Budapest XX. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest XX. kerülete
Erzsebet onkormcivertanlegi.jpg
A Városháza épülete
Budapest XX. kerülete címere
Budapest XX. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Pesterzsébet
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Erzsébetfalva
Gubacs
Gubacsipuszta
Kossuthfalva
Pacsirtatelep
Szabótelep
[1]
Irányítószám 1201-1205
Polgármester Szabados Ákos (MSZP)
Népesség
Teljes népesség 65 569 fő (2014. jan 1.)[2]
Rangsorban 14.
Népsűrűség 5280 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,18 km²
Elhelyezkedése
Budapest XX. kerülete (Budapest)
Budapest XX. kerülete
Budapest XX. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 06″, k. h. 19° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 06″, k. h. 19° 07′ 00″
Budapest XX. kerülete weboldala

Pesterzsébet, Budapest XX. kerülete, a Soroksári-Duna partját érintve Dél-Pesten helyezkedik el. Területe a főváros összterületének 2,3%-a, ezzel Budapest 23 kerülete közül a tizenhetedik helyen áll. A kerület túlnyomórészt lakóingatlanokból áll, ipara elhanyagolható. A kerület fontos intézménye a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, amelyet 1980-ban adtak át.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északnyugaton a Határ út mentén a IX. kerülettel határos, északkeleten az M5-ös autópálya bevezető szakasza választja el a XIX. kerülettől, délről a kerületről levált Soroksár, a XXIII. kerület határolja, míg a nyugati szélen a Ráckevei (vagy Soroksári)-Duna, melynek túloldalán Csepel, a XXI. kerület fekszik. A folyót áthidaló Gubacsi híd (vagy Csepeli átjáró) köti össze a városrészt a Csepel-szigettel.

A kerület forgalma viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, északon a Határ út). Déli irányból vasúton a leggyorsabb megközelítési mód a H6-os HÉV, valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak megállói.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként.

1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.

A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett (lásd Demográfia), 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának hétszázadik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

A város gazdasági és közösségi életében komoly törést jelentett a második világháború. 1944 áprilisában és májusában összesen négy nagy bombatámadás rombolta le szinte a város teljes infrastruktúráját.

Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950-1990 közötti időszakban a kerületre illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat.

A kerület központjában lévő nagyrészt komfort nélküli zsúfolt házak helyén 1976-1983 között lakótelep épült fel. Ekkor a Topánka utcát kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen csökkent. Ezért a belső szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakíthattak ki, amit a helyiek "Kosuti"-nak neveznek.

Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ez irányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykori Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez.

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását: Pesterzsébet-ből Erzsébetfalva, Pesterzsébet-Szabótelep-ből pedig Szabótelep lett, létrejött Gubacs, a többi városrész területe pedig módosult.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb csomópontok a kerületben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megálló neve Átszállási kapcsolatok
Pesterzsébet, Baross utca  23, 35, 36, 66E, 119, 148, 151, 166
 923, 948, 966
Pesterzsébet, városközpont  23, 23E, 35, 66, 66E, 119, 148, 166
 923, 966
Ady Endre utca (Topánka utca)  23, 23E, 35, 66, 66E, 119, 148, 166
 51, 52
 923, 966

HÉV-állomások a kerületben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest H6 HÉV.svg

Állomás neve Átszállási kapcsolatok
Pesterzsébet felső  23, 66
 626, 627, 628, 629, 630, 632, 635, 636, 654, 655, 660, 661
 923
Torontál utca  66, 66E, 166

A kerület vasútállomása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állomás neve Átszállási kapcsolatok
Pesterzsébet  66, 119, 151, 166
 630, 632, 635, 636, 655, 661
 948

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pesterzsébeti Városháza, az előtérben Kossuth Lajos szobra
Anyák szobra (Kaszab Károly alkotása)
Állj meg, és gondolj édesanyádra
A pestszenterzsébeti iskolák ifjúsági vöröskereszt csoportja és tanulói 1933”

Pesterzsébet sokáig nem volt műemlékekben gazdag kerület. A városközpont régi házait a 70-es, 80-as években jórészt elbontották, helyébe modern lakótelepeket építettek. A Szent Erzsébet téren áll az 1906-ban épült plébániatemplom, amelynek freskóit Nagy Sándor, a gödöllői iskola egyik jeles tagja készítette.

