Nagybacon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagybacon (Bățanii Mari)
Nagybaconi református templom.jpg
Nagybaconi református templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang község
Beosztott falvak Kisbacon, Magyarhermány, Szárazajta, Uzonkafürdő
Polgármester Simon András
Irányítószám 527020
Népesség
Népesség 1920 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 4403 (2011)[2]
Magyar lakosság 1850
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 515 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagybacon  (Románia)
Nagybacon
Nagybacon
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 05′ 22″, k. h. 25° 41′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 22″, k. h. 25° 41′ 29″
Nagybacon weboldala
Millecentenáriumi emlékmű
Kultúrotthon

Nagybacon (románul Bățanii Mari) falu Romániában Kovászna megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sepsiszentgyörgytől 27 km-re északnyugatra a Bacon-patak két partján fekszik. A falut körülvevő dombok és erdők gyönyörűek, a patakok a faluig kristálytiszták.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1334-ben Bachan néven említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg az Uzonka-patak melletti Faluhely nevű részen feküdt, a közeli Csókás-dombon még templomának helye is ismert. A falu két részből, a Bacon-patak déli partján fekvő és Háromszékhez tartozott Csinód, vagy Sepsibaconból és a patak északi partján fekvő és Udvarhelyszékhez tartozott Telegdibaconból egyesült 1877-ben. 1843-ban Sepsibacont nagy tűzvész pusztította. 1910-ben 2172 lakosából 2144 magyar, 24 román és 4 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1863 lakosából 1757 magyar, 69 román, 34 cigány, 3 német volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Kisbacon felé eső dombháton épült református temploma eredetileg 1141-ben épült, a 14. század során gótikus stílusban átalakították, 1798-ban bővítették. Mai alakját az 1835. évi bővítés után nyerte el. Tornya középkori eredetű, rajta 1679-es évszám látható, felső részét 1863-ban építették. A legenda szerint Kis- és Nagybacon közösen akart templomot építeni, de nem tudták eldönteni, hogy hova épüljön a templom, mert mindkét falu magáénak szerette volna. Hosszas tanakodás után arra a következtetésre jutottak, hogy adnak egymásnak vendégségbe egy-egy kutyát, majd egy hét múlva szabadon engedik őket és ahol a két kutya találkozik, oda építik a templomot. Igen ám, de míg a nagybaconiak jól tartották az ebet, a kisbaconiak nem adtak neki rendesen enni, ezért a nagybaconi kutya jobban sietett haza. Így esett, hogy a két kutya a domb Nagybaconhoz közelebb eső oldalán találkozott és ezért van a templom Nagybaconhoz közelebb.
  • Ortodox temploma 1900-ban épült.
  • Református kultúrházát 1927-ben Kós Károly tervezte.
  • Polgármesteri hivatal előtti parkban láthatóak a két világháború hőseinek és a magyar honfoglalás millecentenáriumának emlékművei.
  • A határában levő Kincses-barlang nevét a homokkőben található csillogó piritnek köszönheti.
  • Határában több helyen is borvíz tör fel

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberek nagyrészt mezőgazdaságból élnek, emellett több cserép- és téglagyártó kisüzem található, amiben a határban található gazdag erdőkből kitermelt fát használják fel.

Több vállalkozás a különböző minőségű fák kitermelésére szakosodott.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)