Bari Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bari Károly
Élete
Született 1952. október 1. (61 éves)
Bükkaranyos, Magyarország
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Első műve Holtak arca fölé (1970, 1971)

Bari Károly (Bükkaranyos, 1952. október 1. –) költő, műfordító, grafikus.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az általános iskola elvégzése után Miskolcon járt gimnáziumba, az érettségi után pedig a Színművészeti Főiskolán és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarán folytatott tanulmányokat. Még gimnazista volt, amikor első, viharos sikert kiváltó verseskönyve megjelent, egymás után két kiadásban. Azóta több kötetet publikált.

Politikai tartalmú verseiért az 1970-es évek közepén meghurcolták és börtönbe zárták. Kiszabadulása után évekig a társadalom perifériájára szorult.

Verseket ír, fest, folklórkutatással foglalkozik, s műfordításokat készít a kortárs külföldi költészetből, valamint a cigány lírai és epikus néphagyományból. Festményeiből először a Gödöllői Galéria rendezett kiállítást. Ezt követően bemutatták alkotásait Budapesten,Debrecenben, Szegeden, Párizsban, Berlinben és Strasbourgban.

Különböző külföldi folyóiratokban és antológiákban versei idegen nyelveken is rendszeresen napvilágot látnak. Önálló kötete jelent meg olaszul a Bolognai Egyetem kiadásában, franciául a párizsi Editions Noel Blandinnél és a szentendrei Vincze László Kiadónál, hollandul a rotterdami Stichting Poetry International, angolul a San Franciscó-i Mercury House és a szentendrei Vincze László Kiadó, németül pedig a berlini Oberbaum Verlag gondozásában.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Holtak arca fölé, Bp., Szépirodalmi, 1970, 1971
Elfelejtett tüzek, Bp., Szépirodalmi, 1973
A némaság könyve, Bp., Szépirodalmi, 1983
21 vers (válogatott versek), Bp., Belvárosi Könyvkiadó, 1992, 1993
Díszletek egy szinonimához (Képversek, betűképek), Párizs-Bécs-Budapest, Magyar Műhely, 1994
A varázsló sétálni indul (Válogatott és új versek, képversek, betűképek, tusfestmények), Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985
Poems (1997)

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tűzpiros kígyócska - Cigány népköltészet, Bp., Gondolat, 1985
Az erdő anyja - Cigány népmesék és néphagyományok, Bp., Gondolat, 1990
Cigány folklór I – X., CD kollekció, magánkiadás, 1990
A pontos hely - Műfordítások a kortárs külföldi költészetből, Bp., Cégér, 1993
Az üvegtemplom - Cigány népmesék, Debrecen, KLTE Néprajzi Tanszék, 1994
Íves Könyvek sorozat 16 kötete (Bari Károly szerkesztése Pálffy Ildikóval közösen), Bp., Nyomdacoop, 1995-1996
A tizenkét királyfi - Cigány népmesék, Bp., Romano Kher, 1996
Bari Károly (szerk.): Álomtanya - Európai költők és írók művei cigányokról, Bp., Romano Kher, 1996
Bari Károly (szerk.): Madarak aranyhegedűn - Európai cigány költők és írók művei, Bp., Romano Kher, 1996
Bari Károly (szerk.): Tanulmányok a cigányságról és hagyományos kultúrájáról, Gödöllő, Petőfi Sándor Művelődési Központ, 1998

Hárfarozs - Műfordítások a kortárs külföldi költészetből, Bp., Belvárosi Könyvkiadó, 2008
Régi cigány szótárak és folklór szövegek I-III., Bp., Hagyományok Háza, 2013

Róla szóló irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lengyel Balázs: Hol kezdődik a költészet? In: Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyvre, Bp., Magvető, 1977, pp. 186-196.
Domokos Mátyás: Konok gyurma a világ In: Tiszatáj, 1977/2. sz., pp. 37-44.
Féja Géza: Az utolsó nomádok In: Féja Géza: Törzsek, hajtások, Bp., Szépirodalmi, 1978, pp. 237-241.
P. Varga Kálmán: Keserű láz In: Mozgó Világ, 1981/9. sz., pp. 96-103.
Rónai László: Ráénekléssel gyógyított seb In: Új Írás, 1983/10. sz., pp. 103-106.
Keresztury Tibor: A varázsló sétálni indul In: Alföld, 1986/12. sz., pp. 94-96.
Valachi Anna: A származás számomra kettős kötődést jelent - Bari Károly folklórkutatásaival is az előítéletek ellen küzd In: Central European Time, 1998/3. sz., pp. 71-74.
Kecskés József (szerk): Bari Károly, költő, folklórkutató, interjúk, recenziók és más írások tükrében, Gödöllő, Petőfi Sándor Műv. Központ, 1999
Kossuth–díj - 2001 In: Élet és Irodalom, 2001. 45. évf. 12. sz., p. 11.
Ószabó István: Ahogy mindannyian tenni szeretnénk In: Partium, 2001. 10. évf., pp. 7-8.
Nagy István Attila: A némaság könyve után - Bari Károly költészetéről In: Nagy István Attila: A szóra bírt mindenség - Műelemzések, tanulmányok, Nyíregyháza, 1996, p. 163.

