Parajd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parajd (Praid, Salzberg)
Parajd látképe.jpg
Parajd látképe
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang községközpont
Beosztott falvak Alsósófalva, Békástelep, Bucsin, Felsősófalva, Sásverés
Polgármester Bokor Sándor
Irányítószám 537240
Körzethívószám 0266
Népesség
Népesség 3448 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 3454
Község népessége 6502 (2011)[2]
Népsűrűség 19,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság kb. 510 m
Terület 180,03 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Parajd  (Románia)
Parajd
Parajd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 33′ 04″, k. h. 25° 07′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 04″, k. h. 25° 07′ 39″

Parajd (románul: Praid, németül Salzberg) község Romániában, Hargita megyében. A Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kis-Küküllő völgye Parajdnál

A település Székelyudvarhelytől 38 km-re északnyugatra a Kis-Küküllő mentén, a Görgényi-havasoktól délre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a magyar paraj főnévből származik. A hagyomány szerint neve onnan ered, hogy a sószállító fuvarosok lovaikat e helyen legeltették "páréztatták", miközben szekereiket megrakták sóval.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határában a Kis-Küküllő és a Nagyág völgyén felfelé haladva emelkedő sziklacsoport egyik csúcsán állnak Rapsóné várának romjai. Ősszékely várnak tartják, eredete, sorsa ismeretlen. Az 1974. évi ásatás alapján 11-12. századinak becsülik.

A településnek már a rómaiak korában is működtek sóbányái. A hagyomány szerint eredetileg a mai Deszkásvár-dűlőben feküdt, melyet az itt talált településnyomok megerősítenek. Kápolnásmezőn egykor Szent László kápolnája állott, romjai 1852-ben még látszottak.

A Székelyföld lakói 1562-ig szabadon rendelkeztek a sóval, a sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették, de a székelyek sorozatos lázongásai miatt II. János magyar király a székely sóbányákat állami monopóliummá nyilvánította. II. János elrendelte a sóbányák őrzését és így jön létre 1564-ben Parajd települése. Az erdélyi fejedelemség korában a székelyek sóbányája, a kamaraispán székhelye a szomszédos Sófalván volt. Parajd települése megszületésétől kezdve még sokáig Sófalva a későbbi Felsősófalva tartozéka, 1669-ben válik ki önálló településként Sófalvából. A Habsburg uralom alatt nyitják meg Parajdon a sóbányákat. Orbán Balázs által megjelentetett Székelyföld leírásában 1868-ban 1375 lakosából 1226 székely,31 idegen és 18 más nemzetiségű, 1910-ben 2888 lakosából 2858 magyar, 17 német, 8 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. A Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolásával 1968-ban Parajdhoz csatolják az addig önálló községként szereplő Sófalvát, így a mai nap Alsó- és Felsősófalva, illetve Békástanya Parajd község része. Parajd falu 1992-ben 3790 lakosából, 3554 magyar, 169 cigány, 64 román volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rapsóné várának romjai.
  • A település másik nevezetességei a határában levő sósziklák, melyek legnevezetesebbike az 576 m magas Sóhát, amely kb. 2 milliárd tonna sót tartalmaz. A Korond-patak vize a Só-szorosban tör át a sósziklákon.
  • A bányák sócsarnokai a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A bányában 120 m mélyen templom, játszótér is van.
  • Szomszédságában található a a 19. század elején épült volt sóhivatal, amely ma egészségügyi rendelő. A parajdi művelődési otthonban megtekinthető néprajzi kiállításon (Falumúzeum) közel 2000 helybeli és környéki tárgy, történelmi emlék kapott helyet. Különösen a sóvágással és sószállítással kapcsolatos eszközök, szerszámok és makettek, valamint fényképek sokasága látható.
  • Fürdő és üdülőhely, gyógyhatású meleg sós fürdője van, ahol a fürdőzők lebegnek a tömény sós vízben.
  • Református temploma 1790 és 1796 között épült, szentélye a régi 15. századi római katolikus templomból maradt meg.
  • Római katolikus temploma 1800-ban épült. 1998-ban egy új templomot is emeltek.
  • Ortodox temploma 1929-ben épült.
  • A nemrég épített Áprily-emlékházban az érdeklődők a költő Parajdhoz fűződő életszakaszairól szerezhetnek információkat.
  • Az idősebb parajdiak ismerik a szép sóvidéki táncokat, melyből ízelítőt lehet kapni a felsősófalvi Székelyföldi Táncházban, ahol a felsősófalviak többsége székely viseletben táncol.[3]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. [1]
  4. Áprily emlékhely

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Parajd témájú médiaállományokat.