Bikfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bikfalva (Bicfalău)
Bikfalvi templom.jpg
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang falu
Községközpont Uzon
Irányítószám 527121
Körzethívószám 0267
Népesség
Népesség 379 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság 358
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bikfalva  (Románia)
Bikfalva
Bikfalva
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 45° 45′ 39.08″, k. h. 25° 52′ 22.56″
é. sz. 45° 45′ 39.08″, k. h. 25° 52′ 22.56″
A falu madártávlatból

Bikfalva (románul Bicfalău) falu Romániában Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől 19 km-re délkeletre a Bodzai-hegyek lábánál. Közigazgatásilag Uzonhoz tartozik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

1334-ben villa Bicha néven említik először. Eredeti neve Bikafalva volt. A településnek már a 13. században volt temploma. 1764-ben ide tették a székely határőrezred 5.századának parancsnoki székhelyét. 1910-ben 1854 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 429 lakosából 411 magyar és 18 román volt.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Református vártemploma 1863-ban épült a régi 13. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban átépített templom helyére. Lőréses védőfala középkori. 1937-ben új toronysisakot kapott.
  • A faluban számos 18.-19. századi udvarház található.
  • Simon-ház, (1793-ban épült) oszlopos, árkádos kotornáccal. .
  • Jantsó-ház
  • Dénes Lajos-féle ház-rozettás gerendával díszített
  • Zsigmond Ödön háza , aszimmetrikusan elhelyezett pilléres, boltíves, kiugró tornácát, barokk kosáríves árkádok díszítik.
  • Zátyi-ház (a Gát nevű falurészen),
  • Harkó Lajosné-féle, a Nagy úton
  • Vén-Ábrahám-udvarház pilléres tornácát "háromkaréjjos barokk oromfal koronázza"
  • Páll Gergely-féle ház
  • Molnár-udvarház (1822)
  • Simonyi Obester kúriája.
  • Bojthe-Cseke-féle kúria (1860)
  • A falu mögött a Csigavár és a Csuklyan patak összefolyása feletti hegycsúcson egy kora középkori őrtorony maradványai láthatók, melyet Csigavárnak neveznek. A hagyomány szerint azért, mert az egykori várpincébe csigalépcső vezetett le.

[szerkesztés] Képgaléria

[szerkesztés] Hivatkozások

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken