Nagy-Küküllő (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy-Küküllő
Târnava Mare near Cristuru Secuiesc.jpg
A Nagy-Küküllő Székelykeresztúr mellett
Közigazgatás
Országok Románia Románia
Földrajzi adatok
Hossz 221 km
Forrásszint 1 455 m
Vízhozam 14,5 m³/s
Vízgyűjtő terület 3606 km²
Forrás Görgényi-havasok,
Székelyvarság,
Hargita megye, Erdély
Torkolat Küküllő (Balázsfalva mellett)
é. sz. 46° 10′ 15″, k. h. 23° 53′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 15″, k. h. 23° 53′ 32″
Elhelyezkedése
Târnava Mare-Nagy-Küküllő-Große Kokel.JPG

A Nagy-Küküllő (románul: Târnava Mare németül Große Kokel) folyó Erdélyben, Romániában. A Görgényi-havasokban ered és Balázsfalva mellett egyesül a Kis-Küküllővel. Az egyesülést követően Küküllő néven folytatja útját, egészen Mihálcfalváig, ahol beletorkollik a Marosba. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe, jelentése: kökényes.[1]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nagy-Küküllő esetében is kökényes vidékre utal a Küküllő megnevezés, mely Udvarhelyszék legjelentősebb folyóvize. A Nagysomlyó-hegy tövéből 1455 méter magasságból ered, a folyóhossza 221 kilométer és a becsült vízgyűjtő területétének nagysága 3606 négyezet-kilométer. A folyó Székelyudvarhely városát elérve, hegyvidéki jellegből dombvidéki jellegűre vált változatos horgászlehetőségeket biztosítva az itt élők számára. A Nagy-Küküllő az Erdélyi-medencében Balázsfalvánál egyesül a Sóvidékről érkező Kis-Küküllővel, majd közösen Küküllő folyó néven folytatják útjukat a Maros folyóig.[2]

Halfaunája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó halfaunája roppant változatos. Felső hegyvidéki részén Székelyvarság falu és Székelyudvarhely között nagy számban pénzes pért, fejes domolykót, paducot, sebes pisztrángot, pataki pisztrángot, petényi-márnát és botos kölöntét lehet benne találni. Korábban jelentős rózsásmárna-populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a harcsapopuláció, mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi csukák is megtalálhatóak. Jelentős a paduc állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött kárászok és pontyok is megtalálhatóak a folyóban.[3]

Néhány jelentős település a folyó mentén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székelyvarság, Zeteváralja, Fenyéd, Betfalva, Zetelaka, Küküllőkeményfalva, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Segesvár, Erzsébetváros, Medgyes, Balázsfalva.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o (1994) 
  2. Kis- és Nagy-Küküllő. mercuriustour.ro, 2010. március 1. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  3. Horgászvizeink – Nagy.Küküllő. horgaszat-vadaszat.ro, 2008. október 5. (Hozzáférés: 2010. június 14.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Küküllő (folyó) témájú médiaállományokat.