Rejtő Jenő

Rejtő Jenő
Rejtő Jenő
Élete
Született	1905. március 29. Budapest
Elhunyt	1943. január 1. (37 évesen) Jevdokovo, Szovjetunió
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Írói álneve	P. Howard Gibson Lavery

Rejtő Jenő (született Reich Jenő, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. – Jevdokovo, Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író.

Látszatra ponyvaregényeket írt, azonban életművét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik. Olvasottsága Jókai Móréval vetekszik. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez és Kabos Gyulához is.

Harminchét éves korában munkaszolgálatosként halt meg Ukrajnában.

Életpályája

Rejtő Jenő emléktáblája szülőháza falán

1905. március 29-én született Budapesten a Szövetség u. 22. szám alatt, egy zsidó család harmadik gyermekeként, Reich Jenő néven. Édesapja Reich Áron, bonyhádi születésű papírkereskedő, édesanyja Wolf Ilona. Bátyjai Lajos és Gyula. A magyarosítás során a Rejtő nevet választotta magának. Egykori lakásukat ma emléktábla díszíti. Gyenge testalkatú gyermek volt, csak kamaszkorában erősödött meg.

Elemi iskoláit a Kertész utcai községi Polgári Fiúiskolában végezte. Magyar, német és történelem tárgyakból jó volt, de a többiből általában csak elégséges. Elemi után kereskedelmi iskolába került, de onnan hamar kirúgták, mert bántalmazta egyik tanárát, állítólag annak antiszemita megjegyzései miatt. Jó barátja lett Rózsa Jenő ökölvívónak, az ő hatására később ökölvívó-edzésekre is bejárt. Ekkoriban már nagydarab és robusztus megjelenésű volt, valódi bokszolóalkat. Egyik edzésén az edző, Székely József úgy eltalálta az arcát, hogy eltörte az orrnyergét. Ez élete végéig meglátszott az orrán. Bár egy időben még a Spárta és az FTC edzésére is bejárt, ekkor abba kellett hagynia az edzéseket.

19 évesen jelentkezett színitanulónak Rákosi Szidi színésziskolájába. Sok tehetsége nem volt, évekig csak statisztaszerepeket kapott. Közben gyermekkori barátjával, Buttola Edével Nagykörút néven újságot adott ki, de ez csak egyetlen számot ért meg. Színészként később komolyabb szerepeket is kapott, de csalódottá vált a „csak jó” alakításai miatt. Már ekkor eltávolodott a színjátszástól, de amikor egy előadáson mint sebesülthordozó a nyílt színen elejtette Törzs Jenő színészt, mennie kellett a színháztól.

Világ körüli utazása

Tizenkilenc évesen Heltai Jenő és Márton Miksa ajánlólevelével Berlinbe utazott, hogy az ottani színházakban tanulja a színészmesterséget. Mivel szerepet nem kapott, és a pénzéből is csakhamar kifogyott, továbbállt a városból, és igen hosszú, két évig tartó utazgatásba kezdett. Bejárta egész Európát, sőt még Észak-Afrika partjain is megfordult. Utazásai során rengeteg munkát elvállalt, volt többek között hajómunkás, heringhalász és mosogató is. Marseille-ben végkimerültségében jelentkezett a Francia Idegenlégióba, de a kimerítő szolgálat hamar megtörte, és az ezredorvos egészségügyi okokból leszerelte (van olyan vélekedés is, mely szerint megvesztegette az orvost, és olyan is, hogy nem leszerelték, hanem egyszerűen megszökött). Ezután kisebb-nagyobb kitérőkkel visszatért Budapestre.

Egy év múlva újra útra kelt, és Bécsbe utazott. Közben Budapesten a halálhírét keltették, Karinthy Frigyes pedig, aki a pártfogója volt, írt egy cikket róla a Pesti Naplóba, melyben arra kérlelte, hagyja abba a bujkálást, és fedje fel magát. Erre Rejtő hazatért. Később napvilágra kerültek olyan feltevések is, mely szerint Karinthy és Rejtő együtt találta ki ezt a „csínyt”, Rejtő népszerűségének növelése céljából.

Írói pályája

1927-ben végleg hazatért, és mint lapszerkesztő kezdett munkához. Nagykörút című lapja azonban csak egyetlen számot élt meg. Nádasi Lászlóval, gyermekkori barátjával kezdett írni bohózatokat, első közös darabjukat, a Gengszteridill-t 1932-ben mutatták be. Rejtő egyre ismertebb lett, színpadi kabarékat és operettszövegeket írt, az egyik legsikeresebb művét, az Aki mer, az nyer című színdarabot 1934-től több mint százötven alkalommal adták elő.

A színpadi művek mellett ekkoriban kezdett ponyvaregényeket írni, első alkotásai - melyek „filléres regény” formájában jelentek meg - a Párizsi front, a Vissza a pokolba, a Minden jó, ha vége van, vagy a Jó üzlet a halál voltak. Eleinte Lavery álnéven írta a regényeket, majd amikor jelentős sikereket ért el, bevallotta, hogy ő volt a szerzőjük. A Nova kiadó hatására felvette a P. Howard álnevet, mert a tapasztalatok azt mutatták, a vásárlók előnyben részesítik az angol írók munkáit. A vadnyugati regényeket Gibson Lavery néven írta.

Utolsó évei és halála

Rendkívül gyorsan írt, ennek ellenére sok időt töltött munkával. Gyakran egész éjszakákat átdolgozott, rengeteg kávét ivott és altatót szedett be. Ennek, és a túl fordulatos fiatalkorának köszönhetően az idegrendszere nagymértékben meggyengült, és 1939-től sok időt töltött idegszanatóriumokban. Tovább rontottak a helyzeten az időközben kitört háború, és a zsidótörvények, utóbbi miatt már nem is publikálhatott a saját neve alatt, így más írók műveiben segédkezett.

1942. október 9-én az Egyedül vagyunk című nyilas lap cikket közölt Rejtőről, nehezményezve benne, hogy az író ugyan zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja a regényeit a kávéházban, és nem kapott még munkaszolgálati behívót. Ennek hatására súlyos betegen, a nagykátai kórházból hurcolták el munkaszolgálatra, és egy század részeként Ukrajnába került. Ott a nehéz viszonyok és a hatalmas hideg hamar felőrölték a szervezetét, és 1943. január 1-jén meghalt.

Művei utóélete

Műveihez 1956 előtt csak a feketepiacon lehetett (borsos áron) hozzájutni; új kiadásban A láthatatlan légió jelent meg elsőként, 1957-ben a Magvető Könyvkiadónál. Ekkor állítólag a feketepiaci árusok megfenyegették a kiadó igazgatóját, hogy lelövik, ha kiad még egy Rejtő-regényt. Ezután azonban sorra jelentek meg regényei, 1966-tól az Albatrosz Könyvek sorozatban. Sok mű ezekben az években érte meg legelső kiadását. Ezen regényeket bátyja, dr. Révai Gyula rendezte sajtó alá.

Spencer Walls (Havas Zsigmond), a negyvenes évek híres magyar krimiszerzője egyik művét P. Howard emlékének ajánlotta.

Humora

Elsősorban mint humoros témájú könyvek írója ismert. Sajátos humorú, gyakran idegenlégiós témájú kalandregényeket, kisregényeket írt, amelyek rendszerint folytatásokban jelentek meg a lapokban, illetve a Nova kiadónál könyv formában. Stílusában tudatosan törekedett a filmszerű vágások technikájára: „bementünk a bakterházba, azután elhelyeztük a baktert az ágy alatt”, a felgyorsult cselekményt rövid, egy-két szavas mondatokkal fejezte ki. Humora bölcselkedő megjegyzéseiben is érvényesült, például: Egy szabó mondja: „Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye – rövid és céltalan.” (A szőke ciklon) Más: „A nő olyan, mint egy költői hasonlat – ha szép, az sem baj, hogy semmi értelme.”

