Sepsibükszád
| Sepsibükszád (Bixad) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Kovászna | ||
| Rang | község | ||
| Beosztott falvak | - | ||
| Polgármester | Bács Márton Csaba | ||
| Irányítószám | 527116 | ||
| Körzethívószám | 0267 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1811 fő (2002)[1] +/- | ||
| Magyar lakosság | 1765 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 60,56 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46° 6′ 8″, k. h. 25° 51′ 25″ | |||
| é. sz. 46° 6′ 8″, k. h. 25° 51′ 25″ | |||
Sepsibükszád (románul Bixad) község Romániában Kovászna megyében. 2004-ben vált le Málnás községtől.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A település a Baróti hegység, a Bodoki hegység és a Csomád-hegység (melynek kiemelkedő pontja a Nagy-Csomád) által határolt fennsíkon található mintegy 1200 méteres tengerszint feletti magasságban; közelében van a Szent Anna tó és a Mohos-láp. Bicsadnak is nevezték az 1960-as években.
Környező települések [szerkesztés]
Tusnádfürdőtől délre mintegy 8 km-re, Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északra a Tusnádi-szoros déli kijáratánál az Olt partján fekszik. Ez Háromszék legészakibb Olt menti faluja.
- Megközelítése:
- gépjárművel az E578 útról a 113-as mellékútra térve lehet elérni a falut.
- Legközelebbi vasútállomás: Sepsibükszád vasútállomás az Olt mentén,20-30 perc gyalog.
Története [szerkesztés]
Területén a középkorban öt kis falu: Almás, Zsombor, Gohán, Gerebencs és Rakottyás feküdt. A település a Mikó es Mikes család üveghutatelepeként fejlődött faluvá, miután a Mikóújfaluban működő üveghutát 1782-ben idetelepítették és 1914-ig működött. A 19. század második felében Bukszád és környéke gróf Mikes Benedek tulajdona lesz, aki nemcsak az üveggyárat fejleszti tovább, hanem a Zsombor-patak forrásvidékén lévő fürdőtelepet is felvirágoztatja, miközben Tusnádfürdő újjáépítésében úttörő szerepet vállal.
1910-ben 1971 lakosából 1952 magyar,9 román,4 német és szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1883 lakosából 1853 magyar, 11 román és 3 cigány volt.
Látnivalók [szerkesztés]
- Az Olt jobb partján emelkedő hegyfokon láthatók Vápa várának tekintélyes romjai. A középkori vár őskori telepre épült, építésének s pusztulásának körülményei ismeretlenek.
- Szemben kúp alakú hegyen állnak Sólyomkő őrtornyának 2 m magas maradványai. Pusztulásának körülményei ismeretlenek, valószínűleg a 14. – 15. században pusztult el.
- Régi temploma a Bükszád-Üvegcsűr-pataknál volt 1830-ban bontották le, mai római katolikus temploma 1867-ben épült Nagyboldogasszony tiszteletére.
- görög katolikus temploma 1712-ben épült, ortodox temploma is van.
- Nevezetes fürdőhely. A Mikes-fürdő ma már csak nevében él. Bükszádtól keletre, a Zsombor patak két fő forrásága, a Veres- és a Büdös-patakok találkozásánál épült 1860-1880 között, Tusnádfürdő egyik mecénása, gróf Mikes Benedek birtokán. Kezdetben vendégházak, hideg borvizes medencék, mofetta és meleg fürdő működött a telepen.
- Mikes Ármin iskola. Az u-alaku epületet gr. Mikes Ármin építtette mint vadászkastélyt ~ 1900.
Itt született [szerkesztés]
- Ábrahám Árpád római katolikus lelkész, a Szoboszlay Aladár-féle összeesküvés résztvevője.
- Sánta Ferenc író.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Fényképek: Mikes Armin iskola / volt vadász kastély
- Turistatérkép Bixád-Sepsibükszád és Tusnádfürdő környékéről
Könyv [szerkesztés]
- Térkép Földünk térképeken Főszerkesztő: dr. Radó Sándor: Képes politikai és gazdasági világatlasz. Offset Nyomda. 2.javított kiadás. Budapest: Kartográfiai Vállalat. 1968. 55. oldal Maros-Magyar Autonóm tartomány
|
||||||||||||||||||||||||||||

