Bod Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bod Péter
Pod Péter portré.jpg
Bod Péter portréja (a kolozsvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből)
Született 1712. február 22.
Felsőcsernáton
Elhunyt 1769. március 3. (57 évesen)
Foglalkozása lelkész, irodalomtörténész
Bod Péter, egykorú metszet

Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712. február 22.1769. március 3.) református lelkész, irodalomtörténész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1724-től a nagyenyedi kollégiumban tanult, ahol támogatók jóvoltából 1726–28-ban végezte el alsó osztálybeli tanulmányait. 1729-ben Nagybányára hívták tanítónak, ahol április 25-étől három évet töltött el. Miután pénzt és ruhát szerzett, hogy tanulását folytathassa, 1732. május 8-án ismét beíratkozott a nagyenyedi tanulók közé; itt a teológiai tudományokban a híres teológus szigeti Gyula István volt vezetője. 1733-ban Türi Mihály, a kollégium gazdatisztjének fiát tanította étkezés ellenében, Bethlen Kata grófnőtől pedig 30 forint évi segélypénzt kapott. 1736-ban a könyvtár gondviselője, majd 1737-ben a héber nyelv segédtanára lett. Amikor 1739-ben az iskola egyik stipendiumát segélyként elnyerte, melyhez jótevőinek adakozása is hozzájárult, a leydeni egyetemre indult és beiratkozott a teológiai kollégiumba, ahol a keleti nyelveket is tanulta 1743. július 24-éig, amikor hazájába visszatért és november 29-én Enyedre érkezett. Gróf Teleki Józsefné gr. Bethlen Kata azonnal udvari papjának hívta meg, nemsokára pártfogójához Hévízre (ma: Olthévíz) ment és ott 1743. december 29-én elkezdte szolgálatát. 1744. június 15-én a nagybaconi köz-zsinaton papi vizsgálatot tett és 17-én fölszentelték. 1746-tól fogva a hévizi eklézsiának is papja lett. 1749. november 21-én a magyarigeni eklézsia hívta meg papjának, ahova december 5-én köszöntött be. 1758. január 11-én a fejérvári egyházkerület rendes jegyzőjévé, 1767. jún. 28–30. és júl. 1. a kézdivásárhelyi köz-zsinaton generalis jegyzővé választották.

Szobra a csernátoni Haszmann Pál Néprajzi Múzeumban

Irodalmi működése közben szőlőművelésben találta örömét és ez volt oka halálának, ugyanis kezét késsel oly erősen vágta meg, hogy a vér folyását reggeli 9 órától esti 6 óráig nem lehetett megállítani.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszta, fényes drága bíbor címlapja
A Bod család nemesi címere (Haszmann Pál Néprajzi Múzeum, Csernáton)
  • Szentírás értelmére vezérlő magyar leksikon. Kolozsvár, 1746. (MEK)
  • A szent bibliának historiája. Nagyszeben, 1748. (MEK)
  • Szent Júdás Lebbeus apostol levelének tanításokban foglalt magyarázatja. Nagyszeben, 1749.
  • Szépen fénylő és ékeskedő, de hirtelen elhervadott s porban esett korona. Kolozsvár, 1749. (Gr. Teleki Mihály felett 1745. szept. 12. mondott gyászbeszéd.)
  • Szent Heortocrates, avagy a keresztyének között előforduló innepeknek és a rendes kalendáriumokban feljegyeztetett szentek rövid historiájok… magyarra fordíttatván, közönséges haszonra intéztetett egy bujdosó magyar álta. Oppenheim, 1757. (Szeben, 1761. Névtelenül.)
  • Judiciaria fori ecclesiastici praxis. Cibinii, 1757. (Benkő László magyarra fordította és bővítésekkel kiadta Kolozsvártt 1833-ban.)
  • Az isten vitézkedő anyaszentegyháza állapotjának és világ kezdetétől fogva a jelenvaló időig sokféle változásinak rövid historiája. (Basilea, (ma: Bázel) 1760) (Névtelenül).
  • Szent Hilarius… B. P. által. (Szeben), 1760. (MEK)
  • Tiszta fényes drága bibor. Kolozsvár, 1762. (Gr. Bethlen Kata asszony felett mondott halotti beszéd.)
  • Synopsis juris connubialis. Cibinii, 1763. (A könyv végén B. Péter két distichona van: Ad invidum. Benkő László ezt a könyvet is magyarra fordította és bővítve kiadta Kolozsvárott 1836-ban)
  • Hungarus tymbaules. (Nagyenyed), 1764.
  • Hungarus tymbaules continuatus. (Nagyenyed), 1766.
  • Smirnai szent Polikárpus… erdélyi református püspököknek historiájok. (U. ott, 1766.)
  • Magyar Athenás. (Nagy-Szeben), 1766. (MEK) (485 életrajzzal. Bod. Athenását bővíteni törekedtek Pap Szathmári Mihály kolozsvári és Nagy Szerencsi István győri prédikátorok.)
  • Erdélyi Féniks Tóthfalusi Kis Miklós avagy prof. Pápai P. Ferencnek a könyvnyomtatás mesterségének találásáról és folytatásáról irott versei. (Nagy-Enyed), 1767.
  • Francisci Paris-Papai m. d. Dictionarium latino-hungaricum et hungarico-latino-germanicum, proverbiis selectioribus interspersis. Cibinii, 1767. (Megjegyzésekkel és a német részszel megtoldva.)
  • Historia unitariorum in Transilvania. Lvgd. Batavorum, 1776.
  • Beszélgetés Isák és Bethuel leánya Rebeka között házasságra alkalmatosságával. Pest, év n.
  • Megujított egyházi törvénykeztető. Ford. Benkő László. Kolozsvár, 1833. (Consistorialia, seu Constitutiones et determinationes consistoriales in generalibus synodis provincialibus inde ab anno 1599 ad praesens usque tempus pro re nata factae cz. 1763-ban irt munkájának magyar ford.)
  • Historia Hungarorum ecclesiastica. Edidit L. W. E. Rauwenhoff adjuvante Car. Szalay. Lvgd. Batav., 1888–90. Három kötet. (Ism. Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1885. 35., 1886. 1. sz. Szabad Egyház 1889.)
  • Kősziklán épült ház ostroma. Kocsi Csergő Bálint latin munkája után ford. 1738-ban Lampe (Ember Pál) Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transilvania cz. művéből. Sajtó alá rendezte bevezetéssel és jegyzetekkel Szilágyi Sándor. Lipcse, 1866.

Magyar nyelvű térképei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Isten vitézkedő anyaszentegyháza állapotjának és világ kezdetétől fogva a jelenvaló időig sokféle változásinak rövid historiája, melly az Isten magyar népének hasznára egyben szedegetetett, és a dolgok nagyobb meg világosíttatásáért, á világ négy fő mappáival ki adatatott. Basileában Im-Hof Rodolf János által, MDCCIX. E munka mellékletei Európa, Ázsia, Amerika és Afrika térképeit tartalmazzák. Rajzaik vélhetően M. Suetter térképlapjainak egyszerűsített, a kor térképmetszőinek teljesítményeitől messze elmaradó másolatai. Törekvése volt a munkának ugyanakkor a magyarított földrajzi nevek alkalmazása. E tekintetben teljes szemléletváltozást, a magyar nyelvű földrajzi nevek használatát vezette be a magyar kartográfiába. Előfutára az 1804-ben, Debrecenben kiadott Budai Ézsaiás: Oskolai magyar új átlás c. korszakos munkának.

Kéziratban maradt munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Narratio de vita Petri Bod ab ipsomet instituta. (Eredeti önéletirási napló az erdélyi múzeum birtokában)
  • Bod Péter házi diarium 1750–69-ig. (Eredeti az erd. múz.)
  • Magyar uj Testamentum (erről önéletirásában van emlékezés)
  • De origine et antiquitatibus Siculerum
  • De origine Valachorum
  • Szent Vincentius, vagy Martyrologia
  • Noctes Hévizienses seu monumenta quadam ad historiam ecclesiasticam et civilem pertinentia
  • Vesperae Hévizienses
  • Antiquitates Hungaricae
  • Aulus Gellius Transilvanicus (a marosvásárhelyi Teleki-könyvtárban)
  • Chartophylax, seu collectio monumentorum quorundam
  • Gellius Molnarianus, seu vita et facta Alberti Molnár
  • Etymologicon Hungaricum
  • Tymbaules denuo continuatus
  • Bibliotheca seu notitia auctorum rerum hungaricarum
  • Lexicon glossarium
  • Magyar Könyvesház (Bibliotheca Hungarica)
  • Históriára utat mutató magyar lecsicon
  • Közdolgokról való elmélkedés
  • Rediviva Eliae Veresmarty memoria.
  • Levele Rádai Gedeonhoz, Magyarigen, 1756. szept. 20. (melyben a magyar tudós társaság fölállításának szükségét első ízben említi föl).

Intézmények, melyek Bod Péter nevét viselik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  Online hozzáférés
  • Gudor Kund Botond; Istoricul Bod Péter: (1712-1769), Editura Mega, Cluj-Napoca 2008.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bod Péter témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]