Emlékezete

• 2003-ban emlékkiállítása nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kiállítás ideje alatt ugyanitt bemutatták a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Érem Szakosztálya által kiírt „Országos Rejtő Jenő emlékérem-pályázat”-ra beérkezett műveket.
• Budapest VII. kerületében a szülőháza előtti utca viseli az író nevét.

Főbb művei

Légiós regények (P. Howard álnéven)

• A pokol zsoldosai (1936)
• Vissza a pokolba! (1936)
• Jó üzlet a halál (1937)
• Menni vagy meghalni (1937)
• Csontbrigád (1938)
• A fehér folt (1938)
• Bradley Tamás visszaüt
• A láthatatlan légió (1939)
• Az elátkozott part (1940)
• A három testőr Afrikában (1940)
• A tizennégy karátos autó (1940)
• Az ellopott század
• A Sárga Garnizon
• Az előretolt helyőrség
• Vanek úr Párizsban
• Az úr a pokolban is úr

Humoros és/vagy bűnügyi történetek

• Az elveszett cirkáló (1938)
• A megkerült cirkáló
• Vesztegzár a Grand Hotelben (1939)
• A szőke ciklon (1939)
• Piszkos Fred, a kapitány (1940)
• Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára)
• Egy bolond száz bajt csinál
• Vanek úr Párizsban
• Ezen egy éjszaka
• Az ellopott futár
• A boszorkánymester
• A drótnélküli gyilkosság
• Az elsikkasztott pénztáros
• Pipacs, a fenegyerek
• Az utolsó szó jogán
• Akik életet cseréltek
• Fekete kapitány
• Legény a talpán
• Halálsziget
• Egy görbe éjszaka

Westernregények (G. Lavery álnéven)

• Nevada szelleme
• Nincs kegyelem
• Tigrisvér
• Texas Bill, a fenegyerek
• Pokol a hegyek között

Westernregények (P. Howard álnéven)

• A Néma Revolverek Városa

Útirajz

• Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam (2003)
• Bedekker csavargók számára (2003)
• Az utolsó szó jogán c. válogatás egyes novellái (1967)

Meg nem jelent művek

• A parancs az parancs (A három testőr Afrikában folytatása lett volna.)

