Lécfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lécfalva (Leț)
Lecfalvi reformatus templom2011.jpg
Református templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang falu
Községközpont Nagyborosnyó
Irányítószám 527043
Körzethívószám 0267
Népesség
Népesség 650 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság 572
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Lécfalva  (Románia)
Lécfalva
Lécfalva
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 45° 51′ 14″, k. h. 26° 1′ 21″
é. sz. 45° 51′ 14″, k. h. 26° 1′ 21″
Művelődési ház

Lécfalva (románul Leț) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Nagyborosnyóhoz tartozik. A szomszédos Várhegy falut 1899-ben csatolták Lécfalvához.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 17 km-re keletre a Feketeügy jobb partján fekszik.

Története [szerkesztés]

1333-ban Lezefalva néven említik először. A hagyomány szerint három, a tatárok által elpusztított faluból: Korpács, Despő és Galath falvakból keletkezett, közös védváruk az elpusztult Egyedvára volt. A falutól 2 km-re nyugatra a Várhegyen neolit, vaskori és bronzkori telepek nyomai kerültek elő. Ezekre épült a középkori vár, melynek csekély nyoma maradt. A falu feletti sáncok helyén a 13. században valószínűleg favár állott, majd 1562-ben a székely felkelés leverése után itt építtette fel János Zsigmond fejedelem Székelybánja várát, melyet a székelyek 1597-ben leromboltak, majd újra felépítették. A faluban 1600-ban székely országgyűlést tartottak. 1910-ben 985, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. A Gyárfás-udvarházat az 1960-as években bontották le.

Látnivalók [szerkesztés]

  • A falu feletti hosszúkás lapos hegytetőn láthatók Székelybánja várának sáncai.
  • Református temploma a 16. században épült Szent Miklós tiszteletére, 1878 és 1884 között átépítették.

Híres emberek [szerkesztés]

  • Itt született 1855-ben Gyárfás Győző királyi tanácsos, építőmérnök.
  • Itt született 1870-ben Barátosi Balogh Benedek mandzsu-tunguz kutató.
  • Itt született 1891-ben Keresztes Károly zeneszerző, lapszerkesztő.

Testvértelepülése [szerkesztés]

Hivatkozások [szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között