Peer Gynt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Peer Gynt Henrik Ibsen ötfelvonásos drámai költeménye, Ibsen 1867-ben írta meg. A 20. század folyamán a Peer Gynt lett Ibsen egyik legismertebb műve. Magyar fordításban először 1903-ban adták ki. Edvard Grieg írt hozzá széles körben ismertté vált zenét.

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Åse, özvegy parasztasszony
  • Peer Gynt, a fia
  • Két vénasszony, zsákokkal
  • Aslak, kovács
  • Menyegzői vendégek, násznagy, hegedűs stb.
  • Jövevény házaspár
  • Solvejg, Helga, a lányaik
  • A haegstadi gazda
  • Ingrid, a lánya
  • A vőlegény és szülei
  • Három pásztorlány
  • Zöldruhás nő
  • Dovre papa
  • Udvari manók, törpék, koboldok
  • Manófiúk, manólányok, manóbanyák stb.
  • Csúnya fiú, hang a sötétben, madárrikoltás
  • Kari, béresasszony
  • Master Cotton, Monsieur Ballon, von Eberkopf, Trumpeterstråle, utazók
  • Tolvaj és orgazda
  • Anitra, egy beduin törzsfőnök leánya
  • Arabok, rabszolganők, táncoló lányok stb.
  • Memnon-szobor (éneklő)
  • Szfinx (néma)
  • Begriffenfeldt, professzor, dr. phil., a kairói bolondokháza igazgatója
  • Huhu, malabár nyelvújító
  • Fellah, aki múmiát cipel
  • Husszein, egy keleti ország minisztere
  • Őrültek, ápolók
  • Norvég hajóskapitány és legénysége
  • Idegen utas
  • Pap, halottas menet, bíró, gomböntő, sovány ember

A cselekmény dióhéjban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Henrik Klausen mint Peer Gynt a dráma bemutatóján

Peer Gynt egy lecsúszott család sarja. Apja, Jon Gynt fényűző életet élt, amíg el nem tékozolta a család teljes vagyonát, és végül elhagyta feleségét, Åsét és fiát, Peert. Åse abban reménykedik, Peer újrateremti a család vagyonát és jó hírnevét, de hamar kiderül, hogy erre alkalmatlan: Peer a mesék világában él, ezeket átkölti úgy, mintha vele történtek volna meg. Ezért a legtöbben megvetik.

A dráma elején Peer Gynt épp egy rénszarvas-vadászatról szóló norvég népmesét mesél el anyjának úgy, mintha ő lett volna a főszereplő. Anyja, miután rájön, hogy hallotta már a történetet, leszidja Peert ezért, valamint azért is, mert elszalasztotta a lehetőséget, hogy feleségül vegye Ingridet, a környék leggazdagabb birtokosának lányát. Peer ezután a másnapra tervezett esküvő színhelyére indul. Åse ebben meg szeretné akadályozni, de Peer felteszi egy malomtetőre.

Az esküvőn Peert kinevetik, összebeszélnek a háta mögött, főleg Aslak, a kovács, akivel régebben összeverekedett már egyszer Peer. Az esküvő helyszínén Peer megismeri a jövevény házaspárt és lányaikat, Solvejget és Helgát. Felkéri táncra Solvejget, de a lány fél tőle, ezért visszautasítja. Peer Gynt inni kezd, majd meghallja, hogy Ingrid, a menyasszony bezárta magát szobájába, és nem hajlandó előjönni. Peer megszökik Ingriddel, és vele tölti az éjszakát, majd elzavarja, mert Solvejget szereti.

Peernek menekülnie kell, Åse és Solvejg a keresésére indulnak. Peer három parasztlánnyal találkozik, akik arra várnak, hogy manófiúk menjenek velük lefeküdni. Peer azt mondja, ő elég manó lesz hármuknak. Másnap kótyagosan, a régi fényűzésről álmodozva sziklába veri a fejét, és elájul.

A következő jelentben egy zöld ruhás nő a manók barlangjába csábítja. Peer a zöld ruhás nő kezét és Dovre apó manókirályságát kéri, de Dovre apó feltételeket támaszt. Peernek alkalmazkodnia kell a manóléthez, tehénlepényt és bikasört kell innia, farkat kötnie, és az emberek mottója: "ember, légy önmagad!" helyett a manóké szerint: "manó, légy magadnak elég!" kell élnie. De amikor a manók bele akarnak metszeni a szemébe, hogy látását is megváltoztassák, megijed, hogy innen már nem lesz visszaút, és nagy küzdelmek árán elmenekül.

A következő jelenetben a sötétben a nagy Görbével találkozik, aki azt mondja neki: "kerülj kívül". Peer Gynt megpróbál áttörni, de nem tudja legyőzni a Görbét, aki tétlenül nézi Peer viaskodását. Peer már összerogy, de Solvejg megmenti: amikor a Görbe már majdnem elkapja Peert, harangkongás és zsoltárének hallatszik fel, és a Görbe semmivé foszlik, mert Peer túl erős volt: nők álltak mögötte.

Felébredvén Peer Helgával és Solvejggel találkozik. A lányok félnek tőle, Solvejg elmenekül. Utána fut Helga is, akivel Peer egy ezüstgombot küld Solvejgnek.

Peer Gynt ezután számkivetettként az erdőben kunyhót épít magának. Solvejg családját otthagyva Peerhez akar költözni, de ekkor megjelenik a zöld ruhás nő Peer sánta állítólagos fiával, aki csupán Peer vágyai miatt született, és a részét követeli. Peer megijed, és elmenekül.

Épp hazaér anyja halála előtt. Most Peer mesél anyjának úgy, ahogy kiskorában anyja mesélt neki. Åsét a mesében rénszarvas viszi a mennyországba. Åse a mese végére meghal. Peer Gynt messzi útra indul.

Ezután sikeres üzletemberként láthatjuk Peert, aki a görög szabadságharcban a pénz oltárán az elveket feláldozva az erősebb törököknek kíván segíteni. Társai ezt hallva átveszik a hajón a hatalmat, Peer egyedül marad a marokkói partokon. A császár mások által ellopott lován és ruhájában prófétaként érkezik egy arab törzshöz. Anitrát, a törzsfőnök lányát szeretné megszerezni magának, de az a kincseivel elmenekül.

Peer történésznek áll, hallja a Memnon-szobrot énekelni. Megismerkedik a néma Szfinx mögül előbújú Begriffenfelddel, a kairói bolondokháza igazgatójával, aki szerint az abszolút ész az előző napon este 11-kor kiszenvedett, és mostantól a bolondok lettek az új ész szerint az épeszűek és fordítva. Peert császárként üdvözlik, az önmagukba zárt ének császáraként. Peer összeroskadva "minden bolondok gyámolítójának" segítségét kéri.

Peer ezután hazautazik, de útközben hajótörést szenved. Hogy saját életét megmentse, megöl egy szakácsot. Találkozik az idegen utassal, aki meg szeretné venni a holttestét tudományos célból: hogy kiderítse, hol van az emberben az álmok székhelye.

Pont egy temetésre ér haza, egy férfit temetnek, aki fiatalkorában egy sarlóval levágta egy ujját, hogy ne sorozzák be. Ennek annak idején Peer Gynt is szemtanúja volt. A közösség által megvetetten és számos csapást elszenvedve a férfi mindenkitől távol a családjáért dolgozott, a pap szerint a túlvilágon értékelni fogják, hogy végig önmaga volt.

Peer Gynt meglátja a kunyhójukban éneklő Solvejget, és rettegve elfut. A tűzvész pusztította erdőben gyalogolva gombolyagok akadnak útjába, melyek az ő el nem gondolt gondolatai. Falevelek hullanak, a rejtvények, amiket megfejthetett volna, de nem tette. A levegőben az el nem dalolt dalai susognak, az ágakról a ki nem omlott könnyei záporoznak harmatcseppekként. A tört fűszálak, Peer meg nem alkotott művei azzal fenyegetőznek, a végítéletkor Peerre olvassák vétkét. Peer ezután messziről meghallja Åse hangját, aki arra panaszkodik, Peer rossz kocsis volt, nem sikerült a kastélyba szállítania anyját. Peer ismét elfut.

Találkozik a Gomböntővel, aki azt mondja, Peer nem volt sem elég jó, sem elég gonosz, ezért nem juthat sem a mennybe, sem a pokolba. Nem volt önmaga, ezért olyan, mint a fületlen gomb: mivel az Úr nem pazarol, újra kell önteni. Peer kölcsön kéri magát, megpróbálja bebizonyítani, hogy igenis önmaga volt.

A lecsúszott Dovre apót hívja tanúnak, aki megtagadja a tanúskodást: azt mondja, miközben menekült, Peer füle mögé vésték a manók jelszavát, és Peer Gynt azóta is eszerint élt, manóbb volt a manónál. Peer eztán a Sovánnyal (valószínűleg a sátánnal) találkozik, és bebocsáttatást kér a pokolba, hogy elkerülje az öntőkanalat, de nem sikerül bebizonyítania, hogy eléggé bűnös.

Peer kétségbe esik, de ismét meghallja az éneklő Solvejget, és erőt véve magán most nem kerül, hanem egyenesen hazatér, Solvejgtől remélve, hogy ő kikiáltja a bűnlajstromát. Solvejg azt mondja, Peernek nincs semmi vétke. Peer megkéri Solvejget, fejtse meg a titkot: hol élt Peer, ahogy Isten agyában megszületett, Isten tervének bélyegével. Solvejg azt válaszolja, az ő hitében, reményében, szeretetében. Peer anyjának hívja Solvejget, és arra kéri, rejtse el őt magában. A nap felragyog, Solvejg altatódalt énekel. A Gomböntő azt mondja, az utolsó keresztútnál várja Peert, egyelőre nem mondhat többet. Solvejg még hangosabban énekel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]