Híres Rejtő-alakok

• Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch, részeges tengerész (Rejtő valós személyről mintázta)
• Fülig Jimmy szállásmester ("fregattfőhadnagy"), majd első tiszt, egy ideig a Boldogság-sziget nevű állam uralkodója, rendszeresen naplót vezet, „helyesírása” (ami nem éppen helyes) messze földön híres. Meggyőződése, hogy a jómód és az ízlés legjobb kifejezője egy bőrkamásli és egy lornyett, mely mindenki más számára idétlen viselet. Összeférhetetlen Piszkos Freddel, az öreg kapitány rengetegszer becsapta, mégis sokszor összeállnak különböző alkalmakkor a haszon reményében, legyen az életmentő akció vagy csatahajólopás.
• Piszkos Fred, a Kapitány, egykori fregattkapitány, Fülig Jimmy örökös bajbakeverője. Mindig magánál hord egy hatalmas revolvert, öltözete egy hatalmas, hónaljban kissé bő nadrág, és egy elnyűtt kapitánysapka. Karvalyorrú és -körmű alak, aki pénzért bármire hajlandó, kivéve a mosakodást. Kétszínű, lelkivilágáról, ha van neki olyan, keveset tudni. Talán apja a Boldogság-szigetek trónörökösének, talán megmentett egy egész hajónyi embert is. A szingapúri alvilág mitikus alakja, a „Serény múmiák” klub tagja, ahova rajta kívül csak egy elvetemült bűnöző tartozik. Legendás tengeri medve, viszont a legdurvább kikötői jasszok is félreállnak, ha közeledik. Igaz, ha rejtőzködni kell, párját ritkítja ötletekben. Egy alkalommal a San Franciscói rendőrség alagsorában lakott, máskor egy poggyászban utazott a Honolulu Star óceánjárón.
• Senki Alfonz, Tuskó Hopkins és Csülök (John Fowler) három idegenlégiós, többször megmentették Franciaország becsületét.
• Potrien őrmester, Senki Alfonz, Tuskó Hopkins és Csülök ugratásainak állandó célpontja.
• Török Szultán (Boulanger úr), akinek valódi "barátsága" a mai napig kérdéses.
• Nagy Levin, akiről senki se sejti, hogy miért híres.
• Galamb (Jules Manfred Harrincourt), a törhetetlen légiós, aki meg akar halni (persze nem sikerül neki), egészen addig, amíg nem találkozik Magde Russellel, azután meg kell oldania barátaival a Szahara-vasút problémáját, sőt egy lázadást is le kell vernie.
• Troppauer Hümér: érzékeny lelkű, mindemellett bivalyerős költő. Költészete kevés megértésre talál környezetében.
• Wagner úr: Előéletéről keveset tudni. Valamikor a telegráf feltalálása előtt részegedett le, azóta szinten tartja magát. Egy hatalmas pofontól egyszer belezuhant egy kád zománcfestékbe, azóta kék szakállal járja a világot. Néha operarészleteket énekel, mindenkit Sztrovacseknek hív. Egy expedícióra az összes eszköz, amit magával vitt egy csokor száraz virág és egy kajütajtó volt.
• Gorcsev Iván: A Tizennégy karátos autó című regényben tűnik fel. A legfiatalabb ember aki elnyeri a Nobel-díjat (kártyán), majd hamarosan el is veri, alkalmazza Vanek urat – az elmebeteg öreget – titkárnak. Egy légiós tábornok lányára hajt, hogy bizonyítsa rátermettségét az atya előtt, belép a légióba, ahol Vanek úr helyettesíti „egy kis időre”. Családi bonyodalmai végigkísérik a Vanek úr Párizsban című történetet.
• Vanek úr: Gorcsev Iván személyi titkára. Gorcsev Nizzában találkozott vele, mikor frissen meggazdagodva járta a várost. Vanek úr a kikötőmunkások gyülekezőhelyén álldogált, barna zakóruhában, fekete fürdőnadrágban és szalmakalapban, miközben vállára sárga frottírtörülközőt borított. Vanek úr gyorsan a magántitkára lett, útja hamarosan az idegenlégióba vezetett, ahol Ivánt helyettesítette. Becsületrenddel szerelt le, de nem tehetett róla.
• Hallgatag vagy Nyolcemeletes Drugics: Ő verte állba Wágner urat, aki ettől beleszédült a hajófestékbe. Melanie-t, a nyolcfokos festőlétrát mindenhová magával viszi. Bányász és robbantási szakértő volt régen, most az alvilágban páncélszekrény-robbantási szakértő. Ha a létra hatodik fokán támaszkodva énekel, akkor az nagyon magas fokú részegségre utal.

Műveiből vagy életéről készült filmek

• A Sportszerelem c. filmnek (1936) Rejtő írta a forgatókönyvét, ám azt az ő engedélye nélkül kezdték forgatni, és a film meglehetősen nagy bukás volt
• Az Úrilány szobát keres című film az első Rejtő-adaptáció, mely 1937-ben készült Kabos Gyula főszereplésével.
• A meztelen diplomata címen Palásthy György rendezte meg Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének filmváltozatát 1963-ban.
• A fehér foltot Férjhez menni tilos címen Zsurzs Éva vitte vászonra, szintén 1963-ban.
• A halhatatlan légiós, akit csak Péhovardnak hívtak (r. Somló Tamás, 1970) c. film Rejtő utolsó heteit, napjait mutatja be munkaszolgálatosként. Közben megjelennek halhatatlan szereplői is.
• A három testőr Afrikában (r. Bujtor István, 1996)

