykeresztúr, 1887. június 7. – Nagybacon, 1957. december 20.) romániai magyar református lelkész.
Élete[szerkesztés]
Az erdélyi Székelykeresztúron született 1887. június 4-én.
Középiskoláit 1905-ben a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végezte, majd 1910-ben a kolozsvári Református Teológián szerzett lelkészi képesítést. Segédlelkész volt Szilágysomlyón, Zsibón; parókus lelkész Kissolymoson, Kányádban, Nagybaconban. 1916-1919 között Kányádban a Fogyasztási és Hitelszövetkezet elnöke volt.
Megírta a nagybaconi Hitelszövetkezet történetét, amely folytatásokban az Erdővidéki Hírlapban jelent meg. Ugyanitt cikkei, esperesi jelentései is napvilágot láttak.
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
.svg){kind=small}