Garas Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garas Dezső
Abigél 1978 Garas Dezső.jpg
Garas Dezső mint Kőnig tanár úr az Abigél című tévéfilmben (1978)
Életrajzi adatok
Születési név Grósz Dezső
Született 1934. december 9.
Budapest
Elhunyt 2011. december 30. (77 évesen)
Budapest
Házastársa Böszörményi Nagy Ágnes
Pályafutása
Aktív évek 1954–2011
Híres szerepei Minarik Ede, mosodás (Régi idők focija)
Stók Ede (Ripacsok)
Kőnig tanár úr (Abigél)
Díjai
Kossuth-díj 1988
Jászai Mari 1963, 1965
Kiváló művész 1983
Érdemes művész 1978

Garas Dezső az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Garas Dezső (születési nevén Grósz Dezső[1] ; Budapest, Józsefváros, 1934. december 9.Budapest, 2011. december 30.[2]) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első filmszerepében mint ifjú Schnaps, a Liliomfiban (1954)

Grósz Lajos lókereskedő és Sirger Ilona gyermekeként született. Saját bevallása szerint "szerelemgyerek" volt, mivel édesapja zsidó vallású volt, édesanyja pedig régi, főpapi taggal is büszkélkedő római katolikus családból származott. A szülők megegyezése szerint Dezső fiuk apja vallását kapta, csak a holokauszt kezdetén keresztelkedett ki. 1944-ben életmentő beavatkozásra volt szüksége, amikor is pszichoszomatikus okokból eredő strúmával műtötték. Az operáció után nem sokkal leállt a légzése, és csak egy éppen odaérkező orvos tudta megmenteni, aki még azt sem engedte, hogy műtőbe vigyék Garast, hanem ott, a kórteremben gégemetszést hajtott végre rajta. A beavatkozás során Garas hangszála is károsodott, ezért volt szükség hangjának folyamatos és intenzív ápolására. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult 1953-tól 1957-ig, majd a Nemzeti Színház szerződtette. 1965-től 1976-ig a Madách Színház tagja volt, majd egy évadot a 25. Színházban töltött. 1977-től 1980-ig a Mafilm munkatársa, majd 10 évig a Népszínház tagja. 1990-ig a Magyar Színházművészeti Szövetség tagja volt. 1990-1993 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja, majd két évadig a Művész Színház vendégművészeként játszott. 1993-tól 2003-ig szabadfoglalkozású színész volt. 1999 és 2002 között a budapesti Katona József Színházban játszott. 2003-ban egy évadra a Vígszínház tagja lett. 2004-től 2011. december 30-án bekövetkezett haláláig a Nemzeti Színház művésze volt. Szerepei utóéletéről saját maga gondoskodott.

Első színpadi rendezése 1982-ben vendég rendezőként volt a Józsefvárosi Színházban. Eduardo De Filippo: Ezek a kísértetek című darabját rendezte.[3] Filmen először a Makk Károly rendezésében 1954-ben készült Liliomfiban játszott, az ifjú Schnapsot alakította. Utolsó filmes szerepe Frici megformálása volt a 2011-ben készült Világjobbítók című tévéfilmben. 2011 decemberében jelentette be, hogy visszavonul a színpadtól, ám döntését a nyilvánosság elé nem hozták. A Nemzeti Színházban utolsó előadása 2011. december 20-án volt, amikor Törőcsik Mari kérésére még eljátszotta az apa szerepét Fejes Endre–Presser Gábor Jó estét nyár, jó estét szerelem című darabjában.[4] Munkássága során leginspirálóbb partnereinek Darvas Ivánt, Kern Andrást, Kútvölgyi Erzsébetet és Törőcsik Marit tartotta. Törőcsik Marihoz fűződő barátsága egész pályafutása során végigkísérte, először 1953-ban léptek együtt színpadra a Nemzeti Színházban.[5]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fia: Garas Dániel operatőr (1973), lánya: Garas Klára gyártásvezető (1983), menye: Balla Eszter színésznő (1980), unokája: Emma (2008)[6]

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Garas Dezső búcsúztatása

Utolsó napjait családtagjaival töltötte, bízott a felépülésben.[7] Garas Dezső hosszú vesebetegség után 2011. december 30-án elhunyt, 77 éves korában, álmában érte a halál. A Nemzeti Színház saját halottjának tekinti.[2]

2012. január 11-én, a Farkasréti temetőben búcsúztak tőle családtagjai, pálya- és alkotótársai, barátai és a hőn szeretett „publikum”, a nézők százai. A ravatalnál Réthelyi Miklós, Alföldi Róbert, Törőcsik Mari és Sándor Pál emlékezett az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb magyar művészére.[8] A sírnál Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az alapítvány képviseletében búcsúzott.

