Garas Dezső
| Garas Dezső a Nemzet Színésze |
|
| Az MTV „Záróra” c. műsorában, 2011/12. | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Grósz Dezső |
| Született | 1934. december 9. |
| Elhunyt | 2011. december 30. (77 évesen) |
| Házastárs | Böszörményi Nagy Ágnes |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1954 – 2011 |
| Híres szerepei | Minarik Ede, mosodás (Régi idők focija) Stók Ede (Ripacsok) Kőnig tanár úr (Abigél) |
|
|
|
| IMDb-adatlap | |
| PORT.hu-adatlap | |
Garas Dezső, Grósz Dezső (Budapest, Józsefváros, 1934. december 9. – Budapest, 2011. december 30.[1]) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Grósz Lajos lókereskedő és Sirger Ilona gyermekeként született. Saját bevallása szerint "szerelemgyerek" volt, mivel édesapja zsidó vallású volt, édesanyja pedig régi, főpapi taggal is büszkélkedő katolikus családból származott. A szülők megegyezése szerint Dezső fiuk apja vallását kapta, csak a holokauszt kezdetén keresztelkedett ki. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult 1953-tól 1957-ig, majd a Nemzeti Színház szerződtette. 1965-től 1976-ig a Madách Színház tagja volt, majd egy évadot a 25. Színházban töltött. 1977-től 1980-ig a Mafilm munkatársa, majd 10 évig a Népszínház tagja. 1990-ig a Magyar Színházművészeti Szövetség tagja volt. 1990-1993 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja, majd két évadig a Művész Színház vendégművészeként játszott. 1993-tól 2003-ig szabadfoglalkozású színész volt. 1999 és 2002 között a budapesti Katona József Színházban játszott. 2003-ban egy évadra a Vígszínház tagja lett. 2004-től 2011. december 30-án bekövetkezett haláláig a Nemzeti Színház művésze volt. Szerepei utóéletéről saját maga gondoskodott.
Első színpadi rendezése 1982-ben vendég rendezőként volt a Józsefvárosi Színházban. Eduardo De Filippo: Ezek a kísértetek című darabját rendezte[2]. Filmen először a Makk Károly rendezésében 1954-ben készült Liliomfiban játszott, az ifjú Schnaps-ot alakította. Utolsó filmes szerepe Frici megformálása volt a 2011-ben készült Világjobbítók című tévéfilmben. 2011 decemberében jelentette be, hogy visszavonul a színpadtól, ám döntését a nyilvánosság elé nem hozták. A Nemzeti Színházban utolsó előadása 2011. december 20-án volt, amikor Törőcsik Mari kérésére még eljátszotta az apa szerepét Fejes Endre–Presser Gábor Jó estét nyár, jó estét szerelem című darabjában[3]. Munkássága során leginspirálóbb partnereinek Darvas Ivánt, Kern Andrást, Kútvölgyi Erzsébetet és Törőcsik Marit tartotta. Törőcsik Marihoz fűződő barátsága egész pályafutása során végigkísérte, először 1953-ban léptek együtt színpadra a Nemzeti Színházban.[4]
[szerkesztés] Családja
Fia: Garas Dániel operatőr (1973), lánya: Garas Klára gyártásvezető (1983), menye: Balla Eszter színésznő (1980), unokája: Emma (2008)[5]
[szerkesztés] Halála
Utolsó napjait családtagjaival töltötte, bízott a felépülésben.[6] Garas Dezső hosszú vesebetegség után 2011. december 30-án elhunyt, 77 éves korában, álmában érte a halál. A Nemzeti Színház saját halottjának tekinti.[1]
2012. január 11-én, a Farkasréti temetőben búcsúztak tőle családtagjai, pálya- és alkotótársai, barátai és a hőn szeretett „publikum”, a nézők százai. A ravatalnál Réthelyi Miklós, Alföldi Róbert, Törőcsik Mari és Sándor Pál emlékezett az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb magyar művészére.[7] A sírnál Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az alapítvány képviseletében búcsúzott.
A Művész Parcellában Várkonyi Zoltán, Bubik István, Lengyel Balázs és Iglódi István szomszédságában talált végső nyugalomra.
[szerkesztés] Emlékezete
2012. március 25 -én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. Évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél
[szerkesztés] Díjai, kitüntetései
|
|
[szerkesztés] Színházi szerepei
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-110, rendező-17. Ugyanitt száz színházi fotón is látható.[8]
|
|
[szerkesztés] Rendezései
|
|
[szerkesztés] Filmjei
-
Liliomfi, 1954.
Első filmszerepe:
Ifj. Schnaps -
Meztelen diplomata, 1963.
Partnerei: Szendrő József, Rajz János -
Mocorgó, 1967.
(ifj. Makics József, a „Mocorgó”) -
Régi idők focija, 1973.
(Minarik Ede, a mosodás) -
Kísértet Lublón, 1976.
Partnere: Kenderesi Tibor -
Ripacsok, 1981. Partnere: Kern András
-
Szamárköhögés, 1987.
Partnerei: Törőcsik Mari és
Hernádi Judit
[szerkesztés] Játékfilmek
|
|
[szerkesztés] Tévéfilmek
|
|
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b Elhunyt Garas Dezső nemzetiszinhaz.hu (Hozzáférés: 2011. december 31.)
- ↑ Színházi adattár
- ↑ Jó estét nyár, jó estét szerelem
- ↑ Teljesül Garas Dezső színházi végrendelete Bors online, 2012. január 02., hetfő
- ↑ Elhunyt Garas Dezső
- ↑ Garas haza akart jönni a kórházból Nők Lapja Cafe, 2012. 01. 02.
- ↑ Hírek.ma
- ↑ 2011. december 31-i lekérdezés.
- ↑ Utolsó bemutatója a Szombathelyi Weöres Sándor Színházban volt, 2011. január 21-én.
[szerkesztés] Források
- Garas Dezső (magyar nyelven). nemzetiszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
- É(r)v - Garas Dezső ma 75 éves (magyar nyelven). nol.hu, 2009. december 9. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
- Meghalt Garas Dezső Index.hu
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- Makk Károly: Garas Dezső-portré.
[szerkesztés] További információk
- A digitális színháztörténet (magyar nyelven). Színházi Adattár. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
- Garas Dezső (magyar nyelven). HMDB. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
- Garas Dezső (magyar nyelven). filmkatalogus.hu. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
- Aranykor Garas Dezső 1/2 (magyar nyelven). Filmmúzeum. youtube.com. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
|
||||||||
|
|||||||||||||||||

