Székelyudvarhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc, Oderhellen)
Székelyudvarhely clip.jpg
Székelyudvarhely címere
Székelyudvarhely címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang megyei jogú város
Beosztott falvak Székelybetlenfalva, Kadicsfalva, Szombatfalva
Polgármester Bunta Levente Zoltán 2008[1]
Körzethívószám 0x66[2]
Népesség
Népesség 34 257 fő (2011. október 31.)[3]
Község népessége 34 257 (2011)[4]
Magyar lakosság 35 357
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Székelyudvarhely  (Románia)
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 18′, k. h. 25° 18′Koordináták: é. sz. 46° 18′, k. h. 25° 18′
Székelyudvarhely weboldala

Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében. Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja. Hargita megye második legnépesebb városa. Székelyföld történelmi, társadalom- és művelődéstörténeti központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Fontos közúti csomópont, vasúti végállomás. Az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése. Székelyföld és a székely székek központja évszázadokon keresztül.

Földrajzi fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100, Kolozsvártól 200, Brassótól 100 km-re fekszik. A város határvonalának hossza 40 km, bel- és külterülete 4779,21 ha, amelyből a belterület épületekkel fedett része 389,30 ha, míg az utak és terek összesen 144,85 hektárt tesznek ki.

Nevének eredete és története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székelyudvarhely madártávlatból

Először az 1333. évi pápai tizedjegyzék említi Uduorhel néven, de a helység már korábban is létezett. Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja. Székelyföld hagyományos központja, a székely székek bíróságai előtt hozott ítéletek ellen, ide fellebbezhettek.

1301-ben Uduord néven említik. A településnek az Árpád-korban valószínűleg Telegd volt a neve. 1357-ben Nagy Lajos király vezetésével itt ülésezett az első Székely Nemzetgyűlés, mely egyrészt a székelyek, másrészt Erdély több várának jogi vonatkozásait tisztázta.

Székelyudvarhelyt valószínűleg Zsigmond király emelte városi rangra, aki ugyancsak járt a településen, mikor István erdélyi vajdával gyűlt meg a baja, de az erdélyi fejedelmek is megadtak minden kiváltságot a városnak.

A helység első vára egy korábbi kolostor köré 1492-ben épült fel. A városhoz közel van Budvára, amiről azt tartja a legenda, hogy régi székely vár. A város 1558-ban Izabella királynőtől adómentességet nyert. A Székelytámadt várat János Zsigmond építtette a legyőzött székelyek megalázására 1562 és 1565 között. Ezt a Mihály vajda oldalára állt székelyek 1599-ben lerombolták, 1616-ban pedig Ali pasa égette föl. 1621 után Bethlen Gábor az erődítmény újraépítését rendelte el. 1704-ben a várat Tiege generális fosztotta ki. Az erődítményt visszafoglaló Pekry Lőrinc a székelyekkel leromboltatta a várat, amelyet ettől kezdődően Csonkavárnak neveznek a helyiek. Az egykori erődítmény jelentős maradványai napjainkban is láthatóak.

Itt született 1553-ban Székely Mózes, Erdély egyetlen székely fejedelme, aki gyermekkorát Székelyudvarhelyen töltötte, de gyakran megfordult Sófalván és a Sóvidéken, ugyanis az édesapja Literáti Székely János (vagy másképpen János deák)1568-tól a székelyek sóbányájának kamarása lett. János deák korábban Udvarhely jegyzője is volt, aki magyar nyelven állította ki a tímár céhének alapító okiratát. (És a bírónak és a tanácsnak jó egészséget kívánunk.Kelt Udvarhely mezővárosban az előírt időben s az elől megírt 1556-ik évben János deák Udvarhelyszék jegyzője.) Székely Mózes Báthory István fejedelem oldalán harcolva az erdélyi fejedelmi testőrség parancsnoka lett, majd lengyel királyként vitézségéért "szentelt lovaggá" ütötte és a sófalvi sóbánya kamaraispáni tisztségét tölthette be 1583-tól. Székely Mózes később az erdélyi hadsereg főparancsnoka lett és az erdélyi rendek 1603. április 15-én megválasztották fejedelemnek.

Az 1876-os megyerendezés során Udvarhelyszék területének kisebb kiigazításával Székelyudvarhely székhellyel alakult meg Udvarhely vármegye.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székelyudvarhelynek 1910-ben 10 244 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásának székhelye volt. 1992-ben 39 959 lakosából 38 926 magyar (97,41%) anyanyelvű. 1996-ban 39 484 lakosa volt. 2002-ben 36 926 lakosából 35 315 magyar (95, 62%) és 1087 román (2,91%) anyanyelvű volt. A lakosság felekezeti összetétele (50% római katolikus, 45% protestáns) a Romániában élő magyar nyelvű közösség vallási hovatartozását is tükrözi arányaiban.

