Molnár Piroska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molnár Piroska
Életrajzi adatok
Született 1945október 1. (69 éves)
Ózd
Házastársa Eötvös Péter (h. 1968–?)
Gyermekei Eötvös György (1969–1995)
Pályafutása
Aktív évek 1966–
Híres szerepei Inken
Naplemente előtt
Anya
Indul a bakterház
Aranka
Csinibaba
Elvira
Munkaügyek
Díjai
Kossuth-díj 1995
Jászai Mari-díj 1977
Kiváló művész 1990
Érdemes művész 1981

Molnár Piroska az IMDb-n

Molnár Piroska (Ózd, 1945. október 1. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Eötvös Péter zeneszerző volt felesége.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei: Molnár József és Andrássi Viktória.[1] Édesapja nem tért haza a szovjet fogságból, egyedül maradt édesanyja vissza szeretett volna térni Erdélybe, de ekkor már lezárták a határokat. Kunágotán telepedtek le, meghatározó gyermekkori élményei ehhez a településhez kötik. A mama tanácsára (tanuljon szakmát) Szegeden közgazdasági technikumban érettségizett.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban végzett (eközben fellépett az 1966-os Táncdalfesztiválon), ezt követően a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1971-ig volt tag. 1971 és 1978 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. 1978-tól 1982-ig a Nemzeti Színházhoz köti szerződés. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1984-től, 18 éven át ismét a kaposvári társulatot erősíti. 2002 és 2013 között a Nemzeti Színház tagja. 2013-tól a Thália Színház tagja.

Rendszeresen fellépője az 1982-ben alapított Kőszegi Várszínház bemutatóinak.

A prózai szerepek mellett, kivételes énekhangjával számos zenés darab főszereplője. Ezek közül kiemelkedik a Mohácsi János által rendezett „eredeti” Csárdáskirálynő Ceciliája.[2] Szívszorító, életre szóló élmény az Ármány és szerelem záróképében általa előadott Mahler-féle Gyermekgyászdal. Kurtág György kortárs zeneszerző kérésére, unszolására elvállalta a Beckett-töredékekre írott darabjában – What is the Word (Op. 30) – való közreműködést, 2008-ban. Az előadás bemutatója a Zeneakadémián volt, amelyet számos külföldi (Salzburg, Berlin, Zürich) fellépés is követett.[3]. Eötvös Péter, Vocal Works című Cd-jén, a Mese című darab közreműködője[4] volt.

2005 óta az Aase-díj kuratóriumának tagja.

2010-ben Nagymama-díjat alapított a legígéretesebb kaposvári fiatal női és férfi színész számára, amelyet évente ítélnek oda és 100-100 ezer Ft jelképes díjjal jár. Az elismerést minden évben Csiky Gergely születésnapján, december 8-án (először 2011-ben) adják át.

2011-ben Komlós Juci helyére a Nemzet Színészévé választották.[5]

2011 őszétől a m1 IrReality Show-jának, a Munkaügyeknek a főszereplője, ahol Sipeki Elvirát, a Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjét alakítja.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A férje volt Eötvös Péter zeneszerző 1968-tól, de később elváltak,[6] és egy közös gyermekük született 1969-ben, Eötvös György, aki 1995-ben elhunyt.[7][1][8]

Fontosabb szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-204; rendező-5. (A platform adatai szerint, Molnár Piroska a legtöbb regisztrált bemutatóval rendelkező színésznő.) Ugyanitt negyven színházi fotón is látható.[Mj. 1]

Rendezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szevasz, Vera (1967)
  • A völgy (1967)
  • Ünnepnapok (1967)
  • Elsietett házasság (1968)
  • Az utolsó kör (1968)
  • Az idő ablakai (1969)
  • Hangyaboly (1971)
  • Makra (1972)
  • Harmadik nekifutás (1973)
  • Azonosítás (1975)
  • Utolsó padban (1975)
  • Árvácska (1976)
  • A kétfenekű dob (1977)
  • Fogjuk meg és vigyétek (1978)
  • Veszélyes játékok (1979)
  • Indul a bakterház (1980)
  • A mérkőzés (1981)
  • Sértés (1982)
  • Idő van (1985)
  • Laura (1986)
  • Kiáltás és kiáltás (1987)
  • Tutajosok I-II. (1989)
  • A távollét hercege (1991)
  • Sose halunk meg (1993)
  • Jó éjt, királyfi! (1994)
  • A pártütők (1994)
  • Ébredés (1995)

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ősbemutató (1974)
  • Az utolsó padban (1975)
  • A zöldköves gyűrű (1977)
  • Indul a bakterház (1980)
  • Luxus eljárás (1981)
  • Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
  • Petőfi 1-6. (1982)
  • A falu jegyzője 1-6. 1986)
  • A pacsirta (1987)
  • Groteszk (1989)
  • Isten madárkái (1994)
  • Éretlenek (1995)
  • Cigánytörvény (1997)
  • Koldus és királyfi (2000)
  • Mai mesék: Lucy (2000)
  • Kisváros (2000)
  • Capitaly (2002)
  • Az igazi halál (2007)
  • Munkaügyek – IrReality Show (2012)

Szinkron[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Film szinkronszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cím Év Szerep A szinkronizált színész
Tortúra 1990 Annie Wilkes Kathy Bates

Cd-k és hangoskönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
  • Szabó Magda: Freskó
  • Ronald Dahl: Meghökkentő mesék
  • Füves könyv
  • Seherezádé - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • Szindbád kalandjai - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi 1-2
  • Aladdin és a csodalámpa - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • Az ébenfa ló - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • Hasszán - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • Ali baba és a negyven rabló - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • A két testvér - Grimm mesék
  • Piroska és a farkas - Grimm mesék
  • Hamupipőke - Grimm mesék
  • A farkas és a hét kecskegida - Grimm mesék
  • A brémai muzsikusok - Grimm mesék
  • Csipkerózsika - Grimm mesék
  • Hófehérke - Grimm mesék
  • A hókirálynő - Andersen legszebb meséi
  • A kis hableány - Andersen legszebb meséi
  • A rút kiskacsa - Andersen legszebb meséi
  • A kiskakas gyémánt félkrajcárja - népmesék
  • Kacor király - népmesék
  • Az égig érő fa - népmesék
  • Lúdas Matyi - népmesék
  • Kismalac és a farkasok - népmesék

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek róla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mihályi Gábor: Kaposvár-jelenség
  • Lőrincz Sándor: Molnár Piroska
  • Vámos Miklós: 135 lehetetlen történet

Hang és kép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2014. június 20-i lekérdezés.
  2. A bemutató időpontja: 1970. november 8.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b A Halhatatlanok Társulata/Örökös Tagság/Molnár Piroska (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  2. Cecilia áriája (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  3. Mozgóvilág Online 2009. december (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  4. Café Momus (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  5. A Nemzet Színésze – Kőszegi Várszínház (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  6. Mozgóvilág Online/Váradi Júlia: „Mint a cirkuszi ló, ha pattog az ostor”, 39. évf., 2009. december (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  7. Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 1, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 443, 1999.
  8. Egy tv interjúban azt nyilatkozta, hogy fia meghalt, a Heti Válaszban pedig azt állította: „Valóban nincs unokám és gyerekem;”, lásd Heti Válasz.hu/Halász Csilla: A Nagymama díja, 2011. február 28. (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  9. Molnár Piroska díjat nyert a Cottbusi Nemzetközi Filmfesztiválon. www.ma.hu (2014. nov. 10.) Hozzáférés: 2014. nov. 10.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]