Garas Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garas Dezső
a Nemzet Színésze
Garas Dezső 2011 MTV Záróra.jpg
Az MTV „Záróra” c. műsorában, 2011/12.
Életrajzi adatok
Születési név Grósz Dezső
Született magyar 1919-1946 Budapest
1934. december 9.
Elhunyt magyar Budapest
2011. december 30. (77 évesen)
Házastárs Böszörményi Nagy Ágnes
Pályafutása
Aktív évek 19542011
Híres szerepei Minarik Ede, mosodás (Régi idők focija)
Stók Ede (Ripacsok)
Kőnig tanár úr (Abigél)

IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

Garas Dezső, Grósz Dezső (Budapest, Józsefváros, 1934. december 9.Budapest, 2011. december 30.[1]) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

Grósz Lajos lókereskedő és Sirger Ilona gyermekeként született. Saját bevallása szerint "szerelemgyerek" volt, mivel édesapja zsidó vallású volt, édesanyja pedig régi, főpapi taggal is büszkélkedő katolikus családból származott. A szülők megegyezése szerint Dezső fiuk apja vallását kapta, csak a holokauszt kezdetén keresztelkedett ki. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult 1953-tól 1957-ig, majd a Nemzeti Színház szerződtette. 1965-től 1976-ig a Madách Színház tagja volt, majd egy évadot a 25. Színházban töltött. 1977-től 1980-ig a Mafilm munkatársa, majd 10 évig a Népszínház tagja. 1990-ig a Magyar Színházművészeti Szövetség tagja volt. 1990-1993 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja, majd két évadig a Művész Színház vendégművészeként játszott. 1993-tól 2003-ig szabadfoglalkozású színész volt. 1999 és 2002 között a budapesti Katona József Színházban játszott. 2003-ban egy évadra a Vígszínház tagja lett. 2004-től 2011. december 30-án bekövetkezett haláláig a Nemzeti Színház művésze volt. Szerepei utóéletéről saját maga gondoskodott.

Első színpadi rendezése 1982-ben vendég rendezőként volt a Józsefvárosi Színházban. Eduardo De Filippo: Ezek a kísértetek című darabját rendezte[2]. Filmen először a Makk Károly rendezésében 1954-ben készült Liliomfiban játszott, az ifjú Schnaps-ot alakította. Utolsó filmes szerepe Frici megformálása volt a 2011-ben készült Világjobbítók című tévéfilmben. 2011 decemberében jelentette be, hogy visszavonul a színpadtól, ám döntését a nyilvánosság elé nem hozták. A Nemzeti Színházban utolsó előadása 2011. december 20-án volt, amikor Törőcsik Mari kérésére még eljátszotta az apa szerepét Fejes Endre–Presser Gábor Jó estét nyár, jó estét szerelem című darabjában[3]. Munkássága során leginspirálóbb partnereinek Darvas Ivánt, Kern Andrást, Kútvölgyi Erzsébetet és Törőcsik Marit tartotta. Törőcsik Marihoz fűződő barátsága egész pályafutása során végigkísérte, először 1953-ban léptek együtt színpadra a Nemzeti Színházban.[4]

[szerkesztés] Családja

Fia: Garas Dániel operatőr (1973), lánya: Garas Klára gyártásvezető (1983), menye: Balla Eszter színésznő (1980), unokája: Emma (2008)[5]

[szerkesztés] Halála

Utolsó napjait családtagjaival töltötte, bízott a felépülésben.[6] Garas Dezső hosszú vesebetegség után 2011. december 30-án elhunyt, 77 éves korában, álmában érte a halál. A Nemzeti Színház saját halottjának tekinti.[1]

2012. január 11-én, a Farkasréti temetőben búcsúztak tőle családtagjai, pálya- és alkotótársai, barátai és a hőn szeretett „publikum”, a nézők százai. A ravatalnál Réthelyi Miklós, Alföldi Róbert, Törőcsik Mari és Sándor Pál emlékezett az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb magyar művészére.[7] A sírnál Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az alapítvány képviseletében búcsúzott.

A Művész Parcellában Várkonyi Zoltán, Bubik István, Lengyel Balázs és Iglódi István szomszédságában talált végső nyugalomra.

