Csernáton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csernáton (Cernat)
Damokos.jpg
Damokos udvarház
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang községközpont
Beosztott falvak Ikafalva, Kézdialbis
Polgármester Bölöni Dávid, 2008[1]
Irányítószám 527070
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64201
Népesség
Népesség 3295 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 3272
Község népessége 3978 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Terület 129 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csernáton  (Románia)
Csernáton
Csernáton
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 57′ 38″, k. h. 26° 01′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 38″, k. h. 26° 01′ 42″

Csernáton (románul Cernat) község Romániában, Kovászna megyében. Alsó- és Felsőcsernáton egyesítése.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik. A 11-es nemzeti főút (DN11) két oldalán, illetve nagyobbrészt a baloldalon, északnyugati irányban a Csernáton-patak völgyében, és felnyúlik az Ika váráig, ami körülbelül 6 kilométernyi kanyargós út.

Terület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csernáton adminisztratív területe 12 070 hektár, ebből 469 ha beépíthető. A községnek 4500 ha szántóföldje, 1100 ha legelője, 550 ha kaszálója és 4700 ha erdeje van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Etnikai megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2002-es népszámlálási adatok alapján a nagyközségnek összesen 4025 lakosa volt, a jelenlegi adatok szerint ez a szám 4320-ra nőtt. A települések szerinti megoszlás a következő: Alsócsernáton 2470, Felsőcsernáton 1200, Albis 380, Ikafalva 270 lélekszám. A legutóbbi népszámlálás során a község lakói közül 4266-on magyarnak, 54-en románnak és ketten cigánynak vallották magukat. Egyedül Ikafalva az, ahol kizárólag csak magyar nemzetiségűek élnek.

Felekezeti arány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E tekintetben is a 2002-es összeírásra hivatkozunk. Csernáton községben 2329 reformátust (Alsócsernáton 1063, Felsőcsernáton 702, Albis 366, Ikafalva 199), 1587 római katolikust, 44 baptistát, 44 ortodoxot, 14 Jehova tanúját, 2 görög katolikust, 2 unitáriust, 1 evangélikust, 1 felekezeten kívülit és 1 ateistát tartottak nyilván.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erődített református vártemploma román kori eredetű, később gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
  • Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
  • Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
  • „Ika” vára (nincs pontos írott adat, hogy mikor épült)
  • A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki a 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeumkertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.
  • Damokos-Cseh udvarház (épült 1838)
  • Damokos-Eperjessi (épült 1840)
  • Damokos Mihály-féle (épült 1839)
  • Sándor István-féle (épült 1860)
  • Bernáld kúria (épült 1820 körül)
  • Farkas kúria (épült 1840-1850)
  • Molnár Sándor-féle (18. sz. )
  • Kelemen Gábor-féle (épült 1859)

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernáton témájú médiaállományokat.

Kleinwalsertal a német wikipédiában