Hangoskönyvben megjelent művei

• A tizennégy karátos autó (előadó: Rudolf Péter)
• Az elveszett cirkáló (előadó: Rudolf Péter)
• Piszkos Fred, a kapitány (előadó: Bodrogi Gyula)
• Vesztegzár a Grand Hotelben (előadó: Rudolf Péter)
• Piszkos Fred közbelép (előadó: Rudolf Péter)
• Az elátkozott part (előadó: Gálvölgyi János)
• A Láthatatlan Légió (előadó: Reviczky Gábor)
• A három testőr Afrikában (előadó: Reviczky Gábor)
• A szőke ciklon (előadó: Kovács Patrícia)
• A halál fia
• Az előretolt helyőrség (előadó: Reviczky Gábor)
• Vanek úr Párizsban
• Néma Revolverek Városa (előadó: Rudolf Péter)
• Texas Bill a fenegyerek (előadó: Varanyi Lajos)
• Menni vagy meghalni (előadó: Galambos Péter)
• Az ellopott futár (előadó: Kovács Patrícia)
• Vikkend a pokolban
• Minden jó, ha vége van
• Csontbrigád (rádiójáték)
• A Nevada szelleme (előadó: Búzási Béla)
• A sárga garnizon

Műveiből készült képregények

Első közlések

(Kiss Ferenc gyűjtése alapján)

• A szőke ciklon (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(12 rész, 36 oldal, 156 kép), (Füles 1961.46.sz.-1962.4.sz.), (Ajánlás: 2xA), Fekete-fehér, 1 ajánlás a Magyar Ifjúságban jelent meg!

• A tizennégy karátos autó (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(18 rész, 54 oldal, 211 kép), (Füles 1963.31.sz.-48.sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér

• Gorcsev Iván küldetése (Vanek úr Párizsban) (forgatókönyv: Kiss Ferenc Rajz:Fazekas Attila),

(1 rész, 40 oldal, 171 kép), (Füles évkönyv 1995), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• Az elveszett cirkáló (forgatókönyv:Kovács Sándor Rajz:Kovács Sándor),

(46 rész, 46 oldal, 138 kép), (Tolna megyei Népújság 1964.május 6.- július 8.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• Az elveszett cirkáló (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(20 rész, 20 oldal, 162 kép), (Lobogó 1968.11.sz.-30.sz.), (Ajánlás: A), Lavírozott

• Piszkos Fred a kapitány (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(18 rész, 72 oldal, 243 kép), (Füles 1964.17.sz.-34.sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér

• Piszkos Fred közbelép (forgatókönyv:Tobischka Péter Rajz:Tobischka Péter),

(22 rész, 22 oldal, 126 kép), (Napló 1972.november 6.-december 2.), Fekete-fehér

• Piszkos Fred közbelép (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(18 rész, 36 oldal, 212 kép), (Füles 1973.35.sz.-52.sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• A megkerült cirkáló (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:M. Halasi Éva),

(12 rész, 24 oldal, 144 kép), (Füles 1983.11.sz.-22.sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• Az elátkozott part (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(23 rész, 69 oldal, 224 kép), (Füles 1965.15.sz.-37.sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér

• A három testőr Afrikában (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(22 rész, 69 oldal, 225 kép), (Füles 1966.29.sz.-50.sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér

• Az előretolt helyőrség (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(24 rész, 72 oldal, 261 kép), (Füles 1967.18.sz.-41.sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér

• A láthatatlan légió (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(16 rész, 48 oldal, 219 kép), (Füles 1969.5.sz.-21.sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér, 3 oldalas, 13 képkockás ajánlás!

• Egy bolond száz bajt csinál (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(12 rész, 36 oldal, 136 kép), (Füles 1969.41sz.-52.sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér

• Vesztegzár a Grand Hotelben (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(16 rész, 32 oldal, 219 kép), (Füles 1971.34.sz.-49.sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér

• Tom Bradley visszaüt (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Zórád Ernő),

(18 rész, 18 oldal, 129 kép), (Magyar Ifjúság 1967g.14.sz.-34.sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• Bradley Tamás visszaüt (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Zórád Ernő),

(16 rész, 32 oldal, 190 kép), (Füles 1982.20.sz.-35.sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér, II., újrarajzolt változat!

• Tigrisvér (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Zórád Ernő),

(16 rész, 16 oldal, 136 kép), (Magyar Ifjúság 1969.30.sz.-45.sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• A Néma Revolverek Városa (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Zórád Ernő),

(16 rész, 16 oldal, 204 kép), (Magyar Ifjúság 1971.33.sz.-48.sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér, Színnyomott!

• Menni vagy meghalni (forgatókönyv: Kiss Ferenc Rajz:Topálovits Pál),

(23 rész, 46 oldal, 225 kép), (Füles 1996.3.sz.-25.sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• A fehér folt (forgatókönyv: Kiss Ferenc Rajz:Zsoldos Péter),

(12 rész, 36 oldal, 196 kép), (Füles 1999.8.sz.-19.sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• Szép kis üzlet (Jó üzlet a halál) (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(1 rész, 12 oldal, 55 kép), (Füles évkönyv 1963), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• Pipacs (Pipacs a fenegyerek) (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Gugi Sándor),

(8 rész, 16 oldal, 117 kép), (Füles 1970.17.sz.-24.sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér

• Pipacs a fenegyerek (forgatókönyv:Giddy Rajz:Giddy),

(5 rész, 18 oldal, 83 kép), (Móricka 1998. 95.sz.-99.sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• Minden jó, ha vége van (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Gugi Sándor),

(8 rész, 16 oldal, 120 kép), (Füles 1970.33.sz.-40.sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér

• A végzetes gyűrű (Legény a talpán) (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(8 rész, 16 oldal, 110 kép), (Füles 1971.8.sz.-15.sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér

• Legény a talpán (forgatókönyv:Giddy Rajz:Giddy),

(4 rész, 16 oldal, 75 kép), (Móricka 1998. 104.sz.-107.sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• A sárga garnizon (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Endrődi István),

(8 rész, 16 oldal, 115 kép), (Füles 1970.25.sz.-32.sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér

• Víkend a pokolban (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Endrődi István),

(1 rész, 16 oldal, 99 kép), (Füles évkönyv 1972), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• Járőr a Szaharában (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Korcsmáros Pál),

(7 rész, 14 oldal, 84 kép), (Füles 1972.36.sz.-42.sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• Az úr a pokolban is úr (forgatókönyv:Cs. Horváth Tibor Rajz:Fazekas Attila),

(1 rész, 18 oldal, 90 kép), (Rejtő-sorozat 22. füzet 1989), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

• Vér és mahagóni (forgatókönyv: Kiss Ferenc Rajz:Berényi Béla),

(7 rész, 21 oldal, 133 kép), (Füles 1995.1.sz.-7.sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

Irodalom

• „– Uram! A késemért jöttem!”: 841 Rejtő Jenő (P. Howard)- idézet. Maruzs Print Magyar–Kanadai Kft, 1995 ISBN 963-04-1687-5
• Hámori Tibor: Piszkos Fred és a többiek… (Történetek Rejtő Jenő életéből). Ságvári Endre Könyvszerkesztőség, 1982 ISBN 963-422-348-6
• Hámori Tibor: Rejtő Jenő rejtélyes élete. Magánkiadás, 1999 ISBN 963-640-252-3

További információk

• Életrajz a Színészkönyvtárban
• Magyar életrajzi lexikon
• Rejtő Jenő művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
• Száz éve született Rejtő Jenő (Index-cikk)
• Rejtő oldal
• Rejtő Jenő a PORT.hu-n
• Rejtő Jenő.lap.hu - linkgyűjtemény
• A szőke ciklon - idegen nyelven - Bábel Web Antológia