Csernáton
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Csernáton (Cernat) | |
 |
|
| Damokos udvarház | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Megye | Kovászna |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Ikafalva, Kézdialbis |
| Polgármester | Bölöni Dávid, 2008[1] |
| Irányítószám | 527070 |
| Körzethívószám | 0267 |
| Népesség | |
| Népesség | 3323 fő (2002) +/- |
| Község népessége | 4025 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 3272 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 129 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Csernáton (románul Cernat) község Romániában, Kovászna megyében. Alsó- és Felsőcsernáton egyesítése.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugatra a Csernáton-patak két partján fekszik.
[szerkesztés] Története
Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
[szerkesztés] Látnivalók
- Erődített református vártemploma román kori eredetű, késöbb gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
- Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
- Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
- A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki a 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeumkertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.
- Damokos-Cseh udvarház (épült 1838)
- Damokos-Eperjessi (épült 1840)
- Damokos Mihály-féle (épült 1839)
- Sándor István-féle (épült 1860)
- Bernáld kúria (épült 1820 körül)
- Molnár Sándor-féle (XVIII. sz. )
- Kelemen Gábor-féle (épült 1859)
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1663-ban Csernátoni Pál nagyenyedi professzor.
- Itt született 1805-ben Cseh Imre honvédszázados, Kossuth török tolmácsa.
- Itt született Cseh Lajos, Kossuth titkára.
- Itt született 1811-ben Végh Antal, Gábor Áron ágyúöntőtársa, a Végh-eke feltalálója.
- Itt született 1839-ben Cseh Károly orvos, balneológiai szakíró.
- Felsőcsernátonban született Bod Péter író, történész 1712-ben.
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Hivatkozások
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