[szerkesztés] Emlékezete

2012. március 25 -én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. Évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél

A Nemzeti Színháznál

[szerkesztés] Díjai, kitüntetései

[szerkesztés] Színházi szerepei

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-110, rendező-17. Ugyanitt száz színházi fotón is látható.[8]

[szerkesztés] Rendezései

  • Madách Imre: Az ember tragédiája (bábszínházi adaptáció)
  • Fejes Endre: Vonó Ignác
  • Molnár Ferenc: Az üvegcipő
  • Molière: Dandin György, vagy a megcsalt férj
  • Sárospataky István: Drágamama
  • Fejes Endre: Cserepes Margit házassága
  • Sárospataki István: Szemfényvesztők
  • Eduardo De Filippo: Ezek a kísértetek!
  • Jean Poiret: Őrült nők ketrece

[szerkesztés] Filmjei

[szerkesztés] Játékfilmek

  • Liliomfi (1954)
  • A csodacsatár (1956)
  • Égi madár (1957)
  • Bolond április (1957)
  • Gerolsteini kaland (1957)
  • Micsoda éjszaka (1958)
  • Razzia (1958)
  • Vasvirág (1958)
  • Kölyök (1959)
  • Csempészek (1958)
  • Bogáncs (1958)
  • Szerelem csütörtök (1959)
  • A megfelelő ember (1959)
  • Gyalog a mennyországba (1959)
  • Kard és kocka (1959)
  • Két emelet boldogság (1960)
  • Két félidő a pokolban (1961)
  • Mindenki ártatlan? (1961)
  • Áprilisi riadó (1961)
  • Egyiptomi történet (1962)
  • Meztelen diplomata (1963)
  • Az aranyfej (1963)
  • Hogy állunk fiatalember? (1963)
  • Kár a benzinért (1964)
  • Miért rosszak a magyar filmek? (1964)
  • Özvegy menyasszonyok (1964)
  • Másfél millió (1964)
  • Nem (1965)
  • Sok hűség semmiért (1966)
  • Minden kezdet nehéz (1966)
  • A beszélő köntös (1968)
  • Elsietett házasság (1968)
  • Mi lesz veled Eszterke? (1968)
  • Krebsz, az isten (1969)
  • Bűbájosok (1969)
  • A gyilkos a házban van (1970)
  • Reménykedők (1971)
  • Hahó, Öcsi! (1971)
  • Emberrablás magyar módra (1972)
  • Nápolyt látni és... (1972)
  • Hekus lettem (1972)
  • Régi idők focija (1973)
  • Végül (1973)
  • Autó (1974)
  • Legenda a nyúlpaprikásról (1975)
  • Kísértet Lublón (1976)
  • Herkulesfürdői emlék (1977)
  • Apám néhány boldog éve (1977)
  • Egyszeregy (1978)
  • Szabadíts meg a gonosztól (1978)
  • Élve vagy halva (1979)
  • Kabala (1981)
  • Ripacsok (1981)
  • Szerencsés Dániel (1982)
  • Guernica (1982)
  • Felhőjáték (1983)
  • Uramisten (1984)
  • Csak egy mozi (1985)
  • Első kétszáz évem (1985)
  • Banánhéjkeringő (1986)
  • Malom a pokolban (1986)
  • Szamárköhögés (1987)
  • Az utolsó kézirat (1987)
  • Hanussen (1988)
  • Ismeretlen ismerős (1988)
  • Mielőtt befejezi röptét a denevér... (1988)
  • A hecc (1988)
  • Miss Arizona (1988)
  • A legényanya (1989)....rendező, forgatókönyv és színész
  • Hagyjátok Robinsont! (1989)
  • A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (1992)
  • Le a fejjel! (2004)
  • Noé bárkája (2006)

[szerkesztés] Tévéfilmek

  • Legenda a vonaton (1962)
  • A helység kalapácsa (1965)
  • Jaguár (1967)
  • Mocorgó (1967)
  • Bors (1968)
  • VII. Olivér (1969)
  • Házassági évforduló (1970)
  • A Lúdláb királynő (1974)
  • A peleskei nótárius (1975)
  • Tudós nők (1975)
  • Őszi versenyek (1976)
  • Optimista tragédia (1976
  • Abigél 1-4. (1978)
  • Székács a köbön (1978)
  • Rab ember fiai (1979)
  • Akar velem játszani? (1982)
  • Bevégezetlen ragozás (1985)
  • Az eltüsszentett birodalom (1985-mesejáték)
  • Tizenötezer pengő jutalom (1985)
  • Máz (1986)
  • A három nővér (1992)
  • Így írtok ti (1994)
  • Apa győz (1997)
  • A kékszemű (1992)
  • Perlasca - Egy igaz ember története (2002)
  • Életképek - Dezső (2007)
  • Hajónapló (2009)
  • Világjobbítók (2011)

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ a b Elhunyt Garas Dezső nemzetiszinhaz.hu (Hozzáférés: 2011. december 31.)
  2. Színházi adattár
  3. Jó estét nyár, jó estét szerelem
  4. Teljesül Garas Dezső színházi végrendelete Bors online, 2012. január 02., hetfő
  5. Elhunyt Garas Dezső
  6. Garas haza akart jönni a kórházból Nők Lapja Cafe, 2012. 01. 02.
  7. Hírek.ma
  8. 2011. december 31-i lekérdezés.
  9. Utolsó bemutatója a Szombathelyi Weöres Sándor Színházban volt, 2011. január 21-én.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] További információk