A Művész Parcellában Várkonyi Zoltán, Bubik István, Lengyel Balázs és Iglódi István szomszédságában talált végső nyugalomra.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti Színháznál

Színházi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-110, rendező-17. Ugyanitt száz színházi fotón is látható.[Mj. 1]

Rendezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Madách Imre: Az ember tragédiája (bábszínházi adaptáció)
  • Fejes Endre: Vonó Ignác
  • Molnár Ferenc: Az üvegcipő
  • Molière: Dandin György, vagy a megcsalt férj
  • Sárospataky István: Drágamama
  • Fejes Endre: Cserepes Margit házassága
  • Sárospataki István: Szemfényvesztők
  • Eduardo De Filippo: Ezek a kísértetek!
  • Jean Poiret: Őrült nők ketrece

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Liliomfi (1954)
  • A csodacsatár (1956)
  • Égi madár (1957)
  • Bolond április (1957)
  • Gerolsteini kaland (1957)
  • Micsoda éjszaka (1958)
  • Razzia (1958)
  • Vasvirág (1958)
  • Kölyök (1959)
  • Csempészek (1958)
  • Bogáncs (1958)
  • Szerelem csütörtök (1959)
  • A megfelelő ember (1959)
  • Gyalog a mennyországba (1959)
  • Kard és kocka (1959)
  • Két emelet boldogság (1960)
  • Két félidő a pokolban (1961)
  • Mindenki ártatlan? (1961)
  • Áprilisi riadó (1961)
  • Egyiptomi történet (1962)
  • Meztelen diplomata (1963)
  • Az aranyfej (1963)
  • Hogy állunk fiatalember? (1963)
  • Kár a benzinért (1964)
  • Miért rosszak a magyar filmek? (1964)
  • Özvegy menyasszonyok (1964)
  • Másfél millió (1964)
  • Nem (1965)
  • Sok hűség semmiért (1966)
  • Minden kezdet nehéz (1966)
  • A beszélő köntös (1968)
  • Elsietett házasság (1968)
  • Mi lesz veled Eszterke? (1968)
  • Krebsz, az isten (1969)
  • Bűbájosok (1969)
  • A gyilkos a házban van (1970)
  • Reménykedők (1971)
  • Hahó, Öcsi! (1971)
  • Emberrablás magyar módra (1972)
  • Nápolyt látni és… (1972)
  • Hekus lettem (1972)
  • Régi idők focija (1973)
  • Végül (1973)
  • Autó (1974)
  • Legenda a nyúlpaprikásról (1975)
  • Ereszd el a szakállamat! (1975)
  • Kísértet Lublón (1976)
  • Herkulesfürdői emlék (1977)
  • Apám néhány boldog éve (1977)
  • Egyszeregy (1978)
  • Szabadíts meg a gonosztól (1978)
  • Élve vagy halva (1979)
  • Kabala (1981)
  • Ripacsok (1981)
  • Szerencsés Dániel (1982)
  • Guernica (1982)
  • Felhőjáték (1983)
  • Uramisten (1984)
  • Csak egy mozi (1985)
  • Első kétszáz évem (1985)
  • Banánhéjkeringő (1986)
  • Malom a pokolban (1986)
  • Szamárköhögés (1987)
  • Az utolsó kézirat (1987)
  • Hanussen (1988)
  • Ismeretlen ismerős (1988)
  • Mielőtt befejezi röptét a denevér... (1988)
  • A hecc (1988)
  • Miss Arizona (1988)
  • A legényanya (1989)....rendező, forgatókönyv és színész
  • Hagyjátok Robinsont! (1989)
  • A sötétség lánya (1990)
  • A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (1992)
  • Le a fejjel! (2004)
  • Noé bárkája (2006)

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Legenda a vonaton (1962)
  • A helység kalapácsa (1965)
  • Jaguár (1967)
  • Mocorgó (1967)
  • Bors (1968)
  • VII. Olivér (1969)
  • Házassági évforduló (1970)
  • A Lúdláb királynő (1974)
  • A peleskei nótárius (1975)
  • Tudós nők (1975)
  • Őszi versenyek (1976)
  • Optimista tragédia (1976)
  • Két pisztolylövés 1-3. (1977)
  • Abigél 1-4. (1978)
  • Székács a köbön (1978)
  • Rab ember fiai (1979)
  • Akar velem játszani? (1982)
  • Bevégezetlen ragozás (1985)
  • Az eltüsszentett birodalom (1985-mesejáték)
  • Tizenötezer pengő jutalom (1985)
  • Máz (1986)
  • A három nővér (1992)
  • Így írtok ti (1994)
  • Apa győz (1997)
  • A kékszemű (1992)
  • Perlasca - Egy igaz ember története (2002)
  • Életképek - Dezső (2007)
  • Hajónapló (2009)
  • Világjobbítók (2011)

Hangjáték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csehov: Sirály (1997) .... Szorin
  • William Shakespeare: A windsori víg nők (Sir Hugo Evans)

Cd-k és hangoskönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szép magyar népmesék
  • Tamkó Sirató Károly: Tengerecki pál - Tengerecki hazaszáll
  • Tamkó Sirató Károly: A játékok karácsonya + Tengerecki
  • Füves könyv

Könyv róla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011. december 31-i lekérdezés.
  2. Utolsó bemutatója a Szombathelyi Weöres Sándor Színházban volt, 2011. január 21-én.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Új Szó - Már nem ér a nevem (2001. szeptember 13.)
  2. ^ a b Elhunyt Garas Dezső nemzetiszinhaz.hu (Hozzáférés: 2011. december 31.)
  3. Színházi adattár
  4. Jó estét nyár, jó estét szerelem
  5. Teljesül Garas Dezső színházi végrendelete Bors online, 2012. január 02., hetfő
  6. Elhunyt Garas Dezső
  7. Garas haza akart jönni a kórházból Nők Lapja Cafe, 2012. 01. 02.
  8. Hírek.ma
  9. Garas Dezső - Farkasházy Tivadar elbocsátása ellen tiltakozva - nem vette át az elismerést.
  10. Elmaradt a Karinthy-gyűrű átadása a Magyar Rádióban (2007. 06. 20.)
  11. A kötet adatlapja a Moly oldalán

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]