Gaál Mózes (író, 1863–1936)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gaál Mózes
Élete
Született 1863. augusztus 2.
Barót
Elhunyt 1936. július 12. (72 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfajok ifjúsági irodalom

Gaal Mózes (Barót, Háromszék megye, 1863. augusztus 2.Budapest, 1936. július 12.) főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, ifjúsági író, Gaál Mózes ifjúsági író, műfordító, dramaturg édesapja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gaál József és Pál Erzsébet gyermekeként született Baróton, vallása római katolikus. A gimnáziumot Nagyszebenben, bölcseleti tanulmányait a budapesti egyetemen (1883-1888) végezte; két évig az Ország-Világ segédszerkesztője volt. 1888-ban tanári vizsgát tett a magyar és latin nyelvből és irodalomból. 1889. szeptember 2-án helyettes tanárnak nevezték ki a pozsonyi katolikus főgimnáziumhoz; 1892-ben rendes tanár lett ugyanott. 1889-től Pozsonyban, később Budapesten lett tanár. 1907-től gimnáziumi igazgató, majd Pest vidéki tankerületi főigazgatóként tevékenykedett. Szerkesztője volt a Tanulók Lapjának, 1914 és 1936 között pedig Az Én Újságom c. gyermeklapnak. Több történelmi témájú ifjúsági művet jelent meg, melyek konzervatív szellemben íródtak, de a humánum jegyét viselik magukon. 1926. május 12-én Budapesten házasságot kötött a nála 28 évvel fiatalabb Sonego Margittal, Sonego Angelo és Kazai Matild lányával.[1]

Programmértekezése a pozsonyi katolikus főgimnázium Értesítőjében (1891. Tompa Mihály «A gazdag» c. költeményének tárgyalása az iskolában, 1893. Az ifjuság és a regényolvasás); költeményeket, ifjúsági elbeszéléseket, novellákat, tárcákat és elbeszéléseket írt a fővárosi lapokba.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Achilles Haragja (ISBN 963 8199 44 X)
  • Az utolsó lantos. Regényes korrajz. Bpest, 1886. Két füzet. (Szünidei Könyvtár 1. 2.)
  • Hogyan lett a szász menyecskéből székely asszony. Magyar ember mulattatására. Bpest, 1887. (M. Mesemondó 15.)
  • Kujak András keleti utazása. Az ifjuság számára. Bpest, 1888.
  • Lucza napján, vigj. 1 felv. Pozsony és Bpest, 1888. (Ifjusági Szinház 3.)
  • A majálisi elnök, vigj. 1 felv. Pozsony és Bpest, 1888. (Ifj. Sz. 4.)
  • A kegyencz, szinmű 2 felv. Pozsony és Bpest. (Ifj. Sz. 5.)
  • A javíthatlan. Pozsony és Bpest, 1888. (Ifj. Sz. 6.)
  • Lóco. Bpest, 1888. (Monologok 10.)
  • Költemények. Győr, 1889. (Egyetemes Könyvtár 25.)
  • Virág Palkó. A magyar ifjuságnak ajánlva. Bpest, 1890.
  • A kompanisták viselt dolgai. Diák tréfák. Kiss Lajos rajzaival. Pozsony, 1890.
  • Markó Pista fordulása. Bpest, 1890. (Verses elbeszélés. M. Mesemondó 38.)
  • Arany tanácsok melyek arra oktatnak, hogy a csecsemőket miképpen gondozza minden jó anya. A magyar nép okulására versekben megirta. Bpest, (1890. Névtelenűl. Historiák, Nóták 100.)
  • Felvidéki nóták. Bpest (1890. Hist., Nót. 101.)
  • A magyar nemzet története, a világtörténelem nevezetes eseményeivel kapcsolatban. A népiskolák V. és VI. osztálya számára. Pozsony és Bpest, 1891.
  • Nagy diákok. Az ifjuság számára. Pozsony és Bpest, 1891.
  • Magyarország története és az osztrák-magyar monarchia politikai földrajza főbb vonásokban középiskolák alsó osztályai és polgári fiuiskolák számára. Térképpel és illusztratiókkal. Pozsony és Bpest, 1892. (Helmár Ágosttal együtt.)
  • Magyarország története... Polgári és felsőbb leányiskolák számára. Pozsony és Bpest, 1892. (Helmár Ágosttal együtt.)
  • Szondi két apródja. Tört. elbeszélés. A magyar ifjuságnak Pozsony és Bpest. (1892. Hazafias Könyvtár 1.)
  • Zoard jóslata. Elbeszélés a magyarok ős történetéből. Az ifjuság számára. Pozsony és Bpest (1892. Haz. K. 2.)
  • Egy plajbász története. Máramaros-Sziget, 1892. (Kis Könyvtár 3.)
  • Két falusi történet. Máramamaros-Sziget, 1892. (Kis K. 7.)
  • Keleti Ferkó bujdosása Bpest, 1892. (Verses népies elbeszélés. M. Mesemondó 60.)
  • Egy krajczár története. M.-Sziget, 1892. (Kis Könyvtár.)
  • Három falusi történet. M.-Sziget, 1892. (Kis K.)
  • Luca napján, vigj. 1. felv. Pozsony és Bpest, (1893. Ifjusági Szinház 3.)
  • A kegyencz, szinmű 2 felv. Pozsony és Bpest, (1893. Ifj. Sz. 5.)
  • A javíthatlan, szinmű 2 felv. Pozsony és Bpest, (1893. Ifj. Sz. 6.)
  • A Pergát Pista szerencséje. Versbe szedte és a magyar népnek ajánlja Mózes diák. Bpest, (1893. M. Mesemondó 67.)
  • A vezér boszszúja. Regényes történet a vezérek korából. Az ifjuság számára. Pozsony és Bpest, (1893. Haz. K. 3.)
  • Kupa a pogány vezér. Tört. elbeszélés szent István korából. A magyar ifjuságnak. Pozsony és Bpest, (1893. H. K. 4.)
  • Vitézi becsület. Tört. elbeszélés IV. Béla idejéből. A magyar ifjuságnak. Pozsony és Bpest, (1893. H. K. 5.)
  • Vitézség és haza. Tört. elbeszélés. Pozsony és Bpest, (1894. Haz. K.)
  • Becsület és hűség. Tört elbeszélés. Pozsony és Bpest, (1894. Haz. K.)
  • A magyar irodalom története főbb vonásokban (Bp., 1896);
  • A legkisebb leány (regény, Bp., 1897);
  • Egy magyar testőrifjú (Bp., 1898);
  • Hun és magyar mondák (Bp., 1900);
  • Magyar királymondák (Bp., 1901);
  • A jövő iskolája (Bp., 1909).

Szerkesztette a Hazafias Könyvtárt 1892-től Pozsonyban.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál Mózes (író, 1863–1936) témájú médiaállományokat.
  1. A házasságkötés bejegyezve a Budapest IV. ker. polgári házassági akv. 104/1926. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]