Nagybacon
| Nagybacon (Bățanii Mari) | |
| Nagybaconi református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Kisbacon, Magyarhermány, Szárazajta, Uzonkafürdő |
| Polgármester | Simon András |
| Irányítószám | 527020 |
| Népesség | |
| Népesség | 1936 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 4501 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 1850 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 515 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 5′ 22″, k. h. 25° 41′ 29″ | |
| é. sz. 46° 5′ 22″, k. h. 25° 41′ 29″ | |
| Nagybacon weboldala | |
Nagybacon (románul Bățanii Mari) falu Romániában Kovászna megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Sepsiszentgyörgytől 27 km-re északnyugatra a Bacon-patak két partján fekszik. A falut körülvevő dombok és erdők gyönyörűek, a patakok a faluig kristálytiszták.
Története [szerkesztés]
1334-ben Bachan néven említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg az Uzonka-patak melletti Faluhely nevű részen feküdt, a közeli Csókás-dombon még templomának helye is ismert. A falu két részből, a Bacon-patak déli partján fekvő és Háromszékhez tartozott Csinód, vagy Sepsibaconból és a patak északi partján fekvő és Udvarhelyszékhez tartozott Telegdibaconból egyesült 1877-ben. 1843-ban Sepsibacont nagy tűzvész pusztította. 1910-ben 2172 lakosából 2144 magyar, 24 román és 4 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1863 lakosából 1757 magyar, 69 román, 34 cigány, 3 német volt.
Látnivalók [szerkesztés]
- A Kisbacon felé eső dombháton épült református temploma eredetileg 1141-ben épült, a 14. század során gótikus stílusban átalakították, 1798-ban bővítették. Mai alakját az 1835. évi bővítés után nyerte el. Tornya középkori eredetű, rajta 1679-es évszám látható, felső részét 1863-ban építették. A legenda szerint Kis- és Nagybacon közösen akart templomot építeni, de nem tudták eldönteni, hogy hova épüljön a templom, mert mindkét falu magáénak szerette volna. Hosszas tanakodás után arra a következtetésre jutottak, hogy adnak egymásnak vendégségbe egy-egy kutyát, majd egy hét múlva szabadon engedik őket és ahol a két kutya találkozik, oda építik a templomot. Igen ám, de míg a nagybaconiak jól tartották az ebet, a kisbaconiak nem adtak neki rendesen enni, ezért a nagybaconi kutya jobban sietett haza. Így esett, hogy a két kutya a domb Nagybaconhoz közelebb eső oldalán találkozott és ezért van a templom Nagybaconhoz közelebb.
- Ortodox temploma 1900-ban épült.
- Református kultúrházát 1927-ben Kós Károly tervezte.
- Polgármesteri hivatal előtti parkban láthatóak a két világháború hőseinek és a magyar honfoglalás millecentenáriumának emlékművei.
- A határában levő Kincses-barlang nevét a homokkőben található csillogó piritnek köszönheti.
- Határában több helyen is borvíz tör fel
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1679-ben Baczoni Incze Máté a bölcsészet és a keleti nyelvek tanára.
- Itt született 1762-ben Incze Mihály orvos, tanár, szakíró.
- Itt született 1852-ben Benedek Elek újságíró, író, a "híres mesemondó".
- Itt született 1883-ban Nagy Elek (Nagybacon, 1883. december 20. – Szászrégen 1935. március 19. ) író. Református lelkész
- Itt született 1887-ben dr. Konsza Samu etnográfus, tanár, sírja a református templom mellett van.
- Itt született 1917 március 27-én Keresztes László mezőgazdasági szakoktató és szakíró
- Itt született 1948. december 23-án Szakács Nagy Magdolna agrármérnök, mezőgazdasági szakíró.
- Innen származik Vitéz Lófő Nagybaczoni Nagy Vilmos tábornok és honvédelmi miniszter családja.
Gazdasága [szerkesztés]
Az emberek nagyrészt mezőgazdaságból élnek, emellett több cserép- és téglagyártó kisüzem található, amiben a határban található gazdag erdőkből kitermelt fát használják fel.
Több vállalkozás a különböző minőségű fák kitermelésére szakosodott.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Okány, Magyarország, Békés megye, Sarkadi kistérség;
Kéménd, Szlovákia, Nyitrai kerület, Érsekújvári járás;
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002.htm
|
||||||||||||||||||||||||||||

