Kukorelly Endre
| Kukorelly Endre | |
 |
|
| Kukorelly Endre portré | |
| Élete | |
| Született | 1951. április 26. (60 éves) Budapest |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | próza, líra, kritika |
| Fontosabb művei | A Memória-part (1990), TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről (2003); Rom. A komonizmus története (2006) |
| Kiadói | Magvető, Pannon, Jelenkor, Kalligram |
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1993), Babérkoszorú (2003) (többit lásd díjai, elismerései szakasz) |
| Hivatalos oldal | |
Kukorelly Endre (Budapest, 1951. április 26.) József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, kritikus. Irodalmi munkássága mellett a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a Lehet Más a Politika Pest megyei területi listájáról szerzett mandátumot.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Budapesten született Kukorelly Endre és Vranovits Edit gyermekeként. Egy testvére van, Kukorelly Edit. A budapesti Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Ezt követően sorkatonai szolgálatát teljesítette, majd különböző fizikai munkákat végzett. 1974-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárosa lett, majd 1975-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem–könyvtár szakára. Itt szerzett bölcsészdiplomát 1981-ben. Diplomájának megszerzése után a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat szerkesztője lett. A lapnál 1985-ig dolgozott. Közben 1983–1984-ben az Új Könyvek, 1985-ben a Négy Évszak, majd 1989-ig Nemes Nagy Ágnes felkérésére az Újhold munkatársa volt. Irodalmi közéleti tevékenysége az 1980-as években kezdődött: 1982-ben a Rainer Maria Társaság, 1985-ben az Örley István Kör egyik alapítója volt. 1987-től két éven át a Pallas Könyvkiadó lektora, majd 1989-ben a ’84-es kijárat című irodalmi lap alapító szerkesztője volt.
A rendszerváltás után a Magyar Napló rovatvezetője volt 1992-ig, emellett 1991-től a Karádi Éva által fémjelzett Magyar Lettre Internationale munkatársa. 1991 és 1994 között a Magyar Narancs című közéleti hetilap szerkesztője, majd főmunkatársa volt. Irodalmi munkáján túl 1992-ben a Képzőművészeti Főiskola (2000-től Magyar Képzőművészeti Egyetem) intermédia tanszékén kérték fel kreatív írásszemináriumok vezetésére. 1999. december 11-én a Szépírók Társasága elnökévé választották. Tisztségét 2003. március 6-áig viselte, ezt követően 2006-ig a társaság alelnöke volt. Ezenkívül a Magyar PEN Club tagja. 2004-ben az Új Dunatáj rovatvezetője lett, emellett 2005 és 2008 között az Irodalmi Jelen című folyóirat munkatársa volt. 2010-től a Kalligram rovatvezetője. Munkásságáról Farkas Zsolt 1996-ban könyvet írt. Számos magyar és nemzetközi irodalmi ösztöndíjban részesült. A Magyar Íróválogatott tagja.[1]
A 2010-es magyarországi országgyűlési választásokon a Lehet Más a Politika egyéni képviselőjelöltje volt a Szentendre központú Pest megye 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben, valamint a Pest megyei területi lista első helyezettje volt.[2] Utóbbiról szerzett országgyűlési mandátumot, megbízólevelét 2010. május 11-én vette át a budapesti Megyeházán.[3]
[szerkesztés] Témái és stílusa
Kukorelly Endre alkotásai nagy részének tematikája önéletrajzi, de ugyanakkor általános, mert emberi. Sokszor mindennapi, rutin-, egyszerű élethelyzetek nevetséges és értelmetlen voltára világítva nevetteti meg és gondolkodtatja el az olvasót. Több művében is visszaköszönő életrajzi témák többek között: gyermekkor: a hétköznapi és családi élete egy VI. kerületi függőfolyosós bérház harmadik emeletén; a fociedzések; a család hétvégi házában eltöltött szünidők; a német diákcsere-program; felnőttkor: a katonai szolgálat; az egyetem; a(z) (első) munkahely; kórházi élmények; egy belvárosi pesti ember (hétköznapi) élményei; külföldi utak és nyaralások; a nők és a szerelem. Egyéb: béke – szabadság; ’56, „kelet-európainak lenni”, stb.