Nemzetiségi összetétel (2002)
Összesen Magyar Román Cigány Német Más
36 978 35 357 1077 429 25 60
100% 95,62% 2,91% 1,16% 0,07% 0,24%
Felekezeti összetétel (2002)
Összesen Római katolikus Református Ortodox Unitárius Görög katolikus Más
36 978 18 494 11 136 941 5438 91 878
100% 50,01% 30,12% 2,54% 14,71% 0,25% 2,37%

Turisztikai látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tomcsa Sándor Színház

A városközpont[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székelyudvarhely nem tervszerűen épített, fejlesztett város, hanem a Nagy-Küküllő mindkét partján elterülő négy kisebb telep és három falu fokozatos egybeolvadásából nőtt várossá.

Az idők folyamán téglalap alakúvá formálódott Főtér és közvetlen környéke alkotja a Belvárost. Főtere a három főút és néhány utca összefutó öble. Műemlékei, műemlék jellegű épületei és épülettömbjei a Főtéren összpontosulnak : az Ó-város lényege sűrűsödik ott. A kereskedelmi gócpontot alkotó s patinás műemlék épületekből fölépülő Kossuth Lajos utca, a romantikus és festőien emelkedő, macskakövekkel kirakott Szentimre utca, a virágpiacnak helyet adó Patkóban elhelyezett Vasszékely, a Főgimnáziumhoz fölvezető s a város panorámájára rálátó, hangulatos lépcsősor, a közelmúltban restaurált Ó-vár nyugat-európai hangulatot árasztó, pazar szórakozóhelyei, a városnak a Küküllő mellett található s andalgásra csábító Sétatere, a Tomcsa Sándor Színház impozáns épülete, a nemzet nagyjait megörökítő Szoborpark, a szombatfalvi negyed csinos villái avagy a Malom utcai negyed modern és ízléses épületei nem egy európai nagyváros urbanisztikai összképébe is beleillenének. Ez a sokszínű, sűrített városkép ragadja meg a látogatót. A székely Anya-szék legfontosabb urbanisztikai településének megigéző varázsát és lenyűgözően ellenállhatatlan vonzását nem utolsó sorban az az első világégést megelőző, történelmi hangulat biztosítja, amely a meglehetősen nagy kiterjedésű központot óhatatlanul uralja. Egyfajta, rendkívülien ritka módon kialakult tér-idő-kapszulaként működve, Székelyudvarhely városközpontja azt a hajdani s egykor fölöttébb valós világot idézi meg és villantja ma is folyamatosan föl, ami hajdan az Osztrák–Magyar Monarchia volt, s amivé válhatott volna egy, a jelennel párhuzamos, esetleges világban a K.u.K.-kultúra. Ebből a tényből kifolyólag a városközpont méltán szolgálhatna különböző városi játékok megrendezésének avagy történelmi filmek forgatásának a színhelyéül is.

A Vasszékely

A belváros többnyire tömör, sűrű beépítésű, magjához lazább, újabb és korszerűbb városnegyedek társulnak az 1960-as évek tömeges lakásépítkezéseinek a következtében. Székelyudvarhelyen az idők folyamán viszonylag fejlett intézményhálózat alakult ki. Iskolavárosként emlegetik, hiszen minden negyedik lakója diák. 15 óvodája, 7 elemi-, 10 középfokú- és 4 szakiskolája, 3 felsőfokú- és 4 távoktatási tagozata van. Az iskolahálózat napjainkban is egyre bővül. Székelyudvarhely első gimnáziumát 1593-ban, Református Kollégiumát pedig 1670-ben alapították. A Művelődési Ház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Népszínház, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Tudományos Könyvtár, a Múzeum és a Képtár, valamint a zenei rendezvények közművelődési eredményei országosan és nemzetközileg is elismertek.

A városközpontban látható a 2004-ben felavatott Emlékezés Parkja, tizenhárom mondahős, történelmi személy és kiemelkedő erdélyi művész mellszobrával.[5]

A Vármegyeháza (a mai Városháza)

A Városháza

A Városháza 1896-ban épült megyeházának, a Millennium emlékére. A hajdani Alsó-Piactér legimpozánsabb épülete. 1895 és 1896 között épült eklektikus stílusban, Stehló Ottó építész tervei szerint. Építőmestere Ferenczi Endre főmérnök volt. Az épület egészében különböző építészeti stílusok ötvöződnek. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

A Millenniumi Székely-Emlékmű

A Millenniumi Emlékoszlop ma

Az emlékoszlopot 1897. július 26-án avatták fel, az akkori új Megyeházzal egy napon, a Millennium alkalmából. A 8,4 méter magas oszlop megalkotója Hargita Nándor, aki ekkor a Kő- és Agyagipari Szakiskola köztiszteletnek örvendő igazgatója volt. A kor stílusában és a kiemelkedő művészi színvonalon készült emlékműhöz három lépcsőn lehetett feljutni. A négyszögletű alap oldalain a vármegye, a város címerei és két fekvő oroszlán helyezkedtek el. Fölötte obeliszkszerű oszlop. 1919-ben a román hatóságok lebontották. A székelyudvarhelyi városi hatóságok 2008-ban fölújították az emlékművet.

