Törőcsik Mari
| Törőcsik Mari a Nemzet Színésze |
|
 |
|
| A Körhinta c. filmben, 1956 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Törőcsik Marián[1] |
| Született |  Pély1935. november 23. (77 éves) |
| Származás | magyar |
| Házastárs | Bodrogi Gyula (elvált) Maár Gyula |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1954–napjainkig |
| Híres szerepei | Pataki Mari Körhinta |
| Díjai | |
| Kossuth-díjak | |
| 1973, 1999 | |
| Jászai Mari-díj | |
| 1964, 1969 | |
| Kiváló művész | |
| 1977 | |
| Érdemes művész | |
| 1971 | |
|
|
|
| IMDb-adatlap | |
| PORT.hu-adatlap | |
Törőcsik Mari (Pély, 1935. november 23. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt. Születési neve Törőcsik Marián. Ehelyett a Törőcsik Mariann nevet használta, de Fábri Zoltán kérése után, Krencsey Marianne javaslatára „Mari” lett, hogy a nézők könnyebben megjegyezzék a nevét és hogy ne keverjék őket össze. (Krencsey Marianne-nal 1957-től kezdve több filmben játszottak együtt). 1958 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott. Színházi kiugrására 1968-ig kellett várni. Ekkor mutatta be a Katona József Színház (akkor a Nemzeti kamaraszínháza) Zorin, Varsói melódia című darabját. A kétszemélyes játékot Iglódi István rendezte, a játszótárs Sztankay István volt. Igazi színházi revelációt jelentett mind a "nagyérdemű", mind a szakma körében[2].
1979 és 1980 között ő volt a győri Kisfaludy Színház (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház) művészeti vezetője. Ezután 1980 és 1990 között a Mafilm színtársulatának, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színháznak volt a tagja. A Művész Színház után 1993–1994-ben ő volt a Thália Színház igazgatója. Több alkalommal vendégszerepelt a budapesti Katona József Színházban.
1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke volt. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított. 2002 óta újra a Nemzeti Színház tagja.
Első házassága adminisztratív funkciójú volt, mindössze három hétig tartott. Második férje Bodrogi Gyula, harmadik férje Maár Gyula rendező.
2008. október 14-én, kedden délelőtt egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, szíve pedig megállt, kómába esett. Sikerült újraindítani vérkeringését és a szívműködését, és mélykómában altatni. Azonnal átszállították a Kútvölgyi úti kórházba, ahol Dr. Iványi docens vezetésével napokig küzdöttek az életéért. Gépek segítették szervezetének működését. A szinte általános orvosi vélemény ellenére, csodával határos módon tudata, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért. Emberfeletti akarat- és életerővel a művésznő gyógyulni kezdett. A 2009-es Filmszemle megnyitóján meghatóan mondta: „Nagyon messziről jövök. De visszajöttem!” Akaraterejére jellemző, hogy erős dohányos létére az eset után abba tudta hagyni a dohányzást.
2011-ben róla nevezték el Nagytálya település faluházát.[3]
Filmszerepei [szerkesztés]
-
Othello Gyulaházán. Partnerei: Egri István és Szigeti (Schwetz) András. Rendező: Zsurzs Éva, 1966
-
Othello Gyulaházán 1966. Partnere: Szigeti (Schwetz) András.
-
Krencsey Mariann és Törőcsik Mari a Két vallomás című filmben, 1957
-
Szamárköhögés, 1987. Partnerei: Hernádi Judit és Garas Dezső
_Andr%C3%A1sr_T%C3%B6r%C5%91csik_Mari.JPG&filetimestamp=20100222212326)
_Andr%C3%A1s_3.JPG&filetimestamp=20090718221323)
|
|
|
Fontosabb színházi szerepei [szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 128.Az archívum 212 képén szerepel a művésznő[4]
|
|
Díjai és kitüntetései [szerkesztés]
Életműdíjak: Sorrento 1971; Karlovy Vary 1978; Cannes Mandragora-díj 1983; Magyar Filmszemle 1994; Trencsén-Tepplitzi Nemzetközi Art Filmfesztivál 1998, Várna 2000, VOXCar-díj 2004; Színházi Kritikusok Céhe 2011, * Arany Medál-díj 2011. [7] Erdélyi Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) 2012.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Helyi Téma, 2012. aug. 1., 4. oldal: „Hogyan lett Mariánból Mari?”
- ↑ A Virgilia beszélgetése Törőcsik Marival
- ↑ Törőcsik Mariról nevezték el a nagytályai fakuházat. TV Eger, 2011. augusztus 22. (Hozzáférés: 2011. december 16.)
- ↑ 2011. március 14.-i lekérdezés
- ↑ Betegsége után az első premierje. Kaposvári Csiky Gergely Színház, rendező: Anatolij Vasziljev. A bemutató időpontja: 2009. október 24.
- Ibsen Peer Gynt, Aase anyó
- Tábori György: Mein Kampf Halál asszony Budapest Nemzeti Színház Halál Asszony Rendező: Rába Rolland
- Moliere: Fösvény, Frosine Nemzeti Színház, Rendező Rába Rolland
- ↑ http://www.nemzetiszinhaz.hu/torocsik_mari_pely_es_budapest_diszpolgara/
- ↑ Premierfilm.hu/Simon Kornél kapta az Arany Medál-díjat idén 2011. december 14.
Források [szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
További információk [szerkesztés]
- És Pilinszkybe miért nem szeretett bele? (az Index interjúja, 2007. december 14.)
- Színházi Adattár [1]
- További információ a Magyar hírességek adatbázisában (Velvet.hu)
- Női szerepekről Törőcsik Marival - interjú
- PORT.HU
- Beteglátogatóban Törőcsik Marinál
|
||||||||||||||
|
||||||||
