Szentivánlaborfalva
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Szentivánlaborfalva (Sântionlunca) | |
| Légifelvétel a faluról | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Uzon |
| Irányítószám | 527137 |
| Körzethívószám | 0267 |
| Népesség | |
| Népesség | 797 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 784 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 25° 32′ 31″ | |
| é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 25° 32′ 31″ | |
Szentivánlaborfalva (románul Sântionlunca): falu Romániában Kovászna megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Sepsiszentgyörgytől 7 km-re délkeletre a Feketeügy jobb partján fekszik, Uzonhoz tartozik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Szentiván a nevét Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. Laborfalva a nevét (a monda szerint) onnan vette, hogy helyén a szomszédos Komolló vár munkásrabszolgái laktak (a munka latin neve "labor").
Története [szerkesztés]
1332-ben Sanctus Johannes néven említik először.
1869-ben Szentivánnak 568 magyar lakosa volt. 1910-ben 889 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.
- 1900-ban a faluban 940-en laktak: 153 ortodox, 6 görög katolikus, 329 római-katolikus, 190 református, 260 unitárius és 2 izraelita.
- 1910-ben 889 lakosból 127 ortodox, 4 görög katolikus, 307 római-katolikus, 206 református, 10 evangélikus, 234 unitárius és 1 izraelita volt.
- 1930-ban 818-an laktak a faluban: 90 ortodox, 6 görög katolikus, 367 római-katolikus, 261 református, 4 evangélikus, 186 unitárius, 1 izraelita.
- 1941-ben 1141 lakosból 4 ortodox, 1 görög katolikus, 549 római-katolikus, 375 református, 6 evangélikus, 206 unitárius.
- 1992-ben: 808 lakosból: 20 ortodox, 399 római-katolikus, 270 református, 2 evangélikus, 116 unitárius.
1992-ben 808 lakosából 798 magyar, 7 román, 2 cigány, 1 német volt. Szentivánt (Sepsiszentiván) és Laborfalvát 1899-ben egyesítették.
Látnivalók [szerkesztés]
- Középkori katolikus templomát 1725-ben javították, 1775-ben új toronnyal bővítették. Az 1802. évi földrengés annyira megrongálta, hogy újjá kellett építeni.
- A falu szélén álló Szentiványi sírkápolna a 18. században épült.
- Az unitárius templom 1862-ben épült.
- A reformátusoknak imaházuk van.
- Az ortodoxoknak a 30-as években épített egy nagy templomot a román állam.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született a birtokos Szentiványi család több neves tagja. A 15. században Szentiványi György Erdély alvajdája volt, 1633-ban Szentiványi Márton író, tanár, Szentiványi Miklós pedig Háromszék vármegye alispánja volt.
- Szentiványi Márkos Dániel (1684-1689), unitárius püspök
- Szent-Iványi Tamás (1920-1991)
- Laborfalvi Róza
- Itt született 1819-ben Berde Áron
- Itt született 1815-ben Berde Mózes
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

