Barót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A keresztnevet lásd a Barót (keresztnév) szócikkben.

Koordináták: é. sz. 46° 4′ 30’’, k. h. 25° 36′ 0’’

Barót (Baraolt)
Barót központja a római katolikus templommal
Közigazgatás
Ország Románia Románia
Történelmi régió Székelyföld
Megye Kovászna
Rang város
Beosztott falvak Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár
Polgármester Nagy István
Népesség
Népesség 5914 fő (2002) +/-
Község népessége 9670 (2002)[1]
Magyar lakosság 5609
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 480 m
Terület 128,48 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Barót (Románia)
Barót
Barót
é. sz. 46° 4′ 30’’, k. h. 25° 36′ 0’’
Református templom

Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. 2002-ben 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Barót bejárata Brassó irányából

Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.Google Maps

[szerkesztés] Nevének eredete

A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.

[szerkesztés] Története

A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Barót és Felsőrákos között. 1873-tól üzemel lignitbányája. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
  • A várostól nyugatra levő Kisasszony kápolna 1755-ben épült.
  • A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
  • Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
  • Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
  • Az Ágoston tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1.-2. századi római települést tételezett fel itt.
Katolikus templom

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Testvérvárosai

Barót látképe északról

[szerkesztés] Hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Bar%C3%B3t
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök