Berkesi András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berkesi András
Születéskori neve Bencsik András
Született Budapest, magyar
1919. november 30.
Elhunyt Budapest, magyar
1997. szeptember 14. (77 évesen)
Nemzetisége magyar
Házastársa Stipán Vilma (1944–)
Foglalkozása író, katona

Berkesi András (eredeti neve Bencsik András) (Budapest, 1919. november 30.Budapest, 1997. szeptember 14.) 1945-től a Katonapolitikai Osztály, majd az ÁVH tisztje,[j 1] a Kádár-korszakban erősen preferált krimiíró.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Berkesi András 1919. november 30-án született Budapesten Berkesi Ernő és Kazinczi Erzsébet gyermekeként.

1946-1950 között a Kereskedelmi Főiskola tanulója volt. 1946-1950 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem diákja volt.

Textilmunkásként, majd tisztviselőként dolgozott (1942-1945; Magyar Siemens Művek). 1945-1950 között a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályának (KATPOL), majd őrnagyi rangban az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) katonai elhárítási osztályának vizsgálótisztje.

Számos koncepciós per (pl. a Magyar Közösség pere) előkészítésében és a kihallgatások lehallgatásában vett részt.[forrás?]1950. szeptember 29-én letartóztatták, és elítélték szintén koncepciós perben, ám 1954-ben kiszabadult és rehabilitálták. 1956 októberének végén Kardos György 2-300 fős csapatának tagjaként a Belügyminisztérium József Attila utcai szárnyát védte a felkelők ellen. 1958–1962 között a Filmtudományi Intézet igazgatója volt.

1962–1964 között a Budapesti Filmstúdió dramaturgja volt. A forradalom után 1964–1976 között a Magvető Könyvkiadónál tevékenykedett.[1]

1976–1984 között az Elzett Művek kulturális tanácsadója volt. 1984-ben nyugdíjba vonult. 1987-től a Nagy Lajos Irodalmi Művészeti Társaság titkára, később elnökségi tagja volt.

1997. szeptember 14-én hunyt el Budapesten.

[szerkesztés] Művei

  • Októberi vihar (1958)
  • Kopjások (1959)
  • Vihar után (1959)
  • FB-86 (1960)
  • Bunker (1960)
  • Magány (1961)
  • Játék a tisztességgel (1964)
  • Sellő a pecsétgyűrűn (1964)
  • Húszévesek (1965)
  • Pisztrángok és nagyhalak (1967)
  • Küszöbök (1969)
  • Alkonydomb (1970)
  • Akik nyáron is fáznak (1971)
  • A 13. ügynök (1972)
  • Siratófal (1973)
  • Hűség (1974)
  • Szól a kakas már – Hídavatás – Thomson kapitány (1975)
  • Megnyugvás és béke (1976)
  • Különös ősz (1977)
  • Kálvária (1977)
  • Fönn az emeleten (1979)
  • Ha az igazságra esküdtél… (1980)
  • Barátok (1982)
  • Az ezredes (1982)
  • Vallomás (1983)
  • Szerelem három tételben (1985)
  • Útlevél a pokolba (1986)
  • Az öt kódex titka (1987)
  • Szélcsend (1987)
  • A fekete mappa (1988)
  • A gyűrű (1990)
  • Mónika (1990)
  • A bosszú (1991)
  • Tűz a tanyán (1991)
  • A tanút meg kell ölni! (1992)
  • Bűnös vagy áldozat (1993)
  • A sors keze (1994)
  • A szenvedély csapdái (1995)
  • Vakvágányon (1996)
  • Aki az ördöggel cimborál (1997)
  • Hihetetlen történet (1998)
  • A zsoldos halála (2001)

[szerkesztés] Díjai

  • Petőfi-emlékérem (1948)
  • Magyar Népköztársasági Érdemérem aranyfokozata (1948, 1954)
  • József Attila-díj (1959)
  • Szabadság Érdemrend bronzfokozata (1957)
  • Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957)
  • SZOT-díj (1965)
  • Jubileumi Emlékérem (1975)
  • A Munka Érdemrend aranyfokozata (1979)
  • Honvédelmi Emlékérem aranyfokozata (1979)

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 687. o. ISBN 963-05-6821-7
  1. cgp: A magyar buborék - 78. rész. Gondola.hu, 2004. május 28. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Források

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken