Bodos
| Bodos (Bodoș) | |
 |
|
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Barót |
| Irányítószám | 525102 |
| Népesség | |
| Népesség | 446 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 437 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bodos
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 4′ 34″, k. h. 25° 39′ 36″ | |
Bodos (románul Bodoș) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik. Testvértelepülése Biharugra. [2]
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Sepsiszentgyörgytől 26 km-re északnyugatra, Barót keleti szomszédságában a Várbükk és a Cseretető közti völgykatlanban fekszik. Google Maps
Erdővidék történelmi tájegység egyik települése. [3]
Nevének eredete [szerkesztés]
Egyesek szerint a bujdos szóból ered neve, mivel egykor egy bujdosónak nyújtott menedéket, mások egy ilyen nevű székelytől származtatják.
Története [szerkesztés]
Határában a Petrás-fenyőse nevű csúcson állt Kelemen vára. Nyoma nem maradt, eredete, sorsa ismeretlen.
A falunak már a 15. században is volt temploma, helyette épült 1794-ben a mai református templom. A torony, melynek magassága 35 m, eredetileg cseréppel volt fedve. Ezt a fedelet 1909-ben bádogtetőre cserélik ki. A templomot, mely 22 × 6,50 m, vastag várfal övezi, két bejárati kapuval. Fekvése kelet-nyugati, a torony a nyugati végén van.
Nagy harang felirata: ISTEN DICSOITÉSÉRE BODOS EGYHÁZA 1922 Jún.
Kis harang felirata: ÖNTÖTTE HONIG FRIGYES ARADON 1910.
1864-ben tűzvész pusztított a faluban. 1910-ben 571 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 435 lakosából 432 magyar és 3 román volt.
Oktatás, művelődés [szerkesztés]
Az falu iskolájának épületére vonatkozó első adatok 1814-ből származnak, a jelenlegi iskola azonban 1937-ben épült és a falu híres szülöttének, a pomológus Budai Józsefnek a nevét viseli. [4]
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1851-ben Budai József pomológus, geológus.
- Itt született 1929-ben Egyed Ákos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
- Itt született 1935-ben Székely Dénes a marosvásárhelyi Székely Népi Együttes néptáncosa, majd koreográfusa.
Érdekességek [szerkesztés]
Az erdőfülei diatomittelepen felfedezett új kovamoszat fajoknak helyi elnevezéseket adtak, így egyik ilyen faj Bodosról kapta Navicula bodosensis nevét. [5]
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Erdővidék regionális hetilap. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
- ↑ Erdővidékről. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
- ↑ A bodosi Budai József Általános Iskola története. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
- ↑ Dénes István: Erdővidék védett és védelemre érdemes földtani természeti értékei. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Egyed Ákos: Gondolatébresztő adatok Bodos falu történetéből (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. november 29.)
.svg){kind=small}
