Krusovszky Dénes
Krusovszky Dénes (Debrecen, 1982. -) József Attila-díjas költő, kritikus, szerkesztő, műfordító.
Tartalomjegyzék |
Tanulmányai [szerkesztés]
Egyetemi tanulmányait 2000-ben kezdte meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar szakon, majd 2003-tól összehasonlító irodalomtudomány, 2004-től pedig esztétika szakon is a kar hallgatója volt.[1]
Irodalmi munkássága [szerkesztés]
Bemutatkozása [szerkesztés]
Középiskolásként 1998 és 2000 között háromszor nyert arany oklevelet a sárvári Diákírók és Diákköltők Országos versenyén. 2004-ben készülő kötete anyagával az NKÖM Édes anyanyelvünk pályázatán megosztott harmadik díjat kapott.[2] Alapító tagja volt 2005 és 2009 között a Telep Csoportnak[3], külön blokkban szerepeltek a Kalligram[4], az Irodalmi Jelen[5] és az Ex Symposion[6] folyóiratokban. A csoport a 2009-es könyvhétre megjelent Telep-antológiával fejezte be működését. 2007-ben a Crossing Places project-ben, ami egy fiatal művészek számára szervezett nemzetközi találkozó-sorozat volt (Tesszaloniki, Barcelona, Milánó és Velence állomásokkal). 2008-ban a szerbiai Trsicben egy szerb-magyar műfordító-műhely, majd ugyanebben az évben Szigligeten, a JAK által szervezett Re:verse workshop résztvevője volt, fiatal magyar és horvát költőkkel, műfordítókkal együtt. Harmadik verseskötete megjelenése után, 2012-ben munkásságáért József Attila-díjjal tüntették ki, ezzel Krusovszky Dénes egyike volt a legfiatalabb alkotóknak, akiket az utóbbi évtizedekben e rangos állami elismeréssel jutalmaztak.
Írószövetkezeti tagságai [szerkesztés]
- József Attila Kör[7]
- Szépírók Társasága[2]
Szerkesztői munkája [szerkesztés]
- Puskin Utca folyóirat szerkesztője
- Ex Symposion folyóirat szerkesztője
- József Attila Kör, Világirodalmi Sorozatának szerkesztője
Díjai [szerkesztés]
- NKÖM Édes anyanyelvünk, megosztott 3. díj (vers, 2004)
- Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2008)
- Junior Prima (magyar irodalom, 2008)
- Artisjus irodalmi díj (2010)
- József Attila-díj (2012)
Költészete [szerkesztés]
A verszárlatok az erősségei Krusovszky Dénesnek. Nagy levegőt vesz és végigmondja a gondolatot, amely a versben történik meg. Jó érzékkel, ösztönösen tudja, mi az, ami a versben gondolható el. A retorika klasszikus eszköztára is be van vetve: a párhuzamok, az erősítés, az ismétlődés, a variatív szerkesztés, az elakadó hang, az imitált elhallgatás, a concetto, az oximoron, a paradoxon. (...) A metaforák allegorizálnak, a kép kimerevítve marad, az azonosítások erősek, néhol már túlságosan tolakvóak is: „Álmom, az elszökött gyerek, / nem jön haza ma éjszaka már.” (...) A versek szövegtestét, a beszélő hang egységességét feltörő jelek, a Mást, a Másikat megidéző macskakörmök tipográfiai jelezései ennek a belső, poétikai természetű keresésnek. Ezért is van az, hogy aki beszél, nem válik ismerőssé a versek során keresztül haladva sem. (...) Ez a nagyon erős, kiforrott hangon megszólaló első kötet is érint a modern költészet mítoszát. (...) Hogy a név végül is fellelhető: “… de ha elbújok, ne keresd a nyomom, / ha elszökök, ne gyere utánam, / csak mondd ki egyszer az összes / nevem, mert én egyre / sem emlékszem már.” (Az összes nevem, 19 oldal) (...) Finoman és mívesen használja a rájátszást más versek, szövegek, poétikák jeleire. Ez a finomság inkább már nem is magát a felidézett szöveghelyet kívánja az olvasó emlékezetébe idézni, hanem annak a tovahaladó visszhangját. Ez a visszahangzó nyom a jelentések emlékezete lesz már csupán, és rájátszásai pedig az allegória újraértelmezett használata: „Most még – ezt a szünetet kihasználva / – hazaszökhet az Aránytalanul Nagy / Szavaktól (ami végül is én vagyok)…” (Most még hazaszökhetsz, 13 oldal) A költészet mítoszától, amely a magyar irodalmat mélyen áthatja, ez a könyv nagyon cizelláltan és eszélyesen tart távolságot. De jól ismeri és elveti. Egy új költészetfelfogás jelei körvonalazódnak ezekben a nagyon míves és tudatos versekben. A régit idéző jelei. - írja Borbély Szilárd.[8]
Művei [szerkesztés]
Önálló verseskötetei:
- Az összes nevem (Széphalom Könyvműhely, 2007.)
- Elromlani milyen (Kalligram, 2009.)
- A felesleges part (Magvető, 2011.)
Antológiák:
- Az év versei 2007 (Magyar Napló Kiadó, 2007.),
- Egészrész (JAK-L’Harmattan, 2007.)
- Telep antológia (Scolar, 2009.)
Kritikák [szerkesztés]
Az Elromlani milyenről:
- Bán Zoltán András: Tapintatos depresszió, litera.hu, 2009 június 4.[9]
- Krupp József: Az elromlás virágai, Élet és Irodalom, 2009/23. (2009. június 5.)
- Rácz Péter: Ex libris, Élet és Irodalom, 2009/30. (2009. július 24.)
- Nagy Bernadett: Ez a ház nem otthon, Műút, 2009/15[10]
Az összes nevemről:
- Pollágh Péter: Több csupornyi szép, Litera (2006. március 16.)
- Pálffy András Gergely: Lassú karcsapások, Kistangó
- Bajtai András: Szív alakú céltáblára lőni, Kilincs, 2006/2-3.
- Borbély Szilárd: Ex Libris, Élet és Irodalom, 50. évf. 24. szám (2006. június 16.)
- Nemes Z. Márió: Krusovszky Dénes – Az összes nevem, Szépirodalmi Figyelő, 2006/5.
- Szivák-Tóth Viktor: Közel s távol – Krusovszky Dénesről, Maktár, 2006/2.
- Lackfi János: Nyitva, Forrás, 2007/4.
- Borbély Szilárd: Az idéző jelek és Krusovszky Dénes, Litera (2007. április 1.)
- Hegyi Gábor: „Három költő előtt borul le.”, Beszélő, 2008/2.
Források és jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Krusovszky önéletrajzi jegyzete
- ^ a b Krusovszky saját lapja a Szépírók Társaságának honlapján
- ↑ [ A Telep csoport Wikipédia szócikke]
- ↑ Kalligram folyóirat honlapja
- ↑ Irodalmi Jelen online oldala
- ↑ [Ex Symposion folyóirat – Piknik a Telepen, 2007./63]
- ↑ A József Attila Kör tagjainak névsora
- ↑ Részletek a Literán közétett írásból, Borbály Szilárd írása
- ↑ Bán Zoltán András: Tapintatos depresszió, litera.hu, 2009 június 4.
- ↑ Nagy Bernadett: Ez a ház nem otthon, Műút, 2009/15
