Barót
| Barót (Baraolt, Boralth) | |
 |
|
| Barót látképe Ágostonfalváról | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Rang | város |
| Beosztott falvak | Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár |
| Polgármester | Lázár-Kiss Barna-András (RMDSZ) |
| Körzethívószám | 0x67[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 5914 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége | 9670 (2002)[3] |
| Magyar lakosság | 5609 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 480 m |
| Terület | 128,48 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Barót
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 4′ 30″, k. h. 25° 36′ 0″ | |
| Barót weboldala | |
Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. 2002-ben 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Sepsiszentgyörgytől 48 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.Google Maps
Megközelítése [szerkesztés]
Közúton Sepsiszentgyörgy ill. Csíkszereda felől Mikóújfalunál a DJ 122-es számú megyei útra térve, és Brassó ill. Székelyudvarhely felől a DJ 131-es számú megyei úton érhető el. A városon nem halad át vasútvonal; a legközelebbi vasúti megálló a Brassó-Segesvár vonalon található, 4 kilométerre lévő, Ágostonfalvi vasútállomás. A legközelebbi repülőtér a várostól 150 km-re, Marosvásárhelyen található. [4]
Nevének eredete [szerkesztés]
A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.
Története [szerkesztés]
A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Köpec és Felsőrákos között. Horváth Ignác és Gál Sándor vezette székelyek óriási vereséget mértek Heydte őrnagy császári csapataira. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.
Városi rangra 1968-ban emelkedett. [5]
Gazdaság [szerkesztés]
1873-tól üzemel lignitbányája.
A Baróthoz kapcsolt települések (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) határában 1832-2007 között kül- és mélyműveléssel lignitet fejtettek ki. Gazdag szénsavas ásványvíz tartalékai vannak. [5]
Látnivalók [szerkesztés]
- Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
- A várostól nyugatra levő Kisasszony kápolna 1755-ben épült.
- A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
- Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
- Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
- Az Ágoston tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1.–2. századi római települést tételezett fel itt.
Kulturális élet [szerkesztés]
A városban az alábbi művelődési intézmények működnek: [5]
- Erdővidék Múzeuma
- Városi Művelődési Ház
- Gyulai Líviusz Városi Könyvtár
Politika [szerkesztés]
- A 2012-ben megválasztott képviselők megoszlása jelölő pártok szerint az alábbi:
| Párt | Képviselők | A képviselők megoszlása | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| RMDSZ | 8 | |||||||||||||
| MPP | 4 | |||||||||||||
| EMNP | 3 | |||||||||||||
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1914-ben Baróti Lajos (1914. augusztus 19. – 2005. december 23.) magyar labdarúgó, későbbi sikeredző.
- Itt született 1739-ben Baróti Szabó Dávid jezsuita paptanár, költő, műfordító.
- Itt született 1909-ban Bodosi Mihály atléta, sebész.[6]
- Itt született 1913-ban Bodosi Dániel festőművész.
- Itt született 1916-ban Bodosi Antal ferencrendi szerzetes.
- Itt született 1863-ban Gaál Mózes író.
- Itt született 1937-ben Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész.
- Itt született 1923-ban Kádár Zsombor erdőmérnök.
- Itt született 1928-ban Kászoni Zoltán halbilógus.
- Itt született 1928-ban Incze László történész és muzeológus.
- Itt született 1801-ben Keserű Mózes csillagász.
- Itt született 1834-ben Mircse János történész.
- Itt született 1817-ben Simonfy Sámuel Bem tábornok orvosa.
- Itt született 1940-ben Nagyné Bede Rozália pedagógus, pedagógiai szakíró, helytörténész.
- Itt született 1941-ben Sikó László magyar állatorvos, állattenyésztési szakíró.
- Itt született 1920-ban Szabó Hajnal magyar nyelv- és irodalom tankönyvek írója, szerkesztője.
- Itt született 1944-ben Tulit Ilona a magyar nyelv- és irodalom tanára, tanfelügyelő, tankönyvíró és szerkesztő.
- Itt született 1964-ben Nagy Zsuzsanna kutatóorvos.
- Itt született 1975-ben Incze Mózes Festőművész
Testvérvárosai [szerkesztés]
- Zirc,
Magyarország - Szarvas, Magyarország
- Budafok, Magyarország
- Dabas, Magyarország
- Párkány,
Szlovákia (2005) - Sarkad, Magyarország
- Érmihályfalva,
Románia
Képgaléria [szerkesztés]
-
Barót központja a római katolikus templommal
-
Katolikus templom
-
Barót látképe északról
-
Református templom
-
Barót bejárata Brassó irányából
-
Bányász szobor
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002.htm
- ↑ Barótról Kovászna Megyei prefektúrájának weblapján. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
- ^ a b c Barótról a Kovászna Megyei tanács weblapján. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
- ↑ Hecser László: Emléktábla a Bodosi fivérek tiszteletére. Háromszék c. napilap, 2009. szeptember 3. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
