Gyurkovics Tibor
| Gyurkovics Tibor | |
| Született | Budapest 1931. december 18. |
| Elhunyt | Budapest 2008. november 16. (76 évesen) |
| Foglalkozása | költő, író |
Gyurkovics Tibor (Budapest, 1931. december 18. – Budapest, 2008. november 16.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, pszichológus.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Budapesten, azon belül pedig Rákosfalván született és nevelkedett. 1942–1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be.
Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953–1955 között pszichológusi oklevelet szerzett az ELTE BTK-n. Szakdolgozatát József Attila értékelésének a verseiben megnyilvánuló szinesztéziájáról írta. 1955–1957 között a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadója. 1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának elnöke lett, ezért később meghurcolták és elvesztette az állását is. Egy évig kisegítő iskolai tanárként dolgozott Kőbányán, majd 1958-1960 között vezető pszichológus volt egy gyermekgondozóban. 1960-1968 között volt az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben pszichológus. Itteni tapasztalatai számos regényében és versében megjelentek.
1968-tól írásaiból kezdett élni, bár voltak más kötöttségei is. A Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője volt 1966-1970 között, 1988-1992 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja, 1989-1991 között az Új Idő szerkesztőbizottsági tagja. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, 1992-től a Lyukasóra című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja volt. 1991-1995 között a Magyar Írókamara társelnöke, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa, 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke.
Verseket 15 éves kora óta (1946) írt, első verseit Hárs László közölte a Népszavában. A Vigília 1958-as májusi számában Rónay György mutatta be költeményeit. Első mesterei és példaképei Weöres Sándor és Pilinszky János voltak. Első verseskönyve 1961-ben jelent meg. 49 kötete jelent meg. A versek mellett regényeket, elbeszéléseket, lírai esszéket, színműveket és publicisztikát is írt, ezért nevezték őt ketten is – Szeghalmi Elemér és Hernádi Gyula – a magyar irodalom pentatlonistájának, illetve öttusabajnokának.
2008. november 16-án hajnalban, 76 éves korában halt meg. A hírt Gyurkovics Györgyi, az író özvegye hozta nyilvánosságra.
A költő 131 darabos képzőművészeti gyűjteménye a mosonmagyaróvári Cselley-házba került, abba a városba, amely orvos nagybátyja képzőművészeti kollekcióját, a neves Gyurkovich-gyűjteményt őrzi.[1]
[szerkesztés] Díjai, kitüntetései
- József Attila-díj (1982)
- IBBY-díj (1985)
- Bölöni-díj (1987)
- Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992)
- Erzsébet-díj (1992)
- Kossuth-díj (1994)
- Magyar Örökség Díj (1997)
- Magyar Művészetért Díj (2001)
- Bilicsi-díj (2003)
[szerkesztés] Művei
- Grafit (1961)
- Kenyértörés (1963)
- Emberfia (1966)
- Vaskakas (1970)
- Ne szeress, ne szeress (1970)
- Rikiki (1971)
- Üveggolyó (1973)
- Isten nem szerencsejátékos (1973)
- Elcseréljük egymást (1973)
- Mindennapi szerelmünket add meg nekünk ma (1974)
- Szeretlek, akárki vagy (1975)
- Kiskutya, nagykutya (1976)
- Tintapaca (1976)
- Szolgálat (1976)
- Vers a Mikuláshoz (1976)
- Öngyilkosság receptre (1977)
- Istenigazából (1978)
- Nagyvizit (1978)
- Pótmajom (1980)
- Leveleskönyv (1980)
- Az utolsó karácsony (1980)
- Boszorkányok pedig vannak (1983)
- Névike (1983)
- Üdv a tolvajnak! (1983)
- A pápai mézesbábos (1983)
- Szálka, hal nélkül (1984)
- Színház az egész – nem is – világ (1984)
- Ölni, ölelni (1985)
- Kudi, a levegőember (1985)
- Apa csak 1 van (1987)
- Lóhalálában (1987)
- A bíboros (1987)
- Tónió, a póniló (1990)
- Halló, Krisztus (1991)
- Halálsakk (1991)
- Kettős zsoltár (1991.Szerk.: D.Nagy Imre, Ill.:Szalay Lajos)ISBN 963-7488-27-8
- Ötven kérdés Eigel Istvánhoz (1991)
- A test balladája (1992)
- A Szent Bal (1993)
- Császármorzsa (1994)
- Háború, hármasban (1995)
- A magyar vadkan (1995)
- Láb uru keng, keng uru bál (1996)
- Kutyakomédia (1997)
- Levelek Mandzsúriába (1998)
- Cantata aquilarum (1998)
- „Visszanéztem félutambul, szememből a könny kicsordult” (2000)
- Alibi – A báró (2000)
- Gyerekversek (2001)
- Gyerekregények (2001)
- Extázis (2001)
- Extázis II. (2003)
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
- http://mek.oszk.hu/00000/00019/html/index.htm
- D.Nagy Imre: Gyurkovics mint olyan - monográfia- (Gondolat,1994.) ISBN 963-282-712-0

