Sepsikőröspatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sepsikőröspatak (Valea Crișului)
Korispatak kat.jpg
Katolikus templom
Sepsikőröspatak címere
Sepsikőröspatak címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang község
Beosztott falvak Kálnok
Polgármester Kisgyörgy Sándor (RMDSZ), 2012[1]
Irányítószám 527165
Körzethívószám 0267
Népesség
Népesség 1790 fő (2011. október 31.)[2]
Község népessége 2307 (2011)[3]
Magyar lakosság 1610
Földrajzi adatok
Terület 27,85 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Sepsikőröspatak  (Románia)
Sepsikőröspatak
Sepsikőröspatak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 55′, k. h. 25° 46′Koordináták: é. sz. 45° 55′, k. h. 25° 46′

Sepsiköröspatak (románul Valea Crișului) falu Romániában Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Körös-patak völgyében. Kálnok tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1332-ben Kemuspatak néven említik először. A falu feletti Fenyő-tetőn 11 – 12. századi tojásdad alakú, sánccal övezett favár maradványai láthatók. Orbán Balázs szerint ez volt a Kálnokyak ősi fészke, innen költöztek le a faluba a 17. században. A hagyomány a vár alatti Nagykertben is egykori várat feltételez, melyet a Körös-patak folyt körül. Innen a falu neve. A reformáció idején a falu nagy része előbb református, később unitárius lett. Ez időben a katolikusok a Kálnoky család 1426-ban épített kápolnáját használták, a reformátusok pedig külön templomot kaptak, amely 1703-ban leégett, de 1773-ban újjáépítették. A régi templomot 1781-ben kapják vissza a katolikusok. 1645-ben már állt Kálnoki István itteni udvarháza, köréje 1646-ban építettek kőfalat. A török felégette, 1670-ben építették újjá. 1752-ben és a 19. században átalakították. Kápolnáját ma nem használják.

1910-ben a településnek 1277 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1538 lakosából 1524 magyar és 14 román volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Falukapu
  • Római katolikus temploma a 14. században épült, 1788-ban javították, majd 1859 és 1869 között csaknem teljesen újjáépítették. 1890-ben 14. századi freskókat fedeztek fel falain, a 12 apostolt ábrázolja (?). A Királyok imádása jelenet a javítások során megsemisült. Késő barokk, messzire ellátszó harangtornyában egy 1512-ben készült 3 mázsás harang van.
  • Református templom, 1820-ban épült. Belsejében Nagy Béla helybeli tanító és bútorfestő mester által, 1971–73 között készített, illetve festett ornamentikás pad- és karzatelőkékben gyönyörködhetünk.
  • Kálnoky-kastély - A gróf Kálnoky család ősi kastélya. A 17. század derekán épült régi reneszánsz kastély többszöri átalakítás eredménye. Jelenleg leromlott állapotban van, mellette kápolna állt, faragott kő ajtókeretét feltehetőleg innen építették be a mai római-katolikus templom udvarán álló Kálnoky-kriptába 1884-ben, a keretet Kálnoky István és felesége Lázár Erzsi készíttette 1685-ben.
  • A falutól 1 km-re északkeletre 15. századi kápolna romjai állnak. A vártemplom a tatárjárás következtében elpusztult. Eredetéről nem alakítottak ki végleges véleményt. Veres barátok temploma néven emlegetik.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sepsikőröspatak több jeles szülöttével büszkélkedhetik. A Kálnoky család több neves tagja született itt.

  • Itt született a 19. század végének hírneves erdőmérnöke, Bedő Albert 1839. december 31-én. (Meghalt: 1918. október 20.)
  • Idevaló családból származott kőröspataki Bedő János a 17. század neves históriás énekszerzője, verses krónikákat írt a század derekán zajló török–tatár dúlásokról.
  • Ehhez a vidékhez kötődnek a székely humor igazi mesterei, a Sáska sógor című könyv szerzője, Id. Imreh Lajos (1873-1954) anekdotagyűjtő és tréfamondó, és Kálnok szülötte, a színművész Hosszú Zoltán (1897-1944).
  • Itt született és halt meg ifj. Imreh Lajos (1917-1999) pedagógus, néprajzkutató.
  • Itt született Mészely József tanító, költő (1956. március 1.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hereditatum [1]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]