Bari Károlyról szóló írásokból, recenziókból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domokos Mátyás: Költő jelentkezett. 17 éves fiú a bükkaranyosi cigánysorról. In: Élet és Irodalom, 1970.9.
Nádas Péter: Holtak arca fölé. Bari Károly verseiről. In: Pest megyei Hírlap., 1970. VI. 23.
Erdélyi Zsuzsanna: A cigány folklór könyve. In: Élet és Irodalom, 1991. I. 14.
Ilia Mihály: Bari Károly képei előtt In: Szeged Magazin, 1992. 7.
Erős Zoltán: Bari és a brooklyni koldus In: Rádió és TV Újság, 1992. XI. 16-22.
Varsányi Gyula: Kortalan zsoltár In: Népszabadság, 1993. I. 28.
H.I. (Hell István): Szinonímák egy díszlethez In:. Amáro Drom, 1995. 6.
Lengyel András: Egy új könyvsorozat margójára. "Olvasólámpa" rovat. In: Délmagyarország, 1995. VI. 17.

Bari Károllyal készített interjúkból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezei András: "Ami sors egy versért kiróható." Beszélgetés Bari Károllyal. In: Magyar Nemzet, 1990. VI. 9.
Jávorszky Béla Szilárd: A folklór a kultúra kötőanyaga. Bari Károly beszél néprajzi és népmesei gyűjtéseiről, versekről és az Íves Könyvekről. In: Népszabadság, 1997. VII. 12.
Valachi Anna: A Varázsló gyűjtőútra indult In: Népszava, 1998. II. 14.
Vári Attila: Az alkotó sorsa In: Krónikás, 2001. 2.
Szőcs Géza: A madarak tanácskozásáról és egyebekről In: A Dunánál, 2003. 5.
Mezei András: "Lenézett népek költői." Beszélgetés Bari Károllyal a "Hárfarozs" című műfordításkötetéről. In: C.E.T., 2007. 10.
Murányi Gábor: "A származás nem esztétikai kategória." In: Heti Világgazdaság, 2010. VI. 12.

Bari Károly prózai írásaiból, néprajzi tanulmányaiból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bari Károly: Kurdi Imre versei elé In: Tiszatáj, 1984.1.
Bari Károly: A mozdulatlanság örökbefogadása, Török László fotóiról In: Múlt és Jövő, 1991.3.
Bari Károly: Hamvasztókönyv. Röhrig Géza első verseskötete In: Népszabadság, 1995. IV. 22.
Bari Károly: Cigánynak lenni, költőnek lenni In: Magyar Hírlap, 1995. X. 16.
Bari Károly: Mezei András verseiről In: C.E.T., 2008. 8.
Bari Károly: A cigányokról In: Ethnographia, 2009. 1. Különlenyomat: Folklór, folklorisztika és etnológia, 226. ISSN 0230-7332 (A tanulmány másodközlésben megjelent az Amáro Drom (Utunk) 2009. decemberi számának mellékleteként, cigány-magyar szójegyzékkel kiegészítve.)
Bari Károly: Kása Béla fotóiról In: Kecskés József (szerk.): Bari Károly költő, folklórkutató interjúk, recenziók és más írások tükrében', Petőfi Sándor Művelődési Központ, Gödöllő, 1999.

Kitüntetései, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rajko Djurić: Litteratura rromilor, Bucuresti, 2002
  • A romák irodalma (Nemzetiségek, 2005/1)
  • Choli Daróczi József: A mai magyar cigány irodalom irányai (Kethano drom 2001/2)
  • Daróczi Ágnes–Karsai Zsigmond (szerk.): Autodidakta Cigány Képzőművészek Országos Kiállítása. Budapest, 1979. (katalógus)
  • Kerékgyártó István: A magyarországi cigány képzőművészet in: Bódi Zsuzsanna (szerk.): Cigány néprajzi tanulmányok, Budapest, 1994.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]