Középajta
| Középajta (Aita Medie) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyajta |
| Irányítószám | 527006 |
| Népesség | |
| Népesség | 832 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 741 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 58′ 41″, k. h. 25° 36′ 21″ | |
| é. sz. 45° 58′ 41″, k. h. 25° 36′ 21″ | |
Középajta (románul Aita Medie) falu Romániában, Kovászna megyében. Közigazgatásilag Nagyajtához tartozik. Lakosainak száma 1992-ben 864, ebből 780 magyar nemzetiségű volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Brassótól 36 km-re északra, Sepsiszentgyörgytől 19 km-re északnyugatra, az Ajta patak partján, egy szűk völgyben fekszik, a Baróti-hegység lábánál. Tengerszint feletti magassága kb. 500-600 méter. Jellegzetes miklósvárszéki falu. Szomszéd települések: Sepsikőröspatak, Miklósvár, Nagyajta, Bölön, Szárazajta, Zalánpatak.
A falu domborzata hegyes, dombos. A patak szűk völgyében erdei dombos kaszálók, valamint árnyéktól hűvös és forrásokban bővelkedő legelők vannak. A falu körül elterülő bükk- és tölgyerdőnek öt része van: Kakas árnyéka, Aranyos patak, Gál Estány, Pisztrángos ága és Várhegy.
Története [szerkesztés]
Benkő József szerint úgy Középajta, mint a fennebb fekvő Szárazajta lakói egy régi Kakucs nevű faluból származnak. Ebből a faluból a tatárjárás idején elmenekültek az emberek és alapították Középajtát, illetve Szárazajtát.
Középajtáról az első írásos emlék 1459-ből származik, az akkori megnevezése az eredeti írásmód szerint Kewzeopajta. 1567-ben Felaytha néven említik, a faluban ekkor 53 porta volt.
A középajtai birtokok a miklósvári Kálnoky grófi család tulajdonai voltak, aki jobbágyokat telepített a falu felső részébe. Közigazgatási szempontból Miklósvárszékhez tartozott.
1914-ben Középajtának 1473 lakosa volt, és 1471 vallotta magát magyarnak. Vallási felekezet szerint 35 római katolikus, 1218 református, 169 ortodox és 35 unitárius.
A második világháború utáni években először a rákosi járáshoz, majd a sepsi járáshoz tartozott.
Látnivalók [szerkesztés]
- Református temploma 12. századi eredetű lehet, Benkő József szerint mennyezetén 1141-es évszám volt. 1504-ben újjáépítették, majd 1882-ben teljesen átalakították. Eredetileg a torony egybeépült a templommal, ezt 1790-ben lebontották és külön építették meg a 36 m magas tornyot. Két harangja van a tempomnak. A nagyobbik harang 500 kg. Felirata: 1872-ben elhasadván. A Középajtai ref.egyház saját költségén újra öntette 1873-ban segesvári Mauchen Mihály által. A kisebbik harang felirata: „A középajtai reform eklézsia maga költségén öntette 1814-ben”.
- Területén több gyógyvízforrás tör fel.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1789. március 22-én Ferenczi János, református pap néprajzi író.
- Itt született 1939. szeptember 30-án Gyenge Imre, szobrász
- Itt született 1870. március 5-én Barabás Endre, tanár, újságíró
- Itt halt meg 1814. december 28-án Benkő József, református lelkipásztor, történész, nyelvész, botanikus. 1993 óta mellszobra van a faluban.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6 Online elérés
- Talma kiadó 2001: A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

