Brassói Lapok (hetilap)
Brassói Lapok a Román Kommunista Párt (RKP) Brassó megyei bizottsága és a megyei néptanács hetilapja 1963-1989. Az 1989-es decemberi fordulat óta független hetilap.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az 1963. március 1-jétől Új Idő címmel kiadott hetilap folytatásaként 1969. július 24-től jelent meg a régi Brassói lapok emlékét felidéző új név alatt. Főszerkesztője Albert Sándor, főbb belső munkatársai Ábrahám János, Apáthy Géza, Bartha Albert, Fazakas István, Irinyi Kiss Ferenc, Mag Péter (1972-ig), Madaras Lázár, Szenyei Sándor, Váradi Mária; irodalmi szerkesztője Ritoók János (1967-69), Lendvay Éva, majd Sipos András; művészeti szerkesztő Csutak Levente. A politikai és ideológiai anyag, termelési és közigazgatási témakörök mellett rendszeresen közölt a hetilap tudományos ismeretterjesztő, irodalmi, színházi és képzőművészeti anyagot, országos igénnyel.
Már az Új Idő-szakasz jelentős vállalkozása volt Beke György Csángó krónika, 1968 című írása és Láng Gusztáv-Veress Zoltán Colloquium című levélváltása (1968, könyvalakban Boríték nélkül, Kv. 1970) a közélet erkölcsi kérdéseiről. A Brassói Lapok szakaszban a közművelődéshez járult hozzá Ficzay Dénes és Szikszay Jenő magyar irodalomtörténeti sorozata, a lap lexikonszerű képes írói albuma (1972) s Kicsi Antal Kis irodalomtörténet c. folytatásos közlése a romániai magyar írókról (1973-74). A történelmi tárgyú cikksorozatok közül jelentősebbek Szabó Sámuel Brassó egykor és A brassói labdarúgás története (mindkettő 1973-74), Dáné Tibor Szeptember végén (1974) és Apáczai üzenete (1975), valamint Binder Pál Lapok Hétfalu krónikájából (1975) és Testvérfalvak az Olt-kanyarban (1976) fejléc alatt futó írásai. Krajnik-Nagy Károly Három nyelven a Cenk alatt című interjúsorozata (1979-80) román, magyar és szász írókat, szakembereket szólaltatott meg az alkotó együttélés szellemében.
A lap szerkesztősége mellett irodalmi kör jött létre Sipos András vezetésével, mint a szerkesztők, írók és egyetemi hallgatók közös vitafóruma és irodalmi kísérletező műhelye.
[szerkesztés] 1989 után
Az 1989-es fordulat után független hetilappá vált, főszerkesztője Gellérd Lajos.[1] A lap ma is él.[2] A romániai magyarságot érintő politikai, vallási, kulturális eseményekről és a mindennapos közérdekű történésekről tudósít. [3] Elődjének vallja az 1895-ben indult és az 1940-ben megszűnt Brassói Lapok című napilapot is, amely a két világháború közt a brassói magyarság jeles orgánuma volt.
[szerkesztés] Jeles publicistái
- Nagy-György Attila római katolikus egyházi író
- Nagyhalmágyi József zenekritikus
[szerkesztés] Forrás
- ↑ Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Brassói Lapok lásd 666. p. ISBN 973-97980-0-4
- ↑ Brassói Lapok, 2011. március 11.
- ↑ Brassói Lapok tartalmi kivonata Udvardy Frigyes adatbankjában, 1991-2006
- Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981. Online hozzáférés
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
