Küküllő
| Küküllő | |
| Közigazgatás | |
| Országok | |
| Megyék | Fehér megye |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 28 (a Nagy-Küküllővel 249) km |
| Vízhozam | 25 (átlagos) m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 6200 km² |
| Forrás | a Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő összefolyása (Balázsfalva mellett) |
| é. sz. 46° 10′ 15″, k. h. 23° 53′ 32″ | |
| Torkolat | Maros (Mihálcfalva mellett) → Tisza → Duna → Fekete-tenger |
| é. sz. 46° 9′ 17″, k. h. 23° 41′ 56″ | |
| Elhelyezkedése | |
Küküllő (románul Târnava, németül Kokel) folyó Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében.
Tartalomjegyzék |
Neve [szerkesztés]
A küküllő szó jelentése kökényes, mely korai török eredetű és az avarok révén került a magyar nyelvbe.[1]
Földrajza [szerkesztés]
A Küküllő az Erdélyi-medencét középen nyugati irányban átszelő nem túl hosszú, 28 km-es folyó, azonban a Nagy-Küküllővel együtt számított hosszúsága 249 km. Balázsfalva közelében jön létre a Kis-Küküllő és a Nagy-Küküllő összefolyásával, majd Mihálcfalvánál, beletorkollik a Marosba. Végig Fehér megye területén folyik és Balázsfalvát leszámítva további jelentősebb települést nem érint. Legnagyobb mellékfolyója a Kis-Székás. Vízhozama jelentősen változó, mértek 2,7 m³/s (1950-ben), de 1600 m³/s (1970-ben) fölötti értéket is.[2]
Települések a folyó mentén [szerkesztés]
(Zárójelben a román név szerepel.)
- Balázsfalva (Blaj)
- Tűr (Tiur)
- Alsókarácsonfalva (Crăciunelu de Jos)
- Oláhcsesztve (Cistei)
- Obrázsa (Obreja)
- Mihálcfalva (Mihalț)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o (1994)
- ↑ Erdély tájai és népe. Bethlen Gábor alapítvány nemzetismeret.hu. (Hozzáférés: 2010. július 8.)
További információk [szerkesztés]
- Kis- és Nagy-Küküllő. mercuriustour.ro, 2010. március 1. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- Horgászvizeink – Nagy.Küküllő. horgaszat-vadaszat.ro, 2008. október 5. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- Kilépett medréből a Küküllő. szekelyhon.ro, 2006. április 5. (Hozzáférés: 2010. július 8.)

