Molnár Piroska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molnár Piroska
Életrajzi adatok
Született 1945október 1. (69 éves)
Ózd
Házastársa Eötvös Péter (h. 1968–?)
Gyermekei Eötvös György (1969-1995)
Pályafutása
Aktív évek 1966–
Híres szerepei Inken
Naplemente előtt
Anya
Indul a bakterház
Aranka
Csinibaba
Elvira
Munkaügyek
Díjai
Kossuth-díj 1995
Jászai Mari-díj 1977
Kiváló művész 1990
Érdemes művész 1981

Molnár Piroska az IMDb-n

Molnár Piroska (Ózd, 1945. október 1. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Eötvös Péter zeneszerző volt felesége.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei: Molnár József és Andrássi Viktória.[1] Édesapja nem tért haza a szovjet fogságból, egyedül maradt édesanyja vissza szeretett volna térni Erdélybe, de ekkor már lezárták a határokat. Kunágotán telepedtek le, meghatározó gyermekkori élményei ehhez a településhez kötik. A mama tanácsára (tanuljon szakmát) Szegeden közgazdasági technikumban érettségizett.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban végzett (eközben fellépett az 1966-os Táncdalfesztiválon), ezt követően a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1971-ig volt tag. 1971 és 1978 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. 1978-tól 1982-ig a Nemzeti Színházhoz köti szerződés. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1984-től, 18 éven át ismét a kaposvári társulatot erősíti. 2002 és 2013 között a Nemzeti Színház tagja. 2013-tól a Thália Színház tagja.

Rendszeresen fellépője az 1982-ben alapított Kőszegi Várszínház bemutatóinak.

A prózai szerepek mellett, számos zenés darab főszereplője is, így például a Mohácsi János által rendezett Csárdáskirálynő Ceciliája,[2] és az Ármány és szerelem, mely alakításáért 2010-ben elnyerte a színikritikusok Fővárosi Színházi Díját.[3] Kurtág György kortárs zeneszerző kérésére, unszolására elvállalta a Beckett-töredékekre írott darabjában – What is the Word (Op. 30) – való közreműködést, 2008-ban. Az előadás bemutatója a Zeneakadémián volt, amelyet számos külföldi (Salzburg, Berlin, Zürich) fellépés is követett.[4]. Eötvös Péter, Vocal Works című Cd-jén, a Mese című darab közreműködője[5] volt.

2005 óta az Aase-díj kuratóriumának tagja.

2010-ben Nagymama-díjat alapított a legígéretesebb kaposvári fiatal női és férfi színész számára, amelyet évente ítélnek oda és 100-100 ezer Ft jelképes díjjal jár. Az elismerést minden évben Csiky Gergely születésnapján, december 8-án (először 2011-ben) adják át.

2011-ben Komlós Juci helyére a Nemzet Színészévé választották.[6]

2011 őszétől a m1 IrReality Show-jának, a Munkaügyeknek a főszereplője, ahol Sipeki Elvirát, a Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjét alakítja.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A férje volt Eötvös Péter zeneszerző 1968-tól, de később elváltak,[7] és egy közös gyermekük született 1969-ben, Eötvös György, aki 1995-ben elhunyt.[8][1][9]

Fontosabb szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-204; rendező-5. (A platform adatai szerint, Molnár Piroska a legtöbb regisztrált bemutatóval rendelkező színésznő.) Ugyanitt negyven színházi fotón is látható.[Mj. 1]

Rendezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szevasz, Vera (1967)
  • A völgy (1967)
  • Ünnepnapok (1967)
  • Elsietett házasság (1968)
  • Az utolsó kör (1968)
  • Az idő ablakai (1969)
  • Hangyaboly (1971)
  • Makra (1972)
  • Harmadik nekifutás (1973)
  • Azonosítás (1975)
  • Utolsó padban (1975)
  • Árvácska (1976)
  • A kétfenekű dob (1977)
  • Fogjuk meg és vigyétek (1978)
  • Veszélyes játékok (1979)
  • Indul a bakterház (1980)
  • A mérkőzés (1981)
  • Sértés (1982)
  • Idő van (1985)
  • Laura (1986)
  • Kiáltás és kiáltás (1987)
  • Tutajosok I-II. (1989)
  • A távollét hercege (1991)
  • Sose halunk meg (1993)
  • Jó éjt, királyfi! (1994)
  • A pártütők (1994)
  • Ébredés (1995)
  • Szamba (1996)
  • Csinibaba (1997)
  • Ámbár tanár úr (1998)

