Nagygalambfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagygalambfalva (Porumbenii Mari)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang községközpont
Beosztott falvak Kisgalambfalva
Polgármester Gyerkó Levente
Irányítószám 537214
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 85216
Népesség
Népesség 1237 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 1133
Község népessége 1805 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagygalambfalva (Románia)
Nagygalambfalva
Nagygalambfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 16′ 00″, k. h. 25° 45′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 00″, k. h. 25° 45′ 08″

Nagygalambfalva (románul Porumbenii Mari, korábban Golumba Mare) falu és községközpont Romániában, Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu Székelykeresztúrtól 10 km-re keletre a Nagy-Küküllő középső szakaszán, annak jobb partján a Nagygalambfalvi völgymedencében terül el. Bögözhöz tartozott, 2004-ben vált ismét önálló községgé. A település belterülete szögekre oszlik: Templomszög, Patakszög, Alszög, Fölszög, Malomszög (a szög falurészt jelent).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1334-ben Galamb néven említik először. A falu délkeleti végétől nem messze a Vágás-patak feletti Vártető nevű hegycsúcson nagy kiterjedésű vár maradványai látszanak. A vár valószínűleg dák eredetű, használata a római korban megszűnt, de a középkorban a lakosság menedékhelyként még használta. A szomszédos Lesőhegy csúcsán a várnak egy őrtornya állott. A településen már 1566-ban létezett iskola. Erről a székelyudvarhelyi református egyházmegye levéltárában található jegyzőkönyv bejegyzése tanúskodik, mely szerint az akkori iskolamester így ír alá egy végrendelet: "Én Galambfalvi Pál Diják ki vagyok ith galambfalwaj mester." 1566. május 11. Az 1870-es években épült kőiskolát mára átalakították, benne tornaterem, könyvtár és helytörténeti gyűjtemény kapott helyet. Vele szemben áll az 1980-as években épült, korszerűen felszerelt iskola. Az I-VIII. osztályban pillanatnyilag 126 gyerek tanul. Az óvodába 56 gyerek jár. 1910-ben 1441 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 1203 lakosából 1187 magyar, 11 román volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagygalambfalvi református templom
  • Református temploma 13. századi eredetű. Erődített kerítőfal övezi. Freskóit 1970-ben bontották ki. Református templom a falu közepén a templomdombon épült átmeneti stílusban a 13-14. században, a 15. században gótikus stílusban építették át. A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékei: a szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, a korabeli bolthálózat rajza és a középkori freskók (triptichon – az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép témája Mária mennyei megkoronázása zenélő angyalok társaságában, a harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja a kis Jézussal). 1989-ben a hajó déli falán külső freskót tártak fel, melyen feltehetőleg a keresztről való levétel látható, s egy felirat: "javítva 1479 Szent Bertalan". 2007-ben újították fel, amikor is a freskóit igen nagy mértékben helyreállították. A község református lelkipásztora Kányádi György. A templomkert csodálatosan szép – az életfát mintázó – vaskapuját, Bokor János kovácsmester készítette 2006-ban.

Protestáns időszakból bőven maradt fenn írott dokumentum, melyek alapján nyomon követhető a falu és egyházának története.

  • Görög katolikus temploma 1737-ben épült, alacsony kőfal övezi.
  • Természetvédelmi területe a Rák-tava, amely torlasztó, a helyiek feneketlen tónak tartják.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rák tava[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvésről A Rák tava Nagygalambfalvától északra, egy járművel viszonylag nehezen megközelíthető helyen található. 2 km távolságban található, és a tó fekvésének magassága kb. 600m magas. A tó körül néhol magas néhol alacsony völgy található.

Kialakulása A talaj neogén kori üledékes kőzetből szarmatakori agyagos márgából, és homokkőbók tevődik össze. Ezek a talajtípusok kedveznek a földcsuszamlásoknak és az emberek ezekből, arra következtettek, hogy a tó a Jégkorszak vége felé jöhetett létre. A tóról létezik más kialakulási elmélet is, amely a nép hitében egyfajta legendaként (mondaként) maradt fenn. A legenda így szól: A tó helyén valamikor állt egy ház. Ebben a házban élt Rákné (Rátné) édes- és mostoha lányaival. Mivel a mostoha lányával igen rosszul bánt Rákné, a lány nagyon sokat sírt. Könnyeiből tó keletkezett és a ház elsüllyedt. A tó neve Rák tava lett.

A talaj felépítése:

  • Agyagos márga: Az agyagos talaj nagyon kicsi részekből áll, amelyek nagyon sűrűn helyezkednek el egymás mellett. Ezért az agyagos talaj egy szilárd szerkezetű, nehéz talaj.
  • Üledékes kőzet: A Föld felszínén, illetve a felszín közelben lejátszódó folyamatok, mint a mállás, a szállítás, a lerakódás és a kőzetté válás az üledékes kőzetek létrejöttét eredményezik.
  • Homokkő: A homokkő – sajátos szerkezete miatt – igen rosszul tűri a hőingadozással járó megpróbáltatásokat. Márpedig e vidéken nagyon hidegek a telek, a nyári nappalok forrók, az éjszakák hűvösek, és a fellazult kőzetszövetet már kedvére formálhatja a csapadékvíz, de főként a szél.

-2- A tó méretei: Kerülete 800m hossza 250m, szélessége 150m, mélysége maximum 7m. Területe: 28000 négyzetméter. A hozzátartozó területek együtt 10 hektárt foglalnak el. Ezek a területek védettnek vannak nyilvánítva.

A tó élővilága A tóban rákok illetve halak élnek. A tó körül sűrű nádas húzódik, amely teljesen körbeveszi. A rence (Uticularia vulgaris): A 30-200 cm hosszú növény a vízben lebeg, virágzáskor a felszín alatt úszik. Színe sötétzöld, barnás, néha vöröses. A levél nagy, 2-8 cm hosszú, körvonala 2-3 vagy határozatlanul 4 lebenyű, minden lebenye 1-2-szeresen tollasan elágazó és számos fonalas cimpára oszlik. A végső cimpák tompák, szélükön 8-16 kis vastagodás van, melyeken 1-5 pillaszerű szőrszál ül. A levélen 20-210 pirosló "rovarfogó" tömlő van. A virágzat a víz színe fölé emelkedik 15-35 cm magasra, és 4-15 virágú fürtöt visel. A virág 13-20 mm hosszú, sárga szirmú. Termése tok. Szúnyogcsapdaként rencét – Utricularia – lehet telepíteni, amely gyökértelen, a vízben alámerülve úszik, és nyáron sárga virágai a víz felett nyílnak. Mivel a kiszáradást nem tűri, állandó vízborítást jelez. Megtalálható a hínárosokban, nádasok szegélyén, magas sásosokban, patakok pangó részein. Általános megfigyelések: A tó körül általában sűrű nádas van, és a tó védettnek van nyilvánítva, de vannak olyan emberek, akik nem tisztelik a természetet és néha a száraz nádat, illetve füveket meggyújtják. A tó az állandó természeti hatások miatt 3 részre szakadt, eredeti egy négyszögletű formája helyett. Mivel a tó édesvizű nagyon sok állat issza a vizét és a víznek köszönhetően nagyon sok élőlénynek ad otthont. Az emberek a tó könnyebb megközelíthetősége érdekében fából készült pallót vezettek le egészen a part mentéig. A tóban a horgászat lehetetlen mivel hogy sok ág és moszat van benne és az aljában egy kb. 1-2m-es iszapréteg. A tónál turisztikai látványosságnak számíthat a Rence. A tavat látogató emberek „tutajozhatnak” is, mivel hogy egy levált földdarabon ülve körül lehet járni a tavat. Véleménykutatásom alapján a falusi embereket nem nagyon zavarja a tó hogyléte. Azt, hogy egyesek felgyújtották a tavat, nem dicsérik, de nem is zavarja őket. De vannak olyan emberek is, akiket érdekli, és szeretne tenni a tóért és a védett állatok, illetve növények érdekében. A környezeti rombolás hatásai:

Mivel, hogy a tó körül a nádas van, sok állatnak nyújt menedéket: - békák, rovarok, hüllők, madarak Amikor a nádast ilyen romboló hatások érik, mint például a gyújtogatás, akkor ezek az állatok élőhely nélkül maradnak, és a hely is elveszti szépségét. Egy nádas kiirtása nagy kár, mert nagyon sok idő alatt nő ki újra és lesz olyan, mint amilyen volt. De a gyújtogatás nem tesz jót a Rencének se, amely eléggé ritka, de a tűzzel kipusztul ez is. És a másik dolog az, hogy az égés során felszabaduló füst szennyezi a levegőt is és ez által nagyobb lesz az ózonréteg, illetve légkör szennyezettsége.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)