Bölön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bölön (Belin)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang község
Beosztott falvak Bölönpatak
Polgármester Sikó Imre, 2004[1]
Irányítószám 527030
Körzethívószám 0267
Népesség
Népesség 1370 fő (2011. október 31.)[2]
Község népessége 2859 (2011)[3]
Magyar lakosság 1090
Földrajzi adatok
Terület 70,70 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bölön  (Románia)
Bölön
Bölön
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 25° 34′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 25° 34′ 06″

Bölön (románul Belin, németül Blumendorf, korábban Böllen) falu Romániában Kovászna megyében. Nagy- és Kisbölön összeolvadásából, valamint a Korlát-patak völgyében fekvő Kircz falu csatlakozásából keletkezett. Bölönpatak tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sepsiszentgyörgytől 35 km-re (légvonalban 20 km-re) északnyugatra a Baróti-hegység nyugati előterében az Oltba ömlő Bölön-patak mellett fekszik.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község polgármestere Sikó Imre , alpolgármestere Rudolf Béla.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe ősidők óta lakott, 1885-ben Lügetárnyék nevű határrészén bronzkori leletek kerültek elő. 1334-ben Belen alakban említik először. A településnek egykor a mainál sokkal nagyobb jelentősége volt, Izabella királynétól szabadalmakat és vásárjogot nyert. Bölönről az első írásos emlékünk 1332-ből származik. A 16. században Bölön a vidék legnagyobb települése volt. Az 1567-es összeírás szerint 130 kapujával nagyobb, mint a 125 kaput számláló Marosvásárhely, a 60 kaput számláló Kézdivásárhely, a 63 kaput számláló Sepsiszentgyörgy, és a csak 54 kaput számláló Székelyudvarhely.

A Paphegyen álló vártemplom eredete a 14. századig nyúl vissza. Az impozáns várfalakkal és saroktornyokkal övezett régi vártemplom 1612-ben kiállta a brassói bíró seregének ostromát. A középkori templom helyére 1893–94-ben új – a környék templomait tekintve szinte székesegyház méretű – keleti stílusú templomot emeltek a Törökországot bejáró Pákey Lajos tervei alapján, mely messze kimagaslik a vidéken. Innen is az elnevezés, hogy Bölön az unitáriusok Rómája. Az erődöt 1940-ben a földrengés nagyon megrongálta.

1880-ban 2419, 1910-ben 2354, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1482 lakosából 1269 magyar, 198 román, 12 cigány, 2 német volt.

A többségében szabadokból álló feluközösségben viszonylag nagy számú nemesi réteget találunk a 17-18. században.

Bölön nemes családjai az 1713-as összeírás szerint: Agyagási Benedek (1630), Biró, Máthé, Domokos, Ferencz, Gazdagh, Kisgyörgy, Kováts, Nagy, Nemes, Rácz, Sikó, Szennyes, Takó, Tana, Vajda.

Lófő családok 1713-ban: Domokos, Toroczkai, Szabó, Budai, Kandal, Ferenczy, Nagy, Kelemen, Kósa, Küs, Mikó, Tót, Tökös, Farkas, Szomor, Sikó, Silló, Kisgyörgy, Botos, Szűcs, Rácz, Varga, Incze.

Darabonotk 1713-ban: Kelemen, Bogos, Veres, Török, Botos, Tökös, Sigmond, Tatár, Akatius, Csács, Ferencz, Baczoni, Gáspár, Ilyés, Székely, nagy, Mikó, Kandal, Sikó, Szomor, Dési, Kecskés, Bogár, Deési, Bene, Thomori, Bogár, Bod, Kerekes, Pál.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Unitárius templom
Unitárius templom
  • Unitárius erődített temploma 1893-ban épült, a 15. századi templom 1720-ban leégett maradványainak felhasználásával, jelentős a 17. század elején épített négy saroktoronnyal megerősített erődfal veszi körül. Elődje valószínűleg egy román kori templom lehetett, amely Szent Katalinnak volt szentelve.
  • Református temploma 1768-ban épült és két harangja van,
    • a nagyobb tömege: 800 kg, melyen ez a felirat áll: A BÖLÖNI HIVEK / AJÁNDÉKÁBÓL VETETETT / AZ ISTENNEK / DICSOSSÉGÉRE / AZ 1927-IK ÉVBEN. Másik oldalán: RECITA felirattal, feltehetően: Resita (Resicabánya).
    • A kis harang, mely 420 kg G-hangú, melyen ez áll: ISTEN DICSOSÉGÉRE / A BÖLÖNI REF.EGYHÁZ RÉSZÉRE / ÖNTÖTTE / HÖNIG FRIGYES / ARADON / 1911. Hátán Magyarország Koronás címere.
  • Ortodox temploma 1799-ben épült.
  • Katolikus Szent Katalin-kápolna.
  • Erzsébet királyné mellszobra.
  • A Biró család tulajdonában lévő Dónáth-kúria a 18. században épült.
  • A falutól 2 óra járásra a Kollát patak és a Hajdinárom árka találkozása feletti hegyfokon egykor vár állt, de már nyoma sem látszik.
  • Határában több borvízforrás fakad, híresek a zúgói, a farkaslaki borvizek, valamint a Korlát-patak völgyében feltörő kénes Kénosi borvíz.
  • A Sóspatakban sósborvizek vannak.
  • A Bogos szántóföld felett az 1890-es években kénes fürdőt rendeztek be, amely elhanyagolt állapotban van.
  • Bölöni temető

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bölöni Farkas Sándor szobra a bölöni unitárius templom előtt

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő községekkel pedig szoros kapcsolatot ápol:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • MagyarországTápiószentmárton, Pest megye, Magyarország
  • SzlovákiaNemesócsa, Szlovákia

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]