Kányádi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kányádi Sándor
Kanyadi-Sandor3.JPG
Kányádi Sándor.
Ünnepi Könyvhét, Budapest, 2010
Élete
Született 1929. május 10. (84 éves)
Nagygalambfalva Románia
Nemzetiség magyar
Felesége Tichy Mária Magdolna
Pályafutása
Jellemző műfajok vers, gyermekvers
Alkotói évei 1950
Első műve Virágzik a cseresznyefa (1955)
Kányádi Sándor aláírása.jpg
Kányádi Sándor aláírása

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Tartalomjegyzék

Életrajza[szerkesztés]

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) vesztett el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte. A középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (19411944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (19441945) és a fémipari középiskolában (19461950) végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (19331995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951-1952-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955-1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadó körúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, ezért tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

Jelenlegi szerepe[szerkesztés]

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 1950-től Kolozsvárott, jelenleg pedig Budapesten él.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

Családja[szerkesztés]

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971).

Munkái[szerkesztés]

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. [1] Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.[1]

Verseskötetei[szerkesztés]

  • Virágzik a cseresznyefa, (1955)
  • Sirálytánc, (1957)
  • Kicsi legény, nagy tarisznya, (1961)
  • Harmat a csillagon, (1964)
  • Fényes nap, nyári nap, (ill. Szász Dórián, 1964)
  • Három bárány, (1965)
  • Kikapcsolódás, (1966)
  • Függőleges lovak, (1968)
  • Fából vaskarikát, megirta Kétszemélyes tragédia cimű szinművét , (1969)
  • Fától fáig, (1970)
  • A bánatos királylány kútja, (1972)
  • Szürkület, (1979)
  • Farkasűző furulya, (1979)
  • Tavaszi tarisznya, (1982)
  • Madármarasztaló, (1986)
  • Küküllő kalendárium, (1988)
  • Sörény és koponya, (1989)
  • Valaki jár a fák hegyén, (1997)
  • Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások), (1999)
  • Felemás őszi versek, (2002)

Meséskötetei[szerkesztés]

  • Fából vaskarika, (1969)
  • Kenyérmadár, (1980)
  • Meddig ér a rigófütty, (2005)
  • Virágon vett vitéz (2002)
  • Világlátott egérke (2011)
  • Talpas történetek (2011)

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Tagságai, tisztségei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak