Cófalva
| Cófalva (Țufalău) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyborosnyó |
| Irányítószám | 527044 |
| Körzethívószám | 0267 |
| Népesség | |
| Népesség | 224 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 212 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 50′ 10″, k. h. 26° 1′ 24″ | |
| é. sz. 45° 50′ 10″, k. h. 26° 1′ 24″ | |
Cófalva (románul Țufalău) falu Romániában Kovászna megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Sepsiszentgyörgytől 17 km-re keletre, a Feketeügy bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Régen Csiafalva volt a neve. 1567-ben Czoffalva néven említik. A falu északi határában az 550 m magas Várhegyen állt a Székelybánja vár, melyet az 1562. évi székely felkelés után büntetésből építtetett a székelyekkel János Zsigmond fejedelem. A várat 1599-ben a Vitéz Mihály mellé állt székelység lerombolta. 1813-ban a vár nyugati felén a Nemes család kastélyt épített, maradék köveit a 19. században szeszgyár és istálló építéséhez hordták el. Nyoma is alig maradt. Az ásatások igazolták, hogy a hegyen már a középkorban is állt egy fából épített vár, melyet 1353-ban Nagy Lajos király egyik levele is említ. A favárat a székelyek még a kun és besenyő betörések ellen építették és a Feketeügy mocsaras árka vette körül. 1840-ben a faluban híres aranyleletet találtak. 1889-ben nagy tűzvész pusztított. A falunak 1910-ben 360 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott.
Látnivalók[szerkesztés]
- A Veress-udvarház 1794-ben épült.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