A Millenniumi Emlékoszlop 1895-ben

Visszaállítására több kísérlet is volt. A kilenc méter magas alkotás jelenleg az eredeti helyén található, a város Főterének a központjában. A kompozíció egy oszlopból, két oroszlánból, valamint a szintén kőből faragott címerből áll, akárcsak az eredeti, vagyis az első világháborút követő hatalomváltáskor eltávolított emlékmű. Az egyenként több mint három tonna súlyú oroszlánokat a Kézdiszentléleken bányászott kvarcit tömbökből faragták. Az oszlop alapanyaga márványszerű mészkő. A műemlék képzőművésze, Zavaczki Walter, több köztéri szobrot készített eleddig : az ő munkája a szentléleki árvízemlékmű, a Székelykeresztúron álló József Attila-szobor, illetve a székelyudvarhelyi Tompa László- és Móra Ferenc-szobor.

Székelykapuk

A Tompa László Emlékház

A Vár tőszomszédságában (Tompa László utca 10. szám) a Tompa László (18831964) költő életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást tekinthetjük meg. E díszes homlokzatú, földszintes házban lakott 1920-tól haláláig (1964) a székelység nagy költője, műfordítója és lapszerkesztője.

Várak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székelytámadt vár (lásd a szócikket). Székelyudvarhely 1696-ban készült térképe [1]

A Csicser-tető csúcsán állott egykor Budvár elővára, Csicservár. Falai már nem, csupán sáncai láthatók.

A Budvár

A várostól alig negyedóra járásra a Küküllő jobb partján a Budhegy tetején állnak Budvár romjai. A legenda szerint Buda vezér építtette, és itt volt a hunoktól elszakadt székelyek vezérének a székhelye. A székelyek itt kötöttek szövetséget Árpáddal, aki törvényt adott nekik. Valójában a 11–12. században épülhetett egy korábbi római erődítmény maradványainak a felhasználásával. 1241-ben a tatárok rombolták le. A Budváron (635 méter magasságú, konglomerát sziklaoromzat) a csiszoltkő-korszak (neolitikum) embere már megtelepedett. A korai és a késő Vaskor embere is itt lakott. Az Árpád-korból földkunyhók és egy erődítmény falmaradványai kerültek elő. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) a Budvár romjait műemléképületként tartják számon.

Szálláshelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városon átmenő jelentős forgalom ellenére közepes szinten van a turizmus, jövedelemtermelő képessége nem számottevő. Székelyudvarhely környéke azonban nagyon jó turizmus vonzerővel rendelkezik, mint pl. a Szejkefürdő, Hargita (hegység), és a Zeteváraljai víztározó által biztosított horgászati és az erdők vadászati lehetőségei. Székelyudvarhely környéke számára kedvező turisztikai ágazat lehet az ökoturizmus, az aktív és bakancsos túrázás, biciklizés, sziklamászás, lovaglás, gombász- és fotóturizmus, illetve a kulturális turizmus.[6] A környéken kikapcsolódást kereső turisták számára kiváló lehetőségeket nyújtanak a várósban található magas színvonalú panziók és szállodák. Székelyudvarhelyen három szálloda található, a Küküllő Szálloda, Gondűző Szálloda és a Septimia Szálloda. A többi szálláslehetőség majdnem mind a panziók által biztosított. A Bosnyák Panzió, Margareta panzió, Korona Panzió, Maestro Panzió, Hintó Panzió és más panziók nyújtanak színvonalas ellátást az utazok számára.

Kultúra és oktatás. A Küküllő-parti Athén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kis Gergely Református Gimnázium udvara

Az Állami Főreáliskola

1891-ben épült fel a Csonkavár romjai között. Ebben az épületben jelenleg az Eötvös József nevét viselő Mezőgazdasági Szakközépiskola működik.

A Tamási Áron Gimnázium (az egykori Római Katolikus Főgimnázium)

A Római Katolikus Gimnáziumot 1593-ban Vásárhelyi Gergely jezsuita szerzetes alapította a reformáció ellensúlyozására. Mai épülete 1910-ben épült, eklektikus-szecessziós stílusban. A romániai magyar közművelődés egyik legjelentősebb nevelési-oktatási intézménye. A mai Tamási Áron Gimnázium internátusa neo-klasszikus stílusban épült 1890 és 1892 között, a Felső-Piactér délkeleti sarkán.