Mondataiban jelentős szerepet kapnak a beszélt nyelvi elemek. (Tematikájához hasonlóan) mondat- és szövegszerkesztésére a hétköznapiság, a spontaneitás, a dísztelenség, a tömörség, a töredezettség a jellemző. Alkotásainak hangneme sokszor ironikus, néha kiábrándult. Humora nem csak a témán és a helyzeten alapszik, hanem azon is, ahogy játszik a szavakkal, a mondatokkal: a nyelvvel. Az írás folyamata, a szerző gondolatai, asszociációi, emlékei tárulnak elénk akkor, amikor önmagát javítja a szövegen belül. Egyes szám első személyű igealakjainak és kiszólásainak köszönhetően állandóan jelen van, szinte beszélget az olvasóval. Szövegeszerkesztésének jellemző menete: spontánszerű(nek tűnő) gondolat; (teljesen hétköznapi) élményleírás; általános igazság, ill. filozófiai következtetés, melyben visszautal a kiinduló gondolatra vagy a leírt élményre.
[szerkesztés] Munkái
- A valóság édessége (verseskötet, 1984, Magvető Könyvkiadó, Budapest)
- Manière (verseskötet, 1986, Magvető Könyvkiadó, Budapest)
- Én senkivel sem üldögélek (verseskötet, 1989, Pannon Könyvkiadó, Budapest)
- A Memória-part (regény, 1990, Magvető Könyvkiadó, Budapest, Év Könyve-díj; további öt nyelven 1996–2000)
- Azt mondja aki él (prózaversek, 1991, Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, Pécs)
- Egy gyógynövény-kert (válogatott versek, 1993, Magvető Könyvkiadó, Budapest; portugálul 1997)
- Napos terület (prózaversek, 1994)
- Budapest – Papírváros (képeskönyv, 1994, Gink Károly fotóit kísérik írásai)
- Mintha már túl sokáig állna (verseskötet, 1995, Budapest)
- Kedvenxc (esszék, 1996; németül 1999)
- H.Ö.L.D.E.R.L.I.N. (versciklus, 1999)
- Három 100 darab (kisregény, Jelenkor Irodalmi és Művészeti kiadó, Pécs, 1999,
- Rom: A Szovjetónió története (regény, 2000)
- Kicsit majd kevesebbet járkálok (írások, 2001)
- TündérVölgy, avagy Az emberi szív rejtelmeiről (regény, 2003, harmadik kiadás 2007)
- Samunadrág (gyerekversek, 2005, Kalligram Könyvkiadó, Budapest)
- Rom. A komonizmus története (regény, 2006, bővített kiadás)
- Ezer és 3 avagy A nőkben rejlő szív (regény, 2009, Kalligram Könyvkiadó, Budapest)
- Mennyit hibázok, te úristen, Kalligram Könyvkiadó, 2010, ISBN 9788081013324,
[szerkesztés] Díjai, elismerései
- Bölöni György-díj (1985)
- Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1986)
- Év Könyve-díj (A Memória-part, 1991)
- József Attila-díj (1993)
- Weöres Sándor-díj (1994)
- Déry Tibor-díj (1995)
- A Holmi novellapályázatának díja (1997)
- Alföld-díj (1998)
- Jelenkor Kiadó nívódíja (2000)
- Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2003)
- Márai Sándor-díj (2004)
- Palládium díj (2004)
- Vilmos-díj (POSZT, 2005)
- Csernus Ákos-díj (2005)
- Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2006)
- Erdélyi Magyar Írók Ligája díj, (2006)
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Farkas Zsolt. Kukorelly Endre. Pozsony: Kalligram. ISBN 80-7149-152-7 (1996)
