Új köztemető

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 28′ 19″, k. h. 19° 11′ 21″

Új köztemető (rákoskeresztúri temető)
Új köztemető bejárat.JPG
A temető bejáratának központi épülete
Közigazgatás
Városrész Budapest X. kerülete
Cím 1108 Bp., Kozma utca 8-10.
Típus köztemető
Létrejötte 1886. május 1.
Híres halottak Az Új köztemető nevezetes halottainak listája
Tulajdonos Budapesti Temetkezési Intézet
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Új köztemető  (Budapest)
Új köztemető
Új köztemető
Pozíció Budapest térképén

Az Új köztemető (más néven Rákoskeresztúri új köztemető vagy Rákoskeresztúri sírkert) Budapest legnagyobb temetője, területe 207 hektár (2,07 km²).[1] Ma 301 parcellát foglal magában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevével ellentétben nem a Budapest XVII. kerületében fekvő Rákoskeresztúron, hanem a X. kerületben, Kőbányán található. Nyugatról a Kozma utca, északról az Kozma utcai izraelita temető, keletről–délkeletről a XVII. kerület, délről–délkeletről pedig a Korányi erdősor határolja. A 28-as, 28A, 37-es villamossal, illetve a 68-as, 95-ös autóbusszal vagy a 201E és a 202E busszal közelíthető meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1886. május 1-jén nyitották meg az új temetőt, 318 katasztrális hold területen. Az első temetésre 1886. augusztus 6-án került sor, amikor Závoly Viktória özvegyasszonyt hantolták el az 53-as parcellában.

A temető négyzetes parcellarendszer szerint elrendezését és a fő épületeket Ziegler Győző építész 1903-as tervei alapján valósították meg. A bejárat épületegyüttesét Hegedűs Ármin tervezte, a szobordíszek Maróti Géza munkái. Az oldalsó épületek homlokzatát borító mozaikokat Róth Miksa műhelyében készítették, ezek Krisztus sírba tételét és feltámadását ábrázolják. A bejárattól jobb és bal oldalra olasz minta alapján fülkés rendszerű sírboltokat építettek.

A temető térképe

1903-ban két parcellát katonai temetkezési hely céljából különítettek el, 1914-től pedig a magyar hősi halottakon kívül helyet kaptak a szövetséges központi hatalmak elesett katonái, és az antant országokbeli, Magyarországon elhunyt hadifoglyok is. Ekkoriban az Új köztemető Európa második legnagyobb temetője volt a verduni után. 1955 után a hősi parcellák túlnyomó részét megszüntették.

A ravatalozó és a hűtőház 1920 és 1925 között épült Wossola Sándor tervei alapján. (A rekonstrukcióra 1978 és 1985 között került sor).

Az 1950-es években számos politikai okokból kifolyólag, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlása során kivégzett személyeket is az Új Köztemető bejáratától távolabb eső parcellákban hantolták el, köztük 1961-ben Nagy Imre miniszterelnököt is. 1989. június 16-án Nagy Imrét mártírtársaival együtt ünnepélyes keretek között újratemették.

1968-ban felépült a debreceni után az ország második, a fővárosnak pedig egyetlen krematóriuma Pompás János tervei alapján. Az 1970-es években kibővítették az épületet. A krematóriumot 2007. január 1-jén bezárták, szerepét a csömöri krematórium vette át. Ahogy elterjedtek a hamvasztásos temetkezések, úgy nőtt az urnasírok és az urna kripták száma is. Ebben a temetőben kaptak helyet először hant nélküli, amerikai típusú parcellák, melyek álló síremlékkel rendelkeznek és sírfelületüket gyepesítették.

1984 óta lehetséges, hogy a hozzátartozók szeretteik hamvait hazavihessék, illetve szétszórhassák. Az 53-as parcellában alakították ki az első, hamvak szórására is alkalmas parcellát.

2006-ban nyílt meg az Urna Pantheon, ebben altemplomszerű nyughelyet válthatnak a hozzátartozók.

A temető területét többször bővítették (1914, 1933, 1938, 1942, és az 1950-es években), így jelenleg kb. 560 katasztrális hold. Évente mintegy 7-8000 személyt temetnek itt el, összesen körülbelül 3 millió elhunyt számára szolgál végső nyughelyként.

A 298–301-es parcellák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A temetőnek ez a része 1892-ben létesült, és attól kezdve folyamatosan használták temetésre.[2]

A 298-as parcellában álló székelykapu

Az 1956-os forradalmat követő megtorlások áldozatait a Kádár-korszakban a 300-as és 301-es parcellában temették el, kegyeletsértő módon, titokban, Budapest ezen legnagyobb temetőjének legtávolabbi pontján. Ezek a parcellák a temetőben sorszám szerint az utolsók, a temető északi és keleti falának metszéspontjánál vannak. A rendszerváltozáskor ezeket a parcellákat újra rendezték, a tetemeket exhumálták, és kialakították az 1956-os forradalom emlékhelyét. A 301-es parcellában a kivégzettek sírjai fölött egyforma fejfák találhatók.

A 300-as parcellában álló, 1956 milliméter magas fekete gránit hasáb

A 300-as parcellában állították fel Jovánovics György mártíremlékművét, körülötte Nagy Imre miniszterelnöknek és mártírtársainak (Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József) sírjával. Az itt álló fekete gránit hasáb pontosan 1956 milliméter magas.

A 298-as parcellában az 19451956 között kivégzettek nyugszanak.

2006-ban a parcellák teljes körű felújítására pályázatot írt ki a Szabadságharcosokért Közalapítvány, melyet a Budapesti Temetkezési Részvénytársaság nyert meg, s alvállalkozóival közösen végezte el a munkát. Az alapos geodéziai felmérést (a sírok, a kopjafák és emléklapok helyzetének és szögeinek pontos feltérképezése) követően vette kezdetét a fű- és a talajréteg cseréje. A 298-as parcella kopjafáit újakra cserélték, és viakolor burkolattal kövezték le. A 301-esben kijavították a repedezett kopjafákat, a márványlapokat lecsiszolták és megtisztították. A rekonstrukció összköltségei 43 millió forintot tettek ki.[3]

A 298–301-es parcellák a temető főbejáratától indulva gyalogosan mintegy félórás sétával érhetőek el, az út mindvégig aszfaltozott, ám elhanyagolt, erdős részeken keresztül vezet odáig.

Nem magyar nemzetek katonáinak sírkertjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Új Köztemetőben található az I. világháború galíciai frontján elesett török mártírok sírkertje. Az itt nyugvók zöme 1916-17-ben lett vértanúvá, de vannak későbbi sírok is. A kb. 1000 sír, az emlékoszlop és a díszkapu 2001-ben került kialakításra. Az itt eltemetettek között találjuk a magyar származású Lőrinc oğlu Musa sírját, de több iszlám hitre tért délszláv katonáét is.

Rajtuk kívül nyugszanak itt még más nemzetiségű katonák is, többségükben a második világháború hősi halottjai.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Újköztemető
  2. A 301-es parcella, 2. rész (11:30) A Belügyminisztérium felvétele, 1989. március 28.
  3. Kő András: Mi készül a 301-esben? Magyar Nemzet Online, 2006. augusztus 22. 01:00
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Új köztemető témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]