A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium

A nagyenyedi és kolozsvári Református Kollégium mellett Erdély legnagyobb hírnevű protestáns oktatóközpontja. 1670-ben gróf Bethlen János alapította. Ma is álló régi épülete a korábbi faépület helyén 1772-ben épült. 1886-ban egy, második emeletet húztak föl rá. 1913-ban az iskola új épületet kapott. A Református Kollégium első emelete 1771 és 1772 között épült.(Barokk jegyeit a későbbi átépítések során elvesztette. A második emelet 1885 és 1886 között, klasszicista stílusban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1771. április 26-án ledöntik a Kollégium régi faépületét, majd május 2-án nekifognak az iskola új alapjának ásásához. Május 6-án már huszonegy személy rakja a kőalapot. Mivel az építkezésre szánt pénz fogytán volt, Kis Gergely professzor pénzgyűjtő körútra indult Udvarhelyszékben, Erdővidéken és Háromszéken. Az év végére az épület tető alá került. 1885 és 1886 között még egy emeletet húztak föl a régi épületre. Ekkor tűntek el az egykori barokk-stíluselemek. A régi kollégiumokra jellemző hangulatot az árkádos, belső, négyszögletű udvar őrzi, középen Backamadarasi Kis Gergely rektor-professzor emlékoszlopával. Könyvtára magas szintű kutatómunkát tesz lehetővé. Románia egyik legmagasabb minőségi szintet nyújtó oktatási intézménye.[forrás?]

A Benedek Elek Tanítóképző

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1910 és 1912 között épült, a régi Kollégiumtól délre. Építésze Magyar Vilmos volt. 1913. szeptember 10-én avatták föl. A Benedek Elek Tanítóképző épületében a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára működik.

Kulturális programok, rendezvények Székelyudvarhely környékén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sétatér

Székelyudvarhely híres szülöttjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Templomok, kápolnák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Unitárius Templom

A város unitárius temploma 1906 és 1908 között épült. A templombejárat fölirata : Egy az Isten.

A görögkeleti (ortodox) templomok

A város nagy méretű görögkeleti ortodox temploma 1938-ban épült. A ma is látható kis ortodox templom 1920-ban épült neobizánci stílusban.

A görög katolikus templom

Az egykori Botos, a mai Kossuth utcában emelkedett a görög katolikus templom (Biserica "Schimbare la faţă") a 17. század végén. Székelyudvarhelyen egy Görög András nevű görög katolikus vallású ember telepedett le s meggazdagodván, templomot építtetett. Végrendeletében az udvarhelyi román görög katolikusoknak hagyta az épületet (Keresztúri K., 1939.114).

A Belvárosi Unitárius Templom

A Jézus-kápolna

A Jézus Szíve Kápolna

A Jézus szíve kápolna a 16. században épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védőfala valószínűleg 1771-ben épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus Szíve Kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ben „Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként” említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A késő román, azaz a 13. századinak számított, négykaréjos kápolna (karéjos-centrális templom) korai datálása körül kétségek merültek fel Mariana Beldie archeológus részéről, aki ásatásai eredményeképpen (1973) úgy véli, hogy az 1561-ben veretett ezüstpénz alapján ezt a kápolnát (rotundát) a 16. század második felében építették. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek Gyergyószentmiklóson (Szent Anna-kápolna), Kézdiszentléleken Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna, Székelyszáldoboson a kápolnarom.

A téglapadlós belső teret négy méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi, amely az 1677-es évszámú eredeti mennyezet e századi, kevésbé sikerült másolata. Az eredeti kazettás mennyezetet 1903-ban távolították el. A kazetták mintakincse nagyon hasonlít az 1670-ből való felsőboldogfalvi templom mennyezetéhez, amely Szombatfalvi Asztalos András és János munkája. A Jézus-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, amelyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi, amelynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.

A Szejkefürdő felé vezető út mellett balra áll az egykori székely főnemesek, az Ugron család Kápolnája, amely 1890-ben temetkezési kápolnának épült.

Székelyudvarhelyen megjelenő lapok és folyóiratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székelyudvarhelyi rádióadók és tévécsatornák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sztár Rádió
  • Prima Rádió
  • Digital 3 Televízió
  • A Duna Televízió székelyudvarhelyi studiója
  • Mária Rádió székelyudvarhelyi stúdiója

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyudvarhely témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Szováta (36 km) Maroshévíz (70 km) Gyergyószentmiklós (51 km) Héraldique meuble compas.svg
Székelykeresztúr (21 km)

Észak
Nyugat  Székelyudvarhely  Kelet
Dél

Szentegyháza (19 km)
Fogaras (57 km) Kőhalom (30 km) Barót (35 km)