Spiró György
| Spiró György | |
 |
|
| Spiró György 2005 nyarán | |
| Élete | |
| Született | 1946. április 4. (67 éves) Budapest |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1982) Déry Tibor-díj (1993) Kossuth-díj (2006) Visegrádi Díj (2009) |
Spiró György (Budapest, 1946. április 4. –) Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító.
2006
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult magyar–orosz–szerbhorvát szakon 1965–70 között. 1970–71-ben a Magyar Rádió külpolitikaiújságíró-gyakornoka. Az Újságíró Főiskolán 1972-ben szerzett újságíró és szociológus diplomát. 1971-től 1978-ig a Corvina Kiadó idegennyelvű szerkesztője, majd 1978–81 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének tudományos munkatársa volt. Az ELTE Világirodalmi Tanszékén, majd 1992-től az Esztétika Tanszéken tanít. 1981-től az irodalomtudományok kandidátusa. A kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja 1986-tól 1992-ig. 1992–95 között a szolnoki Szigligeti Színházat igazgatta, majd 1990-től 1997-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1997-től habilitált docens. 1997 és 2000 között Széchenyi prof. ösztöndíjas. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar PEN Club tagja.
A legtermékenyebb drámaírók egyike. Darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak. Több darabjának (Az Imposztor; Csirkefej; Galócza; A koccanás) ősbemutatója a budapesti Katona József Színházban volt. Első bemutatót tartott műveiből: A Krétakör -, a Radnóti (PRAH)- és a Budapesti Kamara Színház is. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: író-79; fordító-54.[1]
A 2009-es magyar irodalmi érettségin választható feladat volt érvelés írása egy vele készült interjú részlete mellett vagy ellen. A szövegben Spiró a magyar irodalmi klasszikusok (például Jókai) nyelvezetének modernizálását javasolta, annak érdekében, hogy a mai diákok megértsék azokat.
Sok vitát váltott ki Spiró 1984-es, Jönnek címet viselő verse,[2][3] melyben „szarból jött mélymagyarokról” ír.
Főbb művei [szerkesztés]
- 1974 – Kerengő (regény)
- 1977 – História (versek)
- 1981 – Az Ikszek (regény)
- 1981 – Miroslav Krleža (monográfia)
- 1982 – A békecsászár (drámák: Hannibál; Balassi Menyhárt; Kőszegők; Káró király; A békecsászár)
- 1985 – Magániktató (tanulmányok,drámák)
- 1986 – A közép-kelet-európai dráma. A felvilágosodástól Wyspiański szintéziséig (tanulmányok)
- 1987 – Álmodtam neked (elbeszélések)
- 1987 – Csirkefej (drámák: Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor; A kert; Esti műsor; Csirkefej)
- 1990 – A Jövevény (regény)
- 1992 – Kanásztánc (esszék, tévékritikák)
- 1994 – T-boy (novellák)
- 1997 – Mohózat (drámák: Ahogy tesszük; Legújabb Zrínyiász; Árpád-ház; Dobardan; Vircsaft; Kvartett)
- 1997 – Shakespeare szerepösszevonása (tanulmány)
- 1999 – Álmodtam neked (újabb novellákkal bővített kiadás)
- 2001 – A jégmadár (regény)
- 2002 – Honderű (drámák: Honderű, Fogadó a Nagy Kátyúhoz, Szappanopera, Elsötétítés)
- 2003 – Három dráma (Az imposztor, Csirkefej, Kvartett)
- 2003 – Koccanás (komédia)
- 2005 – Fogság[4] (regény, ISBN 9631424308) (lásd itt) (és itt)
- 2006 – Fogság-Széljegyzetek
- 2007 – Messiások ISBN 9789631425529
- 2009 – Feleségverseny ISBN 9789631427219
- 2010 – Tavaszi tárlat ISBN 9789631428414
- 2011 – Kémjelentés (novellák) ISBN 9789631428674
Díjai [szerkesztés]
- 1982 – József Attila-díj
- 1987 – a Kritikusok Díja (a Csirkefej című drámájáért)
- 1990 – Erzsébet-díj
- 1993 – Déry Tibor-díj
- 1994 – Madách Imre-díj
- 1997 – Szép Ernő-jutalom
- 1998 – A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj
- 2002 – Szépírók Társaságának díja (A jégmadárért)
- 2004 – Pro Urbe Budapest
- 2004 – Szép Ernő-jutalom
- 2004 – Dramaturgok díja (az Elsötétítés c. drámájáért)
- 2004 – a Kritikusok díja (a Koccanásért)
- 2005 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje – polgári tagozata kitüntetés: nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkásságáért
- 2005 – Füst Milán-díj a Fogság című regényéért
- 2005 – Prima Primissima díj
- 2006 – Kossuth-díj
- 2006 – AEGON művészeti díj
- 2006 – Gundel művészeti díj
- 2007 – Alföld-díj
- 2009 – Visegrádi Díj
- 2010 – Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj[5]
- 2012 – Artisjus irodalmi nagydíj
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ 2012. június 30-i lekérdezés
- ↑ Magyar Hírlap: Spiró György, a magyar tétel: Jönnek…, 2009. május 5.
- ↑ Népszabadság: Spiró György mint érettségi tétel, 2009. május 9.
- ↑ A Magyar Hírlap a hónap könyvének választotta Spiró György fogság c. regényét 2005 májusában
- ↑ 2010 Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj Cseppek.hu 2010, december 7
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Ab Ovo
- Spiró György a PORT.hu-n
- Spiró György profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Spiró György.lap.hu – linkgyűjtemény
- A Katona József Színház bemutatói 1982 és 2008 között
- Spiró György művei műfordításokban – Bábel Web Antológia
- Feleségverseny - Könyvismertető - SF-Portal
- Színházi Adattár [1]
Interjúk [szerkesztés]
- Balla István: Cigány állam Spiró víziójában – A FigyelőNet interjúja 2009. május 25.
- Valuska László: Spiró György: Magyarország nem érdekes – Az Index.hu interjúja 2009. május 25.
- 20 év – Beszélgetések Bárdos Andrással – Spiró György – A Tv2 interjúja 2009. június 11.
- "Asztali beszélgetések...3 - Közös örökségünk" - Spiró György és Csepregi András disputája - szerk: Galambos Ádám; Luther Kiadó (2009)