Védett emlék a Városháza, amely 19051906-ban épült. A második világháború sérüléseit csak részben építették újjá. Hiányzik az épület jellegzetes két tornya, a díszes tetőburkolata és az órája. Az épület előtt áll 1909 óta a Horvay János és Füredi Richárd alkotta Kossuth-szobor, amely Budapest elsőként állított Kossuth-szobra. Egyedülálló művészi alkotás a Szent Erzsébet téren látható Anyák szobra. Műemlék jellegű épület az 1925-ben épült régi Vásárcsarnok. Védett a régi Pflum mozi épülete, amely manapság üzletházként funkcionál.

2000 után sokat változott a város arculata, több műtárggyal gazdagodott a kerület. A városháza melletti részen parkot alakítottak ki, itt kapott helyet Petőfi Sándor szobra. A Helsinki út mellett található egy székelykapu, melyet Pesterzsébet testvérvárosával közösen állítottak. E mellett látható egy történelmi zászló, amely Trianonnak állít emléket. A Kossuth Lajos utca, melynek ez a része sétálóutca, jelentősen megváltozott. Burkolatát és az utcai bútorokat kicserélték, a zálogház felé eső oldalon pedig egy kis szökőkutat adtak át. Ezen az utcán található Erzsébet királyné szobra, melynek érdekessége, hogy a királyné egy kutyával van ábrázolva. Az alkotó szerint ez az egyetlen ilyen kompozíciójú szobor az országban. A városháza homlokzatát kicserélték és harangjátékot helyeztek el rajta. A kerület egyik temploma is teljes felújításon esett át, amely a Kossuth Lajos utca koronája lett. A legfrissebb szobor, amit 2006 novemberében adtak át, egy Kossuth Lajos szobor, mely a kerület városközpontjában található. A sportélet fellendítése érdekében 2006 októberében egy jégcsarnokot adtak át a Gubacsi lakótelepen.

A népesség alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Népesség Házak Lakások Megjegyzés
1850 29 Gubacs
1869 223 Gubacs
1870 1355 Erzsébetfalva
1890 4754 Erzsébetfalva
1900 15732 1860 Erzsébetfalva
1910 30970 Erzsébetfalva
1920 40545 Erzsébetfalva
1930 67907 8525 Pesterzsébet
1941 76876 Pestszenterzsébet
1949 70022 Pestszenterzsébet
1960 101875 31216 Budapest XX. kerület (Soroksárral)
1970 107315 35928 Budapest XX. kerület (Soroksárral)
2006 64576 28540 Budapest XX. kerület (Pesterzsébet)
Települési adatok
Lakosok száma: 64 576 fő
Aktív keresők száma: 33 500 fő
Nyugdíjas: 18 800 fő
Népsűrüség: 5301,80 fő/km2
Lakások száma: 28 540
Vállalkozási adatok
Vállalkozások száma: ~11 000
Egyéni vállalkozók száma: ~8000 fő
Egészségügyi adatok
Orvosi körzetek száma: 34
Orvosi rendelők száma: 10

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csepeli átjáró mellett található a sós-jódos melegvízű gyógy- és strandfürdő, amely Magyarországon egyedülálló. Két kútja közül az egyik 644 méter mélyről 43 °C-os termálvizet ad, a másik kút sós-jódos vize 112 méter mélyről jön és 15 °C meleg. A gyógyfürdő mellé egy strandot is építettek a nyáron felüdülésre vágyók részére. Gazdasági okok miatt a strand évek óta zárva van. A fürdőtől délre, a vízparton húzódik a csónakházak sora, amely a helyi vízi sportélet központja. Itt több sportegyesület is megtalálható.

A neogót és eklektikus stílusú Pesterzsébeti Múzeumot a Bocsák-villában alakították ki átépítés után. Pesterzsébet névadójának és védőszentjének Erzsébet királyné emlékköve és Szent Erzsébet szobra állít emléket. A Gaál Imre Galéria a városrész művészeinek munkáit gyűjti, valamint időszaki kiállításoknak ad otthont.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csili Művelődési Központ, „A” épület
  • Művészetoktatás: Lajtha László Művészeti Iskola.
  • Erzsébet kulturális központja a Csili, melyben sok kulturális programot szerveznek.
  • Ingyenes havi lap a Pesterzsébet, egy 1979 óta megjelenő társadalompolitikai és szolgáltató havilap, a helyi önkormányzat kiadásában. Az újság rendszeresen közli a városháza híreit, a kerületben történő eseményeket, kulturális rendezvényeket, az önkormányzat döntéseit.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
  • Pesterzsébet, Soroksár Budapest XX. kerületének múltja és jelene (Kiadó: Bp. XX. ker. tanács, 1972)
  • Polgármester 30/1944.eln.számú jelentése

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]