Küküllő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Küküllő
Küküllő, Székelykeresztúr - 2013.06.20 (22).JPG
A Nagy-Küküllő Székelykeresztúr mellett
Közigazgatás
Országok  Románia
Megyék Fehér megye
Földrajzi adatok
Hossz 28 (a Nagy-Küküllővel 249) km
Vízhozam 25 (átlagos) m³/s
Vízgyűjtő terület 6200 km²
Forrás a Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő összefolyása (Balázsfalva mellett)
é. sz. 46° 10′ 15″, k. h. 23° 53′ 32″
Torkolat Maros (Mihálcfalva mellett) → TiszaDunaFekete-tenger
é. sz. 46° 09′ 17″, k. h. 23° 41′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 17″, k. h. 23° 41′ 56″
Elhelyezkedése
Raul Tarnava.png

Küküllő (románul Târnava, németül Kokel) folyó Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A küküllő szó jelentése kökényes, mely korai török eredetű és az avarok révén került a magyar nyelvbe.[1]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Küküllő az Erdélyi-medencét középen nyugati irányban átszelő nem túl hosszú, 28 km-es folyó, azonban a Nagy-Küküllővel együtt számított hosszúsága 249 km. Balázsfalva közelében jön létre a Kis-Küküllő és a Nagy-Küküllő összefolyásával, majd Mihálcfalvánál, beletorkollik a Marosba. Végig Fehér megye területén folyik és Balázsfalvát leszámítva további jelentősebb települést nem érint. Legnagyobb mellékfolyója a Kis-Székás. Vízhozama jelentősen változó, mértek 2,7 m³/s (1950-ben), de 1600 m³/s (1970-ben) fölötti értéket is.[2]

Települések a folyó mentén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Zárójelben a román név szerepel.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o (1994) 
  2. Erdély tájai és népe. Bethlen Gábor alapítvány nemzetismeret.hu. (Hozzáférés: 2010. július 8.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]