Orbán Ottó

Orbán Ottó
Született	Budapest 1936. május 20.
Elhunyt	Szigliget 2002. május 26. (66 évesen)
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Orbán Júlia (1962-2002)
Foglalkozása	költő, esszéíró, műfordító, egyetemi tanár
Díjak	József Attila-díj (1973, 1985) Déry Tibor-díj (1986) Alföld-díj (1992) Kossuth-díj (1992) Pro Literatura-díj (életmű) (1997)
Orbán Ottó a PORT.hu-n

Orbán Ottó (Budapest, 1936. május 20. – Szigliget, 2002. május 26.) magyar költő, esszéíró, műfordító, egyetemi tanár; a Magyar PEN Club alelnöke.

„	„Életem hatvankettedik évébe fojt engemet a jó sorsom tévébe, nem takarít be régi rakott csűrébe, vet helyette dögkeselyűk csőrébe.	”
– Orbán: Ottó: Magára igazítja Arany János négy sorát

Élete

Kisgyermekként veszítette el édesapját a második világháború legvégén (1945-ben 9 éves volt). 1945 után félárvaként a Sztehlo Gábor vezette Gaudiopolis-Örömvárosban nevelkedett. Érettségi vizsgát 1954-ben tett, majd többszöri próbálkozást követően 1956-ban vették fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára. Betegsége miatt csak 3 szemesztert végzett el, 1958-ban kórházba került, s később már nem folytatta tanulmányait, diplomát nem szerzett. Ettől kezdve szabadfoglalkozású író. 1962-től tagja a Magyar Írók Szövetségének.

1981-1991 között a Kortárs című folyóirat rovatvezetője, 1991-1998 között főmunkatársa volt. 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársa volt. Első tanulmányútján Indiában járt 1968-ban, 1976-ban pedig az USA-ban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem, valamint a Minnesotai Egyetem meghívott tanára volt.

Munkássága

Emléktáblája Budapest III. kerületében

Már egészen fiatalon, diákkorában kezd verseket írni, hamarosan „csodagyerekként” tartották számon. Első kötete 24 éves (1960) korában jelent meg.

Az 1960-as évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg.

Az 1970-es évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kapott a versbeszédben az irónia. Lírája a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonította magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. Műfordítói tevékenysége kivételesen széles körű volt, fő területei az angol–amerikai és a spanyol nyelvű költészet, de az ókortól napjainkig a legkülönfélébb nyelvekből fordított.

2002. május 26-án, 66 éves korában hunyt el.

Művei

• Fekete ünnep (versek, 1960)
• A teremtés napja (versek, 1963)
• Búcsú Betlehemtől (versek, 1967)
• A föltámadás elmarad (versek, 1971)
• Ablak a földre. Indiai útinapló (esszé, 1973, 1989)
• Emberáldozat (versek, 1973)
• Kati-patika (gyermekversek, 1973)
• Szegénynek lenni (válogatott versek, 1974)
• Távlat a történethez (versek, 1976)
• Eszterlánc (gyermekversek, 1977)
• A világ teremtése és egyéb badarságok (szatirikus versek, paródiák, 1977)
• A visszacsavart láng (versek, 1979)
• Honnan jön a költő? (esszék, 1980)
• Az alvó vulkán (versek, 1981)
• Helyzetünk az óceánon. Versregény (válogatott prózaversek, 1983)
• Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek (versek, 1984)
• A mesterségről (válogatott versek költőkről és a költészetről, 1984)
• Mese a csodálatos nyárról (gyermekmesék, 1984)
• Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1986)
• A fényes cáfolat (versek, 1987)
• A kozmikus gavallér (versek, 1990)
• A XX. század költői (1990)
• Szép versek (versek, 1991)
• Egyik oldalról a másikra fordul; él (versek, 1992)
• A keljföljancsi jegyese (versek, 1992)
• Útkereszteződés Minneapolisban (versek, 1993)
• A költészet hatalma. Versek a mindenségről és a mesterségről (válogatott versek, 1994)
• Cédula a romokon (esszék, 1994)
• Kocsmában méláz a vén kalóz (versek, 1995)
• Hallod-e te sötét árnyék? (versek, 1996)
• Válogatott versek (válogatott versek, 1998)
• Lakik a házunkban egy költő (új versek, 1999)
• Fejraport (versek magyarul és angolul, 2001)
• Boreász sörénye - Rajzok és falfirkák (2001)
• Az éjnek rémjáró szaka (2002)
• Ostromgyűrűben (2002)

Műfordításai

• Barbara Garson: Macbird (verses dráma, 1968)
• Aranygyapjú (válogatott versfordítások, 1972)
• Robert Lowell: Közel az óceán (válogatott versek, 1972)
• Allen Ginsberg: Nagyáruház Kaliforniában (Eörsi Istvánnal, válogatott versek, 1973)
• Robert Lowell: Régi dicsőségünk (3 verses dráma, 1973)
• José Hernández: Martín Fierro (argentin népi eposz, 1977)
• K. Vonnegut: Macskabölcső (regény, 1978)
• V. Aleixandre: Testedből számkivetve (Tornai Józseffel, válogatott versek, 1979)
• K. Vonnegut: Börleszk, avagy nincs többé magány (regény, 1981)
• K. Vonnegut: Börtöntöltelék (regény, 1983)
• Robert Lowell: Történelem (válogatott versek, 1983)
• Allen Ginsberg: A leples bitang (Eörsi Istvánnal, Györe Balázzsal, válogatott versek, 1984)
• Allen Ginsberg: Halál van Gogh fülére (Eörsi Istvánnal, versek, 1996)
• Hatvan év alatt a Föld körül I.-III. (összegyűjtött versfordítások, 1998)

Színházi munkái

Szerzőként

• Sok téma keres egy szerzőt (1961)
• Így írunk mi! (1962)
• Vándor-móka (1978)
• Köz-társasági huntzutságok (1979)

Íróként

• Tekergő (2009)

Műfordítóként

• Kalózok szeretője (1965)
• Barbara Garson: Macbird (1968)
• Spanyol Izabella (1976)
• Chaucer: Canterbury mesék (2006)

Díjai

• Graves-díj (1974)
• Európa Könyvkiadó Nívódíja (1983, 1984)
• Az Év Könyve Jutalom (1986, 1994)
• Radnóti-díj (1987)
• Weöres Sándor-díj (1990)
• Babits Mihály-díj (1990)
• a Kortárs különdíja (1992)
• IRAT-nívódíj (1993)
• A Soros Alapítvány Alkotói Díja (1997)
• A MAOE életműdíja (1997)

Források

• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
• Dr. Gremsperger László-Gyeskó Ágnes: Ki kicsoda a magyar irodalomban?, Budapest, Könyvkuckó kiadó, 1999 ISBN 9-638157-91-7

Külső hivatkozások

• Petőcz András két verse Orbán Ottó halálára [1]
• Kortárs magyar írók
• A magyar irodalom története
• Orbán Ottó a PORT.hu-n
• Orbán Ottó profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
• Csak kapufa...
• Kortárs Irodalmi Adattár
• [2] Színházi Adattár