Kányádi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kányádi Sándor
Kanyadi-Sandor3.JPG
Kányádi Sándor.
Ünnepi Könyvhét, Budapest, 2010
Élete
Született 1929. május 10. (85 éves)
Nagygalambfalva
Nemzetiség magyar
Felesége Tichy Mária Magdolna
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, gyermekvers
Alkotói évei 1950
Első műve Virágzik a cseresznyefa (1955)
Kányádi Sándor aláírása.jpg
Kányádi Sándor aláírása

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

KanyadiSandorFotoThalerTamas.JPG
2014-es portrék

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) vesztett el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte. A középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–1952-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, ezért tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

Jelenlegi szerepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 1950-től Kolozsvárott, jelenleg pedig Budapesten él.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit,[1] ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították.[2] Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.[2]

Verseskötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Virágzik a cseresznyefa (1955)
  • Sirálytánc (1957)
  • Kicsi legény, nagy tarisznya (1961)
  • Harmat a csillagon (1964)
  • Fényes nap, nyári nap (ill. Szász Dórián, 1964)
  • Három bárány (1965)
  • Kikapcsolódás (1966)
  • Függőleges lovak (1968)
  • Fától fáig (1970)
  • A bánatos királylány kútja (1972)
  • Szürkület (1979)
  • Farkasűző furulya (1979)
  • Tavaszi tarisznya (1982)
  • Madármarasztaló (1986)
  • Küküllő kalendárium (1988)
  • Sörény és koponya (1989)
  • Valaki jár a fák hegyén (1997)
  • Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások, 1999)
  • Felemás őszi versek (2002)

Meséskötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fából vaskarika (1969)
  • Kenyérmadár (1980)
  • Meddig ér a rigófütty (2005)
  • Virágon vett vitéz (2002)
  • Világlátott egérke (2011)
  • Talpas történetek (2011)

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tagságai, tisztségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Belevágni a lehetetlenbe (html). erdely.ma, 2013. augusztus 26. (Hozzáférés: 2014. február 16.)
  2. ^ a b c d Adatlapja a Magyar Művészeti Akadémia honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. október 23.)
  3. Győr megyei jogú város honlapja: A könyv ünnepe: IX. Győri Könyvszalon - 2008.
  4. Az I. kerület díszpolgárává avatták Kányádi Sándort
  5. Babits Mihály Alkotói Emlékdíj
  6. Bényi Ildikó és Kányádi Sándor kapta a humanista Aphelandra-díjat. kultura.hu=, 2011. november 3. (Hozzáférés: 2011. november 4.)
  7. InfoRádió: Széll Kálmán Díjat kapott Kányádi Sándor. InfoRádió, 2014. február 17. (Hozzáférés: 2014. február 17.)
  8. Eldöntötték, kik kapnak díjat Budapest napján. hvg.hu (2014. jún. 30.) Hozzáférés: 2014. jún. 30.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak