Levelezőlap Nagyajtáról az 1920-as évekből
Nagyajta (románul Aita Mare) falu Romániában Kovászna megyében.
Sepsiszentgyörgytől 20 km-re északnyugatra az Ajta-patak völgyének torkolatánál, az Olt völgyének jobb parti teraszán fekszik, Középajta tartozik hozzá.
1332-ben Ahch néven említik először a pápai tizedjegyzékben. A falu 1703-ban vásártartási szabadalmat kapott Lipót császártól, de mivel 1705-ben kitört a kuruc-labanc háború, így ezt nem gyakorolhatta, 1783-ban viszont újra megkapta a vásártartási jogot. 1910-ben 1410, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 960 lakosából, 882 magyar, 76 román, 2 német volt.
- Itt született a nagyajtai Cserei család több neves tagja.
- Itt született 1778-ban Molnos Dávid természettudós.
- Itt született nagyajtai Kovács István (1799–1872) történész, jogász, az MTA tagja, az erdélyi történetírás úttörő alakja.
- Itt született Kriza János (1811-1875) unitárius püspök, teológiai tanár, költő, néprajzkutató, nyelvész.
- Itt született 1805-ben Bara István költő.
- Itt született Bihari József (1901–1981) Kossuth-díjas színművész.
- Itt született Kisgyörgy Zoltán (1929. március 31.) gyógyszerész, docens, gyógynövénykutató.
- Itt született Moyses Márton székely diák, aki 1956-ban több társával a magyar forradalom segítségére indult, de elfogták, majd elkeseredésében 1970-ben, Brassóban felgyújtotta magát.
- Itt hunyt el nagyajtai és miklósvárszéki Cserei Mihály (1667-1756) magyar nyelvű erdélyi emlékíró, a magyar barokk irodalom jelentős alakja.
- Sokat tett a falu közművelődéséért Biró Albert (1880-1951), aki a Polgári Olvasóegylet tagjaként, és fényképészként megörökítette a falu életét a múlt században. Képei és a faluról kiadott levelezőlapjai a helyi könyvtárban vannak.
-
-
-
-
Unitárius templombelső: vargyasi virágminták
-
-
-
-