Nagyajta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nagyajta (Aita Mare)

A falu madártávlatból
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Rang	község
Beosztott falvak	Középajta
Polgármester	Bihari Edömér
Irányítószám	527005
Körzethívószám	0267
Népesség
Népesség	939 fő (2002)^[1] +/-
Község népessége	1771 (2002)^[2]
Magyar lakosság	857
Földrajzi adatok
Terület	67,97 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyajta Pozíció Románia térképén Koordináták: é. sz. 45° 57′ k. h. 25° 33′45.95, 25.55
é. sz. 45° 57′ k. h. 25° 33′45.95, 25.55

Unitárius vártemplom

Levelezőlap Nagyajtáról az 1920-as évekből

Nagyajta (románul Aita Mare) falu Romániában Kovászna megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 20 km-re északnyugatra az Ajta-patak völgyének torkolatánál, az Olt völgyének jobb parti teraszán fekszik, Középajta tartozik hozzá.

[szerkesztés] Története

1332-ben Ahch néven említik először a pápai tizedjegyzékben. A falu 1703-ban vásártartási szabadalmat kapott Lipót császártól, de mivel 1705-ben kitört a kuruc-labanc háború, így ezt nem gyakorolhatta, 1783-ban viszont újra megkapta a vásártartási jogot. 1910-ben 1410, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 960 lakosából, 882 magyar, 76 román, 2 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Bővebben: Nagyajtai unitárius templom

Unitárius templomerődje a román kori templom helyére épült a 15. században késő gótikus stílusban, 5 m magas falát 2 sarokbástya erősíti, melyek 16. század végiek. Utólag 1 kapubástyával is kitoldották az északi oldalon. Az 1802. évi földrengés után 1802 és 1814 között átépítették. 3 saroktornya fedetlenül áll.
Képek a nagyajtai unitárius templomról
A református templom 1841-ben, az ortodox templom 1866-ban épült.
A Cserey udvarház a 18. században épült.
A Dónáth kúria a 19. század végén épült.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született a nagyajtai Cserei család több neves tagja.
Itt született 1778-ban Molnos Dávid természettudós.
Itt született nagyajtai Kovács István (1799–1872) történész, jogász, az MTA tagja, az erdélyi történetírás úttörő alakja.
Itt született Kriza János (1811-1875) unitárius püspök, teológiai tanár, költő, néprajzkutató, nyelvész.
Itt született 1805-ben Bara István költő.
Itt született Bihari József (1901–1981) Kossuth-díjas színművész.
Itt született Kisgyörgy Zoltán (1929. március 31.) gyógyszerész, docens, gyógynövénykutató.
Itt született Moyses Márton székely diák, aki 1956-ban több társával a magyar forradalom segítségére indult, de elfogták, majd elkeseredésében 1970-ben, Brassóban felgyújtotta magát.
Sokat tett a falu közművelődéséért Biró Albert (1880-1951), aki a Polgári Olvasóegylet tagjaként, és fényképészként megörökítette a falu életét a múlt században. Képei és a faluról kiadott levelezőlapjai a helyi könyvtárban vannak.