Gergely Ágnes (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gergely Ágnes
Agnes Gergely.jpg
Gergely Ágnes 2002
Születési neve Guttmann Ágnes
Született 1933. október 5. (81 éves)
Endrőd
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, prózaíró, esszéista, műfordító, pedagógus

Gergely Ágnes (eredeti neve: Guttmann Ágnes)[1][2] (Endrőd, 1933. október 5. –) magyar költő, prózaíró, esszéista, műfordító. Fenákel Judit (1936–) író unokatestvére.[3]

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei: Guttmann György újságíró és Fenákel Róza (1910-1988) tisztviselők voltak.[2][4] Gyermekkorát Zalaegerszegen töltötte, iskoláit Budapesten és Szegeden végezte. Bár 1950-ben politikai okokból nem tanulhatott tovább, később mégis felvételt nyert az ELTE Bölcsészettudományi karára, ahol 1957-ben szerzett magyar–angol szakos középiskolai tanári diplomát. 1963-ig tanított. Ezt követően előbb újságíró a Magyar Rádió külföldi adásainak szerkesztőségében, majd az Élet és Irodalom rovatvezetője 1973-ig, később a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1977–1988 között pedig a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat rovatvezetője. 1988-tól írásaiból él.

Irodalmi munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vers- és prózaírói munkája is az 1960-as években indult az Ajtófélfámon jel vagy illetve a Glogovácz és a holdkórosok kötetekkel. Írói életművének legdúsabb ága a lírai költészet. 2006-ig tizennégy verseskönyve jelent meg, köztük hat gyűjteményes válogatás. Összegyűjtött versei 2006-ban jelentek meg az Útérintő című kötetében. Regényei – az elsőt leszámítva – valójában összetartoznak, egy önéletrajzi fogantatású, de fikciós elemekkel átszőtt, laza tetralógia darabjainak tekinthetők. A négy regény és a költői életmű egységbe rendeződik, a verseskötetek és a regények egymásra vetülve adják ki írói világának hiteles képét. Ezt egészítik ki az író esszéisztikus igényű, egyedi műfajú memoárjai: egy riportnapló, egy esszénapló és egy tárcanapló.

Tevékenységének markáns területe a műfordítás. Első műfordításkötetei 1958–59-ben jelennek meg (James Joyce és Dylan Thomas művei). Többnyire verseket fordít, de emellett drámát, regényt, novellát is. Elsősorban a brit, amerikai és afrikai irodalom közvetítője.

Regényei svédül és németül, válogatott versei angolul, franciául és svédül jelentek meg.

Szervezeti tagsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tagja a Szépírók Társaságának és a PEN Club magyar tagozatának. 1998-ban tagjainak sorába választotta az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiája, 2000-ben pedig a Digitális Irodalmi Akadémia. Többször képviselte a magyar irodalmat nemzetközi írótalálkozókon, konferenciákon, külföldi tanulmányutakon.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Verseskötetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ajtófélfámon jel vagy (1963)
  • Johanna (1968)
  • Azték pillanat (1970)
  • Válogatott szerelmeim. Versek, műfordítások (1973)
  • Kobaltország. Költemények versben és prózában (1978)
  • Hajóroncs (1981)
  • Fohász lámpaoltás előtt (bibliofil válogatás; Békéscsaba, 1985, Békéscsabai Megyei Könyvtár)
  • Árnyékváros (1986)
  • Királyok földje. Válogatott és új versek (1994)
  • Necropolis. Százhuszonhat vers 1993–1996 (1997)
  • Requiem for a Sunbird. Forty Poems (Transl.: Bruce Berlind et al.; Budapest, 1997, Maecenas)
  • A barbárság éveiből. Huszonöt régebbi és huszonöt újabb vers 1988–1997 (Budapest, 1998, Magyar Írószövetség–Belvárosi)
  • A kastély előtt. Versek 1998–2001 (2001)
  • Carmen lugubre. Versek, 1963–2003 (2005)
  • Útérintő. Összegyűjtött versek (2006)

Regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Glogovácz és a holdkórosok (1966)
  • A tolmács (1973)
  • A chicagói változat (1976)
  • Stációk (1983)
  • Őrizetlenek (2000)

Tanulmányok, esszék, riportok, interjúk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Huszonegy. Magyar művészarcok (1982)
  • Költészet és veszélytudat. Feljegyzések egy afrikai költő portréjához (tanulmányok Christopher Okigbóról; 1986)
  • Riportnapló Északról (1988)
  • Nyugat magyarja. Esszénapló William Butler Yeatsről (1991)
  • Közép-Európa ígéret volt (esszék; 1994)
  • Tigrisláz. Tíz óra a magyar versfordításról 2002–2007 (2008)

Visszaemlékezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műfordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szombat
  2. ^ a b MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
  3. Múlt és Jövő
  4. [1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Gergely Ágnes témában.