Kökös
| Kökös (Chichiș) | |||
 |
|||
| Unitárius templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Kovászna | ||
| Rang | községközpont | ||
| Beosztott falvak | Kökösbácstelek | ||
| Polgármester | Sánta Gyula, 2008[1] | ||
| Irányítószám | 527075 | ||
| Körzethívószám | 0267 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1075 fő (2002)[2] +/- | ||
| Község népessége | 1697 (2002)[3] | ||
| Magyar lakosság | 857 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,64 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kökös
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 45° 46′ 20″, k. h. 25° 48′ 23″ | |||
.png)
Kökös (románul Chichiș) falu Romániában Kovászna megyében.
Tartalomjegyzék |
Weboldal [szerkesztés]
Fekvése [szerkesztés]
Sepsiszentgyörgytől 10 km-re délre az Olt és a Feketeügy szögében fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a magyar kökényes melléknévből rövidült mai alakra.
Története [szerkesztés]
Területe ősidők óta lakott, Eger nevű helyén őskori telep volt. A mai települést 1461-ben Kewkews néven említik. 1849. július 2-án itt a Feketeügy hídjánál zajlott az a csata, amelyben Gábor Áron elesett. A helyet obeliszk jelöli. 1907-től nagyközség. 1910-ben 1202, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 938 magyar és 125 román lakosa volt.
Látnivalók [szerkesztés]
- Unitárius temploma 14. századi eredetű, későbbi átalakításokkal. Tornya 18. századi. 1954-ben tűzvész pusztította.
- Református templomának elődje a 17. század középén épülhetett, de összedőlt ezért 1790-ben újat építettek helyette. 1940-ben földrengés rongálta meg.
- Ortodox fatemploma 1740-ben épült, a 19. század elején Zajzonból költöztették mai helyére.
- Gábor Áron emlékoszlopa a Feketeügy hídjánál.
- Kökösi unitárus temető
Képgaléria [szerkesztés]
-
Freskó az unitárius templomban
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született K. Orbók Ferenc (1820–1897), unitárius lelkész, költő, író, a háromszéki mondák és népköltészet gyűjtője, Kriza János munkatársa.
- Itt született Deák Ferenc (1935), képzőművész.
- Itt született Plugor Sándor (1940–1998), képzőművész.
- Itt született Petrovits István (1945–), képzőművész.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Román Központi Választási Hivatal honlapja
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002.htm
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