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ősbemutató (1974)
  • Az utolsó padban (1975)
  • A zöldköves gyűrű (1977)
  • Indul a bakterház (1980)
  • Luxus eljárás (1981)
  • Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
  • Petőfi 1-6. (1982)
  • A falu jegyzője 1-6. 1986)
  • A pacsirta (1987)
  • Groteszk (1989)
  • Isten madárkái (1994)
  • Éretlenek (1995)
  • Cigánytörvény (1997)
  • Koldus és királyfi (2000)
  • Mai mesék: Lucy (2000)
  • Kisváros (2000)
  • Capitaly (2002)
  • Az igazi halál (2007)
  • Munkaügyek – IrReality Show (2012)
  • Esküvőtől a válóperig (2013)
  • A tanú (2014)
  • Kincsem (2014)

Szinkron[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Film szinkronszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cím Év Szerep A szinkronizált színész
Tortúra 1990 Annie Wilkes Kathy Bates

Cd-k és hangoskönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő
  • Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
  • Szabó Magda: Freskó
  • Ronald Dahl: Meghökkentő mesék
  • Füves könyv
  • Seherezádé - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • Szindbád kalandjai - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi 1-2
  • Aladdin és a csodalámpa - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • Az ébenfa ló - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • Hasszán - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • Ali baba és a negyven rabló - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • A két testvér - Grimm mesék
  • Piroska és a farkas - Grimm mesék
  • Hamupipőke - Grimm mesék
  • A farkas és a hét kecskegida - Grimm mesék
  • A brémai muzsikusok - Grimm mesék
  • Csipkerózsika - Grimm mesék
  • Hófehérke - Grimm mesék
  • A hókirálynő - Andersen legszebb meséi
  • A kis hableány - Andersen legszebb meséi
  • A rút kiskacsa - Andersen legszebb meséi
  • A kiskakas gyémánt félkrajcárja - népmesék
  • Kacor király - népmesék
  • Az égig érő fa - népmesék
  • Lúdas Matyi - népmesék
  • Kismalac és a farkasok - népmesék

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek róla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mihályi Gábor: Kaposvár-jelenség
  • Lőrincz Sándor: Molnár Piroska
  • Vámos Miklós: 135 lehetetlen történet

Hang és kép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2014. június 20-i lekérdezés.
  2. A bemutató időpontja: 1970. november 8.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b A Halhatatlanok Társulata/Örökös Tagság/Molnár Piroska (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  2. A kaposvári Csiky Gergely Színház YouTube csatornája A csárdáskirálynő - A kaposvári Csiky Gergely Színház archívuma - 2011. december 27.
  3. Színházi Kritikusok Céhe színikritikusok díja 2009/2010 - 2010. szeptember
  4. „Mint a cirkuszi ló, ha pattog az ostor” – Molnár Piroskával beszélget Váradi Júlia, Mozgóvilág Online - 2009. december (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  5. Csont András: Hangok Eötvöse, Café Momus - 2001. március 19.
  6. A Nemzet Színésze – Kőszegi Várszínház (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  7. Mozgóvilág Online/Váradi Júlia: „Mint a cirkuszi ló, ha pattog az ostor”, 39. évf., 2009. december (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  8. Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 1, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 443, 1999.
  9. Egy tv interjúban azt nyilatkozta, hogy fia meghalt, a Heti Válaszban pedig azt állította: „Valóban nincs unokám és gyerekem;”, lásd Heti Válasz.hu/Halász Csilla: A Nagymama díja, 2011. február 28. (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  10. Molnár Piroska díjat nyert a Cottbusi Nemzetközi Filmfesztiválon. www.ma.hu (2014. nov. 10.) Hozzáférés: 2014. nov